A Kolibri Színház szemléletének és hosszú távú munkájának fontos része a fiatalokkal való közvetlen, folyamatos kapcsolattartás. Együtt növünk fel – a csecsemőkortól kezdve a gyerekkoron át a kamaszkorig, és ez a kapcsolat nem ér véget a középiskolából való ballagás után sem!

Az alábbiakban elsősorban a tizen-huszonéves fiatalokat érintő, színházi nevelési programunk keretében megvalósult együttműködéseinkről számolunk be.

Hospitálás

A 2015/2016-os évadban hospitálási programunk részeként a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola gyakorlatos színész képzésének végzős diákjai havonta 4-5 előadásunkat és a hozzá tartozó drámafoglalkozásokat tekinthették meg. A fiatal felnőtteknek szóló szakmai programunkat, amelyet Gyevi-Bíró Eszter, a Kolibri Színház színházi nevelési koordinátora vezetett egy módszertani összesítő tréninggel zártuk március elején.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti SZKI 14. osztályos gyakorlatos színészei

 e-motikon – kísérleti performansz középiskolásokkal

Mit írhatok meg neked csetben? Elárulhatom legféltettebb érzéseimet, ha nem személyesen beszélgetünk? Meddig mehetek el, amikor nem ülsz ténylegesen mellettem, de fontos dolgokat szeretnék kimondani? Elmondhatom jelekkel, hogy szeretlek? Szakíthatok veled sms-ben, mert úgy kényelmesebb? … Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az e-motikon című kísérleti performansz gimnazista szereplői.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Baár-Madas Református Gimnázium 11. évfolyamának angol szakos hallgatói, Győri Katalin tanárnő vezetésével és Gyevi-Bíró Eszter rendezésében, e-motikon címmel a digitális kultúra és a Z generáció találkozásával foglalkozó kísérleti performanszot készítenek.

A Baar-Madas Református Gimnázium 11/C osztályos tanulói

 A munkafolyamat lezárásaként április és május hónapban a diákok színházi happeningen vesznek részt a Kolibri Pincében, ahol egy kétórás, izgalmas-játékos improvizáció során a leírt és olvasott szövegek sokféleségével és félreérthetőségével kísérleteznek majd 9. osztályos meghívott csoportok közreműködésével.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti SZKI  9. osztályos diákjai

Együttműködés egyetemistákkal – hogyan működik a módszer a Kolibriben?

A legutóbbi Klamm háborúja című előadásunkon az Eötvös Loránd Tudományegyetem elsőéves pedagógia szakos hallgatóit láttuk vendégül, módszertani betekintést adva színházi és drámapedagógiai munkánkba.

Jelenleg négy – de a jelentkezők száma egyre nő – végzős egyetemista írja diplomamunkáját a színházi nevelés módszertanából és gyakorlatából, melynek során színházunk minden működő projektjébe betekintést nyerhetnek és az elméleti hátteret is biztosítjuk kutatásaikhoz. A felsőfokú intézmények hallgatói Budapest és az ország különböző egyetemeiről érkeztek és érkeznek folyamatosan, hogy életük egyik legfontosabb megméretésében a Kolibri Színházat válasszák együttműködő partnerüknek.

Március 21-ét, a bábművészet világnapját a magyarországi és a határon túli magyar nyelvű bábosok immár harmadik éve ünnepelik nagyszabású eseménysorozattal. A Budapest Bábszínház által 2014-ben életre hívott rendezvény célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, és minél szélesebb körben megismertesse kiváló képviselőit – azokat, akik már régóta vannak a pályán, és a legfiatalabb bábos generációt egyaránt.

A Bábszínházi Világnapra különleges produkciókkal készülnek a bábszínházak és független társulatok művészei, valamint a színművészeti egyetemek hallgatói, akik gyakran a színház falai közül kilépve váratlan helyszíneken és szokatlan körülmények között hívják fel a közönség figyelmét a műfaj sokszínűségére. Idén is lesznek gyerekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadások, valamint rendhagyó programok városi főtereken és könyvesboltokban, piacokon és tömegközlekedési eszközökön…

A Bábszínházi Világnap alkalmából, március 21-én a Kolibri Színház Jókai téri bejáratánál újra működik a szabadtéri rendezvényeinkről ismert, népszerű Vitéz László bábjáték-automata! 

Az automatát Albertnek hívják és minden arra járó érdeklődőnek teljesíti a kívánságát, aki leírja vagy lerajzolja kedvenc előadását. A Kemény Henrik Vitéz László bábszínházát, egy “félkarú rablót” és egy ATM-et ötvöző automata reggeltől délutánig várja a kéréseket, óhajokat, memóriájában Vitéz László-jelenetekkel, dalokkal, játékokkal. A bábjáték-automata működtetői: Bodnár Zoltán és Gazdag László. A program ingyenes.

És ha már Bábszínházi Világnap, nézőink természetesen nem maradnak bábelőadás nélkül: Locspocs, a kis tengeri szörny című mesejátékunkat március 21-én kétszer is játsszuk, 10 órakor és 15 órakor, amelyből a második audionarrációs előadás látássérült gyerekek számára.

Várunk benneteket szeretettel!

Az ASSITEJ, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete, amely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, március 20-át hirdette meg Gyermekszínházi Világnapnak. Ezen a napon az öt földrész minden gyerekelőadása előtt ismert művészek üzenetét olvassák fel a nézőknek. Az üzenet pár percre összekapcsolja a világon valamennyi gyerek- és ifjúsági előadás alkotóit, a művészeket és a közönséget, a pedagógusokat és a szülőket.

Idén a Kolibri Színházban a Locspocs, a kis tengeri szörny című előadásunk előtt Tisza Bea színművésznő tolmácsolja a nézőknek a londoni Graeae Theatre Company művészeti vezetőjének, a 2012-es nyári paralimpiai játékok társrendezőjének, valamint az ASSITEJ világszervezet vezetőjének gondolatait.

Jenny Sealey, a Graeae Theatre Company művészeti vezetője, a 2012-es londoni paralimpiai játékok társrendezőjének üzenete a Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

Képtelen vagyok elképzelni egy színház és művészet nélküli világot!

Fiatal, siket lányként a balett óráim jelentették számomra a biztonságot. Végre nem kell szájról olvasnom ahhoz, hogy megértsek dolgokat. Imádtam gyakorolni, történeteket, koreográfiákat kitalálni – és előadni őket. A tánc számomra a történetmesélés örömének első megtapasztalása volt. Idősödve aztán egyre közelebb kerültem a színház, különösen a fiatalok színházának világához. Micsoda fantasztikus gyakorlóterepe ez egy színésznek! Milyen nagyszerű lehetőség, hogy gyerekekkel és fiatalokkal oszthatjuk meg a kreativitás terét! Megismerjük a történeteiket, eljátszatjuk velük saját élményeiket, életük fontos eseményeit, kihívásait, nagyszerű pillanatait!

A napokban rendezem Mike Kenny „Alvó kövek” című darabját, melynek John Palmerrel voltam társrendezője 18 évvel ezelőtt. A mostani előadást a Graeae színház 20-22 éves, siket és sérült művészeinek új társulata mutatja be a szintén sérült, siket, vak és egészséges fiatalokból álló közönségének. A munka örömét a jelnyelvi kommunikáció játékos lehetőségei adják. Az audionarráció, a hangok és a hangulat – minden azon a hitünkön alapszik, hogy MINDEN fiatalnak egyformán joga van a színházi élményhez.

Nagyon leverő dolog megélni, hogy a fiataloknak szóló színházi munka sok helyen még mindig kevéssé elismert és kevéssé támogatott. Megszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy számos ország sérült gyerekei nem jutnak érdemi, minőségi oktatáshoz. Ugyanakkor erősen remélem, hogy a világot átszelő utazásaim mindenütt emlékeztetnek arra, hogy a gyerek- és ifjúsági színház művelőinek szenvedélye igazi biztosíték arra, hogy a világ nem marad színház nélkül, hiszen a színház az életre nevelés alappillére.

2016-ban lesz 10 éve, hogy az ENSZ elfogadta a Fogyatékkal Élők Jogairól Szóló Egyezményt. Az ünnepi évforduló remek alkalom arra, hogy világszerte megfogjuk egymás kezét, és egymást bátorítva, szenvedélyes közösségként dolgozzunk együtt. Bizonyítsuk be, hogy képesek vagyunk érvényes színházat csinálni nem csak a hozzánk hasonlóan sérült fiatalok számára, de mindenki más számára is.

Yvette Hardie, az ASSITEJ elnökének üzenete a Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

„Vigyél el ma egy gyereket színházba!”

5 éve kezdtük ezt a kampányt, amit azóta a föld számos pontján ünnepelnek március 20-án, a Gyermek-és Ifjúsági Színházi Világnapon. Az ünnep alkalmából számtalan beszédet tartottak, cikkek és üzenetek százai születtek arról, miért kell elérhetővé tennünk a színházat a gyerekek és a fiatalok számára.

A gyerekek állampolgári joga, hogy kulturális élményhez jussanak. A színház nevelő hatású, fejleszti az intelligenciát. Élénkíti a kíváncsiságot. Reményt ad a csalódásokkal teli világban. Segít megérteni a művészet különféle nyelveit. Közösséget formál, kapcsolatokat épít, együttérzésre serkent. A színház „itt-és-most” képessége révén élővé teszi a világgal való szembenézést, a megismerést, a tapasztalást és a különféle nézőpontok elfogadásának szükségességét…

De vajon van-e a felsoroltaknál alapvetőbb oka is annak, hogy a színház művészei miért készítenek előadásokat gyerekek és fiatalok számára?

Azt hiszem, az a bizonyos ok sokkal személyesebb a fentieknél. Ha gyerekeknek és fiataloknak játsszunk, képessé válunk arra, hogy életben tartsuk és erősítsük a bennünk élő gyermeket.

Mikor egy fiatal dél-afrikai művészcsoport dolgozni kezdett egy kisgyerekeknek szánt előadáson, megértették, hogy újra fel kell fedezniük magukban a gyöngédség, az ártatlanság, az érzékenység és a kiszolgáltatottság már-már elfeledett érzéseit. Ezzel olyan gyógyulási folyamat indult el bennük, amely arra sarkallta őket, hogy tovább kutassanak ezen a színházi területen.

Ilyen mélyen megélt, személyes szükségletből fakad, hogy képesek vagyunk hatni másokra. Ha teljesebb életet élünk, akkor teljesebb kapcsolatba kerülünk a közönségünkkel. Lehetőséget kínálunk szülők, gyerekek, családok, tanárok, nevelők számára, hogy a legfiatalabbak szemével lássák a világot.

A színházból kilépve gyakran hallom a gyereküket kísérő szülők mondatait. „Nem hittem volna, hogy a fiam ilyen sokáig tud egy helyben ülni!” „Nem gondoltam volna, hogy az én kislányom így tud kacagni…!” Igen, ilyenkor fedezik fel, hogy ki is az ő gyermekük valójában.

Talán a legnagyobb ajándék, amelyet a gyermek-és ifjúsági színház adhat számunkra – legyünk akár művészek, akár a közönség soraiban ülő nézők, tanárok, szülők, gyerekek – az a részletekben rejlő teljesség, amely segíti önmagunk igazi felfedezését.

Egy lány és egy fiú különös találkozása a cybertérben…

Jeli Viktória és Tasnádi István kettős:játék című darabját Vidovszky György vitte színre. A főbb szerepekben Bartos Ágit m.v., Császár Rékát m.v., Fehér Dánielt és Nizsai Dánielt láthatjátok. A további szereplők Ruszina Szabolcs, Szanitter Dávid, Alexics Rita, Megyes Melinda, Nyakas Edit, Bárdi Gergő és Mészáros Tamás.

A klipet Mestyán Marcell készítette az előadás zenéjének felhasználásával.

Az előadásról bővebben ide kattintva olvashattok.

Klamm háborúja 100

Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája egy elkeseredett, frusztrált irodalomtanár és az ellene teljes bojkottot hirdető osztály harcát viszi színre Scherer Péter főszereplésével. A tanulók levélben tudatják a némettanárral, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért, s ezért teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Scherer Péter tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játéka a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. A többszörös fesztiváldíjas Klamm háborúja 2008. februári bemutatója óta 100 előadást ért meg a Kolibri Pincében, a tájelőadásokkal együtt pedig ez a szám még sokkal nagyobb.

A kritika így látta a Klamm háborúját:

„„Minden tanár gyilkos!” Egy tanár szájából különös jelentéstartalmat és hitelességet kapnak ezek a szavak. Scherer Péter, alias Klamm tanár úr egy némaságba burkolózó osztály ellen száll harcba, akik egyik osztálytársuk haláláért az irodalomtanár kettesét teszik felelőssé. A humoros fordulatokban és poénokban gazdag előadás, egy megrázó rapszódia a tanári létezés mibenlétéről, és nem utolsó sorban a munka és az elhivatottság közötti dimenzionális különbségről. [… ] Scherer egy kérlelhetetlen tanárból indul, és a létezés legaljáig jut el. Szívfacsaró, mélyen ható előadás, amely hatásosságát legalább annyira köszönheti a fordító/dramaturg Kovács Kristófnak, mint Novák János rendezőnek, aki a kellő minimalizmussal, és a darab pontos ívének kijelölésével és végig vitelével elgörgetett minden akadályt Scherer útjából, egyértelmű keretet szabva a színészi játék maradéktalan kibontakozásához.” (7óra7)

Az előadásról bővebben ide kattintva olvashattok.

DOKTOR PROKTOR és a Holdkaméleonok 50

A világhírű norvég krimiszerző Jo Nesbø első gyerekkönyve 2007-ben jelent meg Doktor Proktor pukipora címmel, amely azóta sorozattá nőtte ki magát. A regény harmadik kötete nyomán született a Kolibri Színház Doktor Proktor és a Holdkaméleonok című vígjátéka Novák János rendezésében. A 2014 januárjában debütált nagy sikerű előadást immár 50. alkalommal játsszuk!

Novák János rendező az előadásról:

„A Doktor Proktor egy kalandos történet rengeteg zenével. Hősünk egy őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag hasztalan dolgok kitalálásához – mint amilyen a pukipor vagy az egyensúly cipő – és a karamellás puding elkészítéséhez. Doktor Proktor utcájában két magányos gyerek is lakik: a visszahúzódó Lise és a nagy beszélőkével megáldott Bülle. Vajon ők, vagy a békaszerzetté változott Hukk tanár úr és Strobe tanárnő képesek lesznek megmenteni a világot az emberevő holdkaméleonoktól? Lehet-e hős, aki szeret füllenteni, aki túl kicsi, vagy túl nagy, aki helyesírás mániás, vagy akinek rossz a helyesírása? Erre is választ adunk.”

Az előadásról bővebben itt tájékozódhattok.

Fotó: Szlovák Judit

Nagy élmény volt A trollgyerek legutóbbi előadása az Újpesti Babits Mihály Gimnázium Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolájából hozzánk látogató 4. osztályos gyerekek számára.

Amint tanárnőjük köszönő levelében írja: „A gyerekekkel a darab után sokat beszélgettünk. Kíváncsi voltam az érzéseikre, véleményükre. Sokat segített a gondolkodásban a drámapedagógiai foglalkozás is. Köszönjük az egész társulatnak, hogy ilyen érzéseket megmozgató darabot láthattunk! A foglalkozás után lehetőséget adtam nekik arra, hogy papírra vessék, Ők hogyan folytatták volna a történetet. Helyesírási hibákat nem javítottam, hanem az Ő írásuk alapján küldöm.”

Lássuk, milyen alkotások születtek a gyerekek tollából!

1.

„Kedves Kolibri Színház! Szerintem A trollgyerek című előadásnak lehetne a végén egy rész amikor az anyuka, apuka és az igazi gyerekük ott örülnek egymásnak és újra építik a házat és az egész veszekedést elfelejtik vagy csak megpróbálják újra kezdeni a dolgokat természetesen a gyerekük társaságában. Ami a trollokat illeti lehet, hogy megbeszélhetnék az ember párral, vajon miért rabolták el a gyereket. Küldetés révén? Vagy csak ezért mert jobban tetszett nekik? Ki tudja? Egyébként ha esetleg nem jó az a befejezés amit írtam ötletnek esetleg csak egy pár percben bele lehetne kukkantani a takarító házaspár életébe. Mondjuk megmutathatják a házukat a gyermeküket vagy valami hasonló.”

 

2.

„A trollgyerek. A trollgyerek elmegy az erdőbe megkeresni az anyukáját, megy megy mendegél mire megtalálja. Az anyukáj elviszi a barlangba. Ott a troll megmutatja az emberek tulajdonságait. Így a trollok megszeretik az embereket.”

 

3.

„Egy fiatal házaspár át akart kelni az erdőn, de nem sikerült, mert megijedtek. Az anyukának a kezében volt a baba, de elejtette. A Trollmama megtalálta az embergyereket és választania kellett. Az embert választotta a trollgyereket meg otthagyta. A szülők visszamentek a gyerekükért, de már csak a trollbaba volt ott. Kénytelenek voltak elfogadni és felnevelni. Nehéz volt a kezdet nem evett semmit csak patkányt. Mire a trollgyerek és az embergyerek felnőtt visszataláltak a saját családjukhoz. Az embergyerek elmondta szüleinek, hogy ha a trollal rosszat csináltak akkor vele is.”

 

4.

„Troll gyerek. Befejezés: A két gyerek egy iskolába került és nagyon jó barátok lettek. A szülők nem tudhatták meg ezér kettőjük közt maradt.”

 

5.

„A trollgyerek. A családtagok újra egymásra találtak, a tűzben a házukkal (is) együtt elégett a multjuk is. A troll anya találkozott a fiával és ők is 16 év után folytatták az életüket. Az embercsalád új házba költözött és visszakapták (az) a hírnevüket is a faluban. Bár a fiúk megtalálták a (család) valódi szüleiket hiányzott nekik a másik család is ezért megbeszélték, hogy találkozhatnak egymással.”

 

6.

„Kriska Ferenc 4/B. A troll gyerek (befejezés). Az összecserélt gyerekek története megoldódott. Az embergyerek hazatalált szüleihez és elmagyarázta, hogy hogyan kell bánni a gyerekekkel. A trollgyerek is sikeresen megtalálta erdőbéli házukat. Az anyukája nagyon örült, hogy újra láthatja fiát. Aznap este mind a két család bulit tartott. A troll család meghívta az erdő lakóit. Az ember család meghívta a falu összes tagját. Még most is (buli) mulatoznak ha meg nem haltak.”

 

 

7.

„Szerintem az történt, hogy: A troll gyerek is haza talált és elmesélte kalandjait. Azt is elmondta, hogy szép szobába tartották, szerették főleg az anyuka igaz, hogy az apuka nem szerette, de utána egészen megkedvelte, eleinte még emberi ételt adtak neki, de utána már patkányt meg gilisztát kapott. A troll anya figyelmesen hallgatta. Aztán a troll megkérdezte: – Miért cseréltél el az embergyerekre? – Nem tudom, de most már rájöttem, hogy nagyon nagy hibát követtem el tudom, hogy te vagy az én gyerekem. – Aztán meglátogatták az ember falut és összeismerkedtek az ember szülőkkel és barátok lettek. Még mindig barátok, ha meg nem haltak.”

 

 

8.

„A trollgyerek befejezése: A trollgyereknek elege lett az emberi életből. Nem bírta tovább ezért megszökött. A trollszülők éppen rágcsálók után kutattak az erdőben. Eközben a kistroll a nagy és sűrű erdőben barangot a szüleit keresve. De egyszercsak azt látja a kistroll, hogy valaki kutat a bokorba. Nagyon megijedt. És mikor az a valaki kimászott a bokorból nagy volt a csodálkozás. A trollgyerek meglátta az anyukáját. A trollmama hazavitte a trollgyereket és boldogan éltek még meg nem haltak. Vége”

„A trrollgyerek visszament az erdőbe a trrollbanyához. A család újra meggazdagodott és boldogok voltak hogy, elveszett kisfiuk újra velük van. Az apuka megbánta amittett és bocsánatot kért. A trrolbanya is örült, mosmár nem kellett elmenni a faluba ételért. Igaz egyik gyerek se a családjánál nőtt föl mégis örültek hogy újra láttják őket. És így békessegben és boldoga éltek amíg meg nem haltak!”

„A trollgyerek visszament az erdőbe és megtalálta egykori sárházukat amiben lakott egy picit régen amíg kinem cserélte az anya. Bekopogott. Ki az ellenség vagy nem? Nem vagyok ellenség rokonod vagyok és nagyon közeli. Fiam! Mondta az anyja meghattottan. Te vagy az ennyi hosszú, hosszú év után. Igen mamácska itt vagyok. Hiányoztál! Nekem is mamácska nagyon. Boldogan borultak egymás nyakába!”

 

9.

Ennél a munkánál sajnos nem jól olvasható a szöveg, de a rajz miatt mindenképpen közöljük!

 

10.

Jázmintól, aki a leghosszabb fogalmazást írta, csak egy rövid részletet emelünk ki: „Végül mind a két gyerek visszakerült saját otthonába. Nemsokára az ember házaspárnak született egy második csemetéje. Az első pár hét után kiderült, hogy a kisbaba megbetegedett. A szülők nagyon megijedtek. Gyorsan elvitték az orvoshoz abban a reményben, hogy ő majd tud rajta segíteni. A doktor megvizsgálta, de nem tudott mit tenni. Csak egy módon lehet meggyógyítani: – Át kell mennetek a Veszélyek Dzsungelén, majd fel a Szikla-hegy tetejére. Ott van egy barlang ami egy mezőhöz vezet. Találnotok kell egy virágot ami gyógyerejű. Ha megtaláltátok mondjátok neki ezt: – Virág, virág gyógyíts meg! – A szülők siettek haza csomagolni. Nagy volt a kapkodás. Ezután elindultak hosszú útjukra…”

Köszönjük az írásokat közönségünknek!