2003 óta ünnepeljük a Bábszínházi Világnapot a bábművészeti világszervezet, az UNIMA (Union Internationale de la Marionnette / Nemzetközi Bábművész Szövetség) kezdeményezésére március 21-én. Az azóta hagyománnyá vált ünnephez számos bábos esemény kapcsolódott és kapcsolódik világszerte, amihez hozzátartozik a színházi és bábszínházi szakmára való reflektálás és az aktuális valóságunkról való gondolkodás is. Az esemény kapcsán minden évben két – egy nemzetközi és egy magyar – színházi  alkotó osztja meg gondolatait.

Az idei, 2023-as világnap nemzetközi üzenetét az UNIMA felkérésére Nina Malíková cseh bábszínházi szakértő fogalmazta meg. Nina Malíková a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett színháztörténet és színházelmélet szakirányon. Munkássága jelentős a cseh bábszínházi világban, színdarabokat fordít és bábszínházi folyóiratokat gondoz. Az UNIMA prágai színházi intézetének kortárs cseh bábszínházi szakértője. Fontos bábszínházi kiállítások koncepcióját dolgozta ki hazájában és külföldön egyaránt, amelyek közül a legfontosabb a Strings attached: the Living Tradition of Czech Puppets című kiállítás volt, amely 2013-ban nyílt meg az Egyesült Államokban, a Columbus Museum of Artban. A DAMU színművészeti főiskola bábszínházi tanszékének, és az alternatív színház és bábszínház (Katedra alternativního a loutkového divadla) tanára, ahol bábszínháztörténetet tanít.

Nina Malíková világnapi üzenete:

Az elmúlt évek világjárványa, háborús konfliktusai és a fokozódó gazdasági problémák mindannyiunk életét megnehezítették, hiszen mindez a nyugtalanság feszültséget, félelmet és aggodalmat kelt a jövővel kapcsolatban. Az aggodalom az elménkbe telepedett és az arcunkra ült. Nem tudom elképzelni, milyen volt az előző évszázadokban, de ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a történelmet, azt látjuk, hogy hasonló helyzetek – bár más formában és világrendben – korábban is léteztek. Az emberek mégis hittek a szerelemben, gyereket szültek, és nem csak túlélni, hanem boldogulni is igyekeztek. A legsötétebb időkben is mindig volt valami, ami segített az embernek, és számos történelmi forrásból tudjuk, hogy ennek az ősrégi varázserővel bíró bábszínház is része volt. Ez az erő a bábszínház alapjaiban rejlik. A bábszínház stilizált, saját metaforával rendelkező színházi formaként az emberi tevékenységet reprezentálja, de egyúttal – hol humorral, hol teljes komolysággal – megoldásokat keres. A bábszínház az életünk reprezentálására tett kísérlet során gyakran lázadt a sors megváltoztathatatlansága ellen. Művészetként a legnehezebb élethelyzeteket tükrözi, legyen az személyes vagy társadalmi, karikatúrán vagy dicsőítésen keresztül. A bábszínház lehetőségei az utóbbi időben bővültek, művészetét ma már világszerte elismerik, mint a 20. és 21. századi színházi kultúra szerves részét. A bábszínház éppúgy szól a hagyományos kifejezésről, mint az új technológiák alkalmazásáról, a multimédiás lehetőségek kiaknázásáról vagy a szórakoztatásról. Azonban bátran megvédi büszkén megszerzett pozícióját. A világ jobb hely lesz általa, mint amilyennek látszik. Mindannyian hiszünk ebben, és mindannyian hinni akarjuk ezt. Tehát félelmeink miatt ne fosszuk meg magunkat az életörömtől! Higgyük el, hogy Pulcinellában, Punchban, Guignolban, Kašpárekben, Karagözben, Vidushakában, Mobarakban és a többi hősünkben az emberi komédiát megformáló bábfigurák e végtelen sorában még mindig bízhatunk! És mint annyi előttünk álló generáció, higgyük el, hogy győzelmet aratnak a halállal szemben. Ne ragadjunk bele aggodalmainkba, inkább használjuk a bábszínházat annak különféle formáiban, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét és élvezetét.

***

A magyar köszöntőt Horváth Mária (Horimari) animációs rendező írta a Magyar Bábművészek Szövetségének felkérésére. Horváth Mária, illetve ahogy Kecskeméten mindenki szólítja: Horimari, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió egyik alapító tagja, ahol 1971 óta dolgozik animátorként, rajzolóként, animációs rendezőként. Az animációs filmkészítés szinte minden fázisában dolgozott, valamint foglalkozik könyvillusztrációval, plakáttervezéssel, látvány- és bábszínházi tervezéssel is. Generációk nőttek fel a legendás Magyar népmesék sorozaton, amelynek több, mint 40 epizódja köszönhető neki. 1990-ben Balázs Béla-díjban részesült. 2023. március 15-én a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.

Horváth Mária üzenete a 2023-as Bábszínházi Világnapon:

KÖSZÖNTŐ

Szeretem az ünnepeket.

Szeretem a bábszínházat.

Szeretem a bábosokat és „akit az Istenek szeretnek, megtartják gyereknek”.

Animációs filmrendező vagyok, volt alkalmam megtapasztalni, hogy az animáció és a bábszínház édestestvérek.

Mindkettőhöz gyermeki nyitottság kell, a szabadság és a teremtés vágya, a JÁTÉK.

Így lesz a bábszínház varázslat, az életrekeltés csodája. Egy jó előadás abban is bízhat, hogy gyógyítani és vigasztalni is képes.

Kívánhatunk-e ennél többet?

Elképzelek egy különös kis emberbábut, a GYERMEKET,  aki hengerbucskát vet és vele a világ is…. és potyognak a mélybe a fegyverek, tankok, harci repülők.

Csoda történik. Az állatok, a fák,  a kövek beszélni tudnak, a csillagok énekelnek, a nagy dolgok összezsugorodnak,  az apróságok fontosak lesznek.

Az emberek virágnézésre gyűlnek össze, sokan bábszínházba járnak és ünnepelnek..

Szeretettel köszöntöm a BÁBOSOK NAGY CSALÁDJÁT.

***

A Kolibri Színház az idei Bábszínházi Világnap alkalmából a Bogyó és Babóca című közönségkedvenc előadását  játssza a Kolibri Fészekben.

Az ASSITEJ, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete azzal a céllal jött létre, hogy összefogja a világ gyermekszínházait, művészeit. A szövetség művészi, kulturális és pedagógiai céljai között szerepel a nemzeti határokon átívelő együttműködések, információ- és tapasztalatcsere, valamint a kölcsönös megértés és fejlődés megvalósítása az egyenlőség és a gyermekek művészethez való joga jegyében. 

Az ASSITEJ  március 20-át hirdette meg Gyermekszínházi Világnapnak. Ezen a napon jeles színházi alkotók világnapi üzenetét teszik közzé, amelyet az öt földrész minden gyerekelőadása előtt felolvasnak a nézőknek. Az üzenet így pár percre összekapcsolja a világon valamennyi gyerek- és ifjúsági előadás alkotóit, a művészeket és a közönséget, a pedagógusokat és a szülőket. 2012 óta az ASSITEJ világszervezet jelszava, hogy „Vigyél el egy gyereket színházba ma!” – a világnapon nyomatékosítjuk az elkötelezettségünket, hogy minden gyermeknek joga van a korosztálya számára létrehozott művészi élményekhez.

Sue Giles, az ASSITEJ elnökének üzenete a 2023-as Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház az ASSITEJ Magyar Központ szakmai támogatásával három fesztivált is szervez a 10. Színházi Olimpia keretében. Ezek közül az elsőt, a Patchwork Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivált április 17-23. között rendezik a Győri Nemzeti Színházban. A neves külföldi előadók legtöbbje először jár Magyarországon, a meghívottak között vannak társulatok, amelyek Ausztráliából vagy Dél-Koreából érkeznek az érdeklődő gyermekközönség szórakoztatására. A rendezvények megszervezésére külön csapat alakult a Kolibrin belül, őket kérdezzük az előkészületekről.

White Lullaby / Fehér altató – Šeiko Šokio Teatras (Litvánia)

A Kolibri Színház színházi nevelési koordinátoraként mi vonzott ebben a plusz feladatban, hogy részt vegyél a fesztiválok megszervezésében?

Gyevi-Bíró Eszter: Amikor lehetőséget kaptunk arra, hogy nemzetközi gyermekszínházi fesztivált szervezzünk, tehát a világ minden tájáról hívhassunk előadásokat, az volt a célunk, hogy amennyire lehet, a Patchwork Fesztivál egyfajta keresztmetszetet adjon a világ gyermek- és ifjúsági színházi kínálatáról. Vagyis megmutassuk néhány kiemelkedő előadáson keresztül, hogy mi történik a világban ezen a területen.

Hogy válogattátok ki a meghívandó előadásokat?

Cziráki Judit: Nagyon nagy lelkesedéssel vágtunk bele a fesztivál szervezésébe és a nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva külföldi partnereket szólítottunk meg. Bár a koronavírus miatt az elmúlt pár évben nem volt lehetőségünk külföldre utazni és fesztiválokon előadásokat válogatni, de a régről létező kapcsolatainkat felhasználva sikerült begyűjteni egy kifejezetten friss szellemű, gazdag gondolati világgal rendelkező ajánlatcsokrot, amiből kiválogattuk azt nyolc előadást, ami végül a fesztivál műsorában szerepel. Szlovéniából, Litvániából, Ausztriából, Dél-Koreából, Franciaországból, Norvégiából valamint Auszráliából, Horvátországból és Olaszországból érkeznek a társulatok, amelyek nagyon sokféle művészi ábrázolásmóddal, stílusban dolgoznak. A bábszínház, az árnyjáték, a táncszínház ugyanúgy megtalálható a kínálatban, mint az interaktív játékok, egyszemélyes előadások és nagy technikát felvonultató óriás produkciók.

De mégis, mik voltak a válogatás és a meghívás szempontjai?

Vidovszky György: A sokszínűség, ahogy Judit említette. A Kolibri Színház és az ASSITEJ Magyar Központnak köszönhetően nagyon sok külföldi fesztiválon jártunk az elmúlt bő évtizedben, Novák Jánossal rendszeresen látogattuk az ASSITEJ világszervezet kongresszusait, szakmai rendezvényeit, valamint a Kolibri régóta tartó, hosszútávú nemzetközi együttműködéseinek köszönhetően nagyon széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezünk. A meghívott előadók legtöbbje személyes jó ismerősünk, akiknek a munkáit régóta nyomon követjük, ezért remélem, ha nem tévedünk, akkor garantált a színvonal.

Moby Dick – Plexus Polaire (Franciaország-Norvégia)

Kiknek, milyen korú gyermekeknek szól a fesztivál?

V. Gy.: Akik jártasok ezen a területen, azok tudják, hogy nagyon fontos a pontos korosztályi megjelölés, ugyanis ezek az előadások a célközönség lelki, szellemi fejlődését figyelembe véve készültek. Ezért minden előadásnál pontosan megjelöltük, hogy milyen korosztályra számítunk, és remélhetőleg a szülők majd eszerint válogatnak a kínálatból. A Patchwork Fesztivál elsősorban gyermekszínházi fesztivál, vagyis nem a legkisebbekre, csecsemőkre és nem is tinédzserekre számítunk leginkább, hanem az 5-12 év közötti gyermekekre.

Egy fesztivál szervezése a válogatás után rengeteg gyakorlati egyeztetést jelent. Hogy osztottátok el a feladatokat egymás között?

Ádám Gréta: Mivel a csapatban én rendelkezem talán a legtöbb fesztiválszerevezési tapasztalattal, ezért örömmel vállaltam a kevésbé látványos részét a munkának. A logisztika az én területem: a szállásfoglalás, reptéri transzfer, technikai egyeztetések, technikai eszközök beszerzése és a szerződések kiküldése, egyeztetése, aláíratása.

Milyen fesztiválok szervezésében vettél részt korábban?

Á. G.: Mivel a Kolibriben dolgoztam majdnem tíz évig, a Kolibri és az ASSITEJ Magyar Központ közös rendezvényét, a kaposvári gyermek- és ifjúsági színházi biennálékat szerveztem. Részt vettem a Kolibri nemzetközi együttműködéseinek koordinálásban. Valamint utána még tíz évig szabadtéri színházak programját szerveztem különböző helyszíneken.

Fantasy / Fantázia – OH! My Life Movement Theatre (Dél- Korea)

Hogyan oldjátok meg a fesztivál nyelvi sokszínűségét? Hogy a sok külföldről érkező előadást a magyar gyerekek is értsék?

V. Gy.: Minden előadásnál másként. Mivel a gyerekek ilyen korban még nem tudnak jól olvasni, a felnőtt színházban bevált feliratokat nem tudnák követni, ezért van, hogy a külföldi színészek megtanulják a kulcsmondatokat magyarul. De a válogatás egyik szempontja volt, hogy a nonverbális előadásokat, táncelőadásokat előnyben részesítettük, ahol nem annyira a nyelv, hanem a tiszta színházi kifejezés közvetíti a tartalmat. De van olyan előadás is, aminek a szövegét egy az egyben felvettük magyarul, hogy a magyar gyerekek pontosan értsék.

Melyik előadást várod a legjobban a fesztiválon?

Gyevi-Bíró Eszter: Nem azért, hogy kikerüljem a választ, de én tényleg mindegyiket nagyon várom, nagyon nehéz választani. Talán a francia-norvég Plexus Polaire társulat Moby Dick című szuperprodukcióját, és az ausztrál Polyglot Színház Hangyák című interaktív játékát.

Cziráki Judit: Én a szlovén litván koprodukcióban készült Alagút című előadást várom, mert ebben az előadásban nem egy történetet mesélnek el, hanem egy fizikai jelenség, a fény és a sötétség kontrasztjának szembe állításáról készítettek rendkívül izgalmas előadást.

Vidovszky György: Az én egyik kedvencem a litván Seiko Dance Company Fehér altató című előadása, ami nemcsak kifogástalan ízléssel készült el, hanem az is lenyűgöző benne, hogy egyszerre akrobatikus, mégis rendkívül emberi történet, noha egy kis nyúl családról szól szavak nélkül.

Kevin Chester

Ants /Hangyák – Polyglot Theatre (Ausztrália) 

 További információ: https://www.gyoriszinhaz.hu ; https://szinhaz.org/fesztivalok/patchwork-fesztival

Hámori Ildikó

28 év és a Kolibri színpadán játszott több mint 500 előadás után elbúcsúzott a Bors néni legendás címszerepétől Molnár Piroska, és helyét február végétől Hámori Ildikó vette át.

Nemes Nagy Ágnes kötetéből, amelyet pöttöm, gömbölyded házvezetőnője, Bors Józsefné ihletett, az első színházi változatot 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon Novák János rendezésében, Dajka Margit főszereplésével. Az előadásból tévéfelvétel, rádiójáték és a dalokból hanglemez is készült. Új bemutatóra először 1994. novemberében Nyíregyházán került sor, ezt követte hamarosan, még abban az évben karácsony előtt a Kolibriben az a Novák János-féle produkció, amelyet azóta is játszik a színház.

Megyes Melinda, Ruszina Szabolcs és Hámori Ildikó

„A Bors néni végigkísérte a színház növekedésének történetét, és mára szinte összeforrt a Kolibri nevével” – idézi fel Novák János rendező, színházigazgató, aki arra a legbüszkébb, hogy a darabon immár a sokadik nemzedék nő fel, s a szülők és nagyszülők sokszor együtt éneklik a dalokat a színészekkel. „A költészet, a mese, a humor és a közönséggel való interaktív játék egyformán hangsúlyos a darabban” – mutat rá Novák János, mi lehet a Bors néni hosszú sikerének a titka.

Novák János és Hámori Ildikó

A gyerekek aktív részvételére épülő előadás az évek során úgy vált kultuszdarabbá, hogy közben megőrizte frissességét. Olyan, mintha valóban akkor és ott születne meg a játék, amelyben Bors néni 80. születésnapjának megünneplésére készülnek a gyerekek és a társak: Megyes Melinda, mint Lackó, Ruszina Szabolcs, mint Titilla, Mult István, mint Vízimolnár, és a Játékmester, Novák János.

Mult István és Hámori Ildikó

Molnár Piroska kortalan, csupa-mosoly, titokzatos Bors nénije, aki 1994 óta varázsolja el a nézőket, mostantól Hámori Ildikó hasonlóan nagyszerű alakításában él tovább. 

Előadásfotók: Horváth Judit

A Bors néni alkotócsapata 

Szeretettel köszöntjük Hámori Ildikót a Kolibri Színházban!

„A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi érzésekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorottya tőle kér tanácsot, hogyan juthatna haza az álmok mesés birodalmából…”

L. Frank Baum több mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. Az ismert történet a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben, különleges látványvilággal kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében és díszletében. Az eredeti regény fordulatait megtartó, a világ csodáiról mesélő szövegkönyvet és a dalszövegeket Horváth Péter írta, a zeneszerző Selmeczi György, a jelmeztervező Tihanyi Ildi. A zenei munkatárs Kecskeméti Gábor, a korrepetitor Jászberényi Lilian, a szcenikus Farkas István, a mozgás Lakatos János, a videó Kovács Ivó munkája, a rendezőasszisztens Hajsz Andrea.

„Az Óz szívből, szívről, bátorságról, és észről szóló történetéért mindig lelkesedtem. ’A kisgyerek magától okosodik, minden nap tanul valamit, ha mesélsz’ – mondja a szerző, L. Frank Baum. És mesélés közben én is tanulok: az iróniáról, a gyengédségről és a barátságról” – vallja a rendező az előadás kapcsán.

A főszerepet Nyirkó Krisztina alakítja, a további szerepekben Vass György m.v., Ruszina Szabolcs, Szanitter Dávid, Krausz Gábor, Farkas Éva, Mészáros Tamás, Tóth József, Köleséri Sándor m.v., Kormos Gyula, valamint a KIMI-Kolibri Stúdió növendékei láthatók.

Az előadásról bővebb információ itt található:

https://kolibriszinhaz.hu/eloadas/oz-a-varazslo/

Előadásfotók: Horváth Judit

Büszkén mondhatjuk el, hogy a Kolibri Színház TODA – a csoda gyereknyelven című, 2005-ben debütált produkciója az első csecsemőszínházi  előadás Magyarországon.  

Török Ági, Tisza Bea, Szívós Károly és Bodnár Zoltán közös alkotása a bölcsődék magyar népzenei világára építve, átváltozó, puha kockákat felhasználva született, és a világ minden táján sikert arattak vele. Az alkotók „a bábozás legmodernebb irányzatait és a babákkal való játék legősibb gesztusait ötvözik előadásukban” – olvashatjuk az elődás leírásában. Orosz Klaudia tervező bábjai egyszerű, geometrikus játékelemekből összeállíthatóak, és a nézők szeme láttára öltenek új és új formát a játék során. Az átváltozásokat énekhang és Novák János improvizált zenei kísérete teszi még változatosabbá.

TODA 300

Magyarországon a Kolibri Színház karolta fel először a csecsemőszínházi kezdeményezést, amelyet egy norvég író indított útnak, miután elveszítette hét hónapos kisbabáját.  “Úgy vélte, gyermeke nem jutott kultúrához, így nem lehetett teljes az élete. Ezért elintézte, hogy pályázatot írjanak ki olyan alkotásokra, amelyek a legkisebbeknek szólnak. Ma már Norvégiában a gyerekszínházakra jutó állami kiadások tíz százalékát csecsemőszínházra fordítják, a mozgalom pedig elterjedt az egész világon” – számolt be a csecsemőszínházi repertoár indulásáról Novák János, a Kolibri Színház igazgatója.

Az Európai Unió által 2003-2006 között támogatott norvég, francia, olasz, finn, dán és magyar összefogásból született Glitterbird – Art for the Very Young volt az első csecsemőszínházi projekt, amelyben a Kolibri Színház részt vett. Ennek keretében mutatott be 2005-ben három csecsemőszínházi darabot, köztük legelső saját produkciójaként a TODÁt.

„Annyi boldog emberrel, mint amennyi egy csecsemőszínházi előadáson látható, más színházi előadásokon aligha látható. A kicsinyek öröme megsokszorozza a felnőttek örömét. A világ újrafelfedezésében a színház kicsit és nagyot összeboronál, valódi közösség lesz korától függetlenül minden nézőből és közreműködőből előadásunkon. Aki csak teheti jöjjön el egy csecsemőszínházi előadásra, lehetőleg egy kicsit is hozzon magával, és látni fogja, nem túloztam, mikor a hatást leírtam!” – vallja Novák János.

A Kolibri Színház 2005 óta rendszeresen készít előadásokat a legkisebbeknek: az idei évad második felében a TODÁn kívül az Orbán Ottó költeményeire épülő Tekergő is megtekinthető a Kolibri Fészekben.

A TODA alkotócsapata a 300. előadás után

Szívből gratulálunk és még sok jó előadást kívánunk!