Az ország legnagyobb, immár nyolcadik alkalommal megrendezett gyermek- és ifjúsági színházi fesztiváljának versenyprogramjában a 2014. január 1. és 2016. január 31. között Magyarországon bemutatott gyermek- és ifjúsági színházi előadások, illetve színházi-nevelési programok vesznek részt. A válogató idén Szűcs Mónika színházi szakíró, tanár, az Ellenfény szerkesztője volt, aki közel 120 előadás megnézése után választotta ki azt a huszonnyolcat, amelyek bekerülhettek a versenyprogramba. A külföldi produkciók, valamint a legkisebbeknek (0-4 éveseknek) szóló előadások versenyen kívül, a „Small Size – Performing Arts for Early Years” (Előadó-művészet a legkisebbeknek) nemzetközi fókuszprogram keretében tekinthetők meg. A fesztivál helyszínei a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota és az Együd Árpád Kulturális Központ lesznek, az osztályterem-színházi előadásokat pedig egyeztetett iskolai helyszínen fogják bemutatni.

A magyar társulatok közül a fővárosi Nemzeti Táncszínház, a Kolibri Színház, a Budapest Bábszínház, a Közép-Európa Táncszínház, a Káva Kulturális Műhely, a Bethlen Téri Színház, a Bozsik Yvette Társulat, a Juhász Kata Társulat, a Mentőcsónak, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Színház-és Filmművészeti Egyetem és a Nézőművészeti KFT előadásait láthatja a közönség, a vidéki városok közül Zalaegerszegről, Győrből, Kaposvárról, Kecskemétről, Veszprémből, Pécsről, Dunaújvárosból, Tatabányáról, Szombathelyről, Hottóról, valamint a szlovákiai Kassáról érkeznek produkciók a Biennáléra.

Az idei versenyprogramban az alábbi produkciók vesznek részt:

Jászai Mari Színház (Tatabánya) – Kutyafül, macskakő, egérút (3-6 év)

Bozsik Yvette Társulat (Budapest) – Csizmás Kandúr (4-12 év)

Bóbita Bábszínház (Pécs) – Bagolykisasszony meséi (5+)

Csiky Gergely Színház (Kaposvár) – Sötétben látó tündér (5+)

Ziránó Bábszínház (Hottó) – Szekrénymesék (5 +)

Kabóca Bábszínház (Veszprém) – A négyszögletű kerekerdő (5+)

Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest) – mackóélet/mackóálom (5+)

Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros) – HEPP!!! (5-10 év)

Mesebolt (Szombathely) – Az égigérő fa (5-12 év)

Vaskakas Bábszínház (Győr) – Az új nagyi (6+)

Budapest Bábszínház (Budapest) – Hókirálynő (6+)

Kolibri Színház (Budapest) – A trollgyerek (6+)

Ciróka Bábszínház (Kecskemét) – Lúdas Matyi (6+)

Vaskakas Bábszínház-ESZME (Győr) – Az időnk rövid története (13+)

Juhász Kata Társulat (Budapest) – Bemelegítés (8-12 év)

MárkusZínház (Pécs) – Hős Miklós (8+)

Kerekasztal (Budapest) – A széttört tál (9-11 év)

Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg) – Kövek (12+)

Nemzeti Táncszínház-Közép-Európa Táncszínház-Káva Kulturális Műhely-Bethlen Téri Színház (Budapest) – Igaz történet alapján (12-14 év)

Mesebolt (Szombathely) – Hideg szív (12-18 év)

Kolibri Színház (Budapest) – kettős:játék (12+) (prezentáció formájában bemutatott előadás)

Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg) – Semmi (13-19 év)

Csokonai Színház (Debrecen) – Verona, 1301 (13-19 év)

Thália Színház (Kassa) – Akárkik (14+)

Csiky Gergely Színház (Kaposvár) – Becsületbeli ügy (14+)

Vojtina Bábszínház (Debrecen) – Lomtalanítás (15-16 év)

Nézőművészeti KFT (Budapest) – Soha senkinek (15+)

Mentőcsónak (Budapest) – Szociopoly (17+)

A fesztivál „Small Size” fókuszprogramjában a Vaskakas Bábszínház Tütü-tutu autó, a Kolibri Színház Csip-csip csóka, valamint a Juhász Kata Társulat Felhőcirkusz című előadásait láthatja a közönség. A szekció nemzetközi válogatásában mutatkozik be a finn Dance Theatre Auraco Me-Me című legkisebbeknek szóló produkciójával, valamint Belgiumból két társulat: a Théâtre de la Guimbarde a Sweet&Swing, a Theater de Spiegel pedig a SLEEVZ című előadást hozza el a Biennáléra – a külföldi produkciók a fesztivál ideje alatt két alkalommal is megtekinthetők.

A versenyen kívüli kiemelt programok között szerepel a K.V. Társulat–Kolibri Színház Függésben és a Mentőcsónak Újvilág című ifjúsági előadása, valamint a Magyar Állami Operaház, a MoltOpera és a Kolibri Színház közös produkciója, a Szökdelés a szerájból. (Ez utóbbi előadással kapcsolatban még folynak a tárgyalások a Biennálén való részvételének megvalósításáról.)

A Biennálé szakmai programjának keretében kerül sor Kun Attila (Közép-Európa Táncszínház) „Táncismereti mozgásóra, avagy mozgásismereti táncóra” című workshopjára, ezt követően pedig a Nemzeti Táncszínház „Horda2” produkciójáról szóló módszertani filmet láthatják az érdeklődők.

Az ASSITEJ Magyar Központja a társszervező kaposvári Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt produkciókat az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy díjával jutalmazzák.

A március 21. és 24. között megrendezett VII. BÁBU Fesztiválon, ahol ezúttal Lázár Ervin műveiből készült bábelőadásokat láthat a közönség, idén először sor kerül egy szakmai napra is. Az elsősorban bábszínházi szakemberek részvételére számító konferencia témája a magyarországi bábszínházak és a színházi nevelés kapcsolata.

A Kolibri Színház a MI ÚJSÁG? című programmal és prezentációval készül a szakmai találkozóra. A program a „Small Size – Performing Arts for Early Years” európai uniós együttműködés ’Wide Eyes’ alprogramjának a részeként jött létre, amelynek célja a 3-6 éves korosztályt megszólító színházi előadások létrehozása új utak és formák, valamint lehetséges kooperációk felkutatásával.

Az előadás keretében először Szántó Fanni, a Kolibri Színház nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa ismerteti röviden az Európai Unió Kreatív Európa programján belül létrejött „Small Size – Előadóművészet a legkisebbeknek” projekt céljait és megvalósult eredményeinket. Ezután Gyevi-Bíró Eszter, a Kolibri Színház színházi nevelési koordinátora beszél arról, hogy miként illeszkedik be a „Small Size” és „Wide Eyes” nevű alprogramja a mi színházi nevelési programunkba. A bevezetők után Király Ildikó szavait tolmácsolják: az ELTE Kognitív Pszichológia tanszékének vezetője rövid, írott betekintést ad a legfiatalabbaknak szóló előadások színházi nevelésben betöltött szerepéről és érvényességéről.

Ezt követően a résztvevők Mi újság? című prezentációnkat láthatják, amelyet Tisza Bea és Ruszina Szabolcs színművészek mutatnak be. A prezentáció főszereplője a papír, hiszen színházi módszertani kutatásunk fókuszában ezúttal az anyag, a matéria használata és az azzal való játék áll.

A program végén néhány kérdésre és villám-eszmecserére is lehetőség nyílik.

A bábszínházi szakmai nap március 24-én, csütörtökön 9-12 között lesz a Budapest Bábszínházban. Az eseményről bővebben ide kattintva tájékozódhattok.

A Kolibri Színház szemléletének és hosszú távú munkájának fontos része a fiatalokkal való közvetlen, folyamatos kapcsolattartás. Együtt növünk fel – a csecsemőkortól kezdve a gyerekkoron át a kamaszkorig, és ez a kapcsolat nem ér véget a középiskolából való ballagás után sem!

Az alábbiakban elsősorban a tizen-huszonéves fiatalokat érintő, színházi nevelési programunk keretében megvalósult együttműködéseinkről számolunk be.

Hospitálás

A 2015/2016-os évadban hospitálási programunk részeként a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola gyakorlatos színész képzésének végzős diákjai havonta 4-5 előadásunkat és a hozzá tartozó drámafoglalkozásokat tekinthették meg. A fiatal felnőtteknek szóló szakmai programunkat, amelyet Gyevi-Bíró Eszter, a Kolibri Színház színházi nevelési koordinátora vezetett egy módszertani összesítő tréninggel zártuk március elején.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti SZKI 14. osztályos gyakorlatos színészei

 e-motikon – kísérleti performansz középiskolásokkal

Mit írhatok meg neked csetben? Elárulhatom legféltettebb érzéseimet, ha nem személyesen beszélgetünk? Meddig mehetek el, amikor nem ülsz ténylegesen mellettem, de fontos dolgokat szeretnék kimondani? Elmondhatom jelekkel, hogy szeretlek? Szakíthatok veled sms-ben, mert úgy kényelmesebb? … Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az e-motikon című kísérleti performansz gimnazista szereplői.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Baár-Madas Református Gimnázium 11. évfolyamának angol szakos hallgatói, Győri Katalin tanárnő vezetésével és Gyevi-Bíró Eszter rendezésében, e-motikon címmel a digitális kultúra és a Z generáció találkozásával foglalkozó kísérleti performanszot készítenek.

A Baar-Madas Református Gimnázium 11/C osztályos tanulói

 A munkafolyamat lezárásaként április és május hónapban a diákok színházi happeningen vesznek részt a Kolibri Pincében, ahol egy kétórás, izgalmas-játékos improvizáció során a leírt és olvasott szövegek sokféleségével és félreérthetőségével kísérleteznek majd 9. osztályos meghívott csoportok közreműködésével.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti SZKI  9. osztályos diákjai

Együttműködés egyetemistákkal – hogyan működik a módszer a Kolibriben?

A legutóbbi Klamm háborúja című előadásunkon az Eötvös Loránd Tudományegyetem elsőéves pedagógia szakos hallgatóit láttuk vendégül, módszertani betekintést adva színházi és drámapedagógiai munkánkba.

Jelenleg négy – de a jelentkezők száma egyre nő – végzős egyetemista írja diplomamunkáját a színházi nevelés módszertanából és gyakorlatából, melynek során színházunk minden működő projektjébe betekintést nyerhetnek és az elméleti hátteret is biztosítjuk kutatásaikhoz. A felsőfokú intézmények hallgatói Budapest és az ország különböző egyetemeiről érkeztek és érkeznek folyamatosan, hogy életük egyik legfontosabb megméretésében a Kolibri Színházat válasszák együttműködő partnerüknek.

Március 21-ét, a bábművészet világnapját a magyarországi és a határon túli magyar nyelvű bábosok immár harmadik éve ünnepelik nagyszabású eseménysorozattal. A Budapest Bábszínház által 2014-ben életre hívott rendezvény célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, és minél szélesebb körben megismertesse kiváló képviselőit – azokat, akik már régóta vannak a pályán, és a legfiatalabb bábos generációt egyaránt.

A Bábszínházi Világnapra különleges produkciókkal készülnek a bábszínházak és független társulatok művészei, valamint a színművészeti egyetemek hallgatói, akik gyakran a színház falai közül kilépve váratlan helyszíneken és szokatlan körülmények között hívják fel a közönség figyelmét a műfaj sokszínűségére. Idén is lesznek gyerekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadások, valamint rendhagyó programok városi főtereken és könyvesboltokban, piacokon és tömegközlekedési eszközökön…

A Bábszínházi Világnap alkalmából, március 21-én a Kolibri Színház Jókai téri bejáratánál újra működik a szabadtéri rendezvényeinkről ismert, népszerű Vitéz László bábjáték-automata! 

Az automatát Albertnek hívják és minden arra járó érdeklődőnek teljesíti a kívánságát, aki leírja vagy lerajzolja kedvenc előadását. A Kemény Henrik Vitéz László bábszínházát, egy “félkarú rablót” és egy ATM-et ötvöző automata reggeltől délutánig várja a kéréseket, óhajokat, memóriájában Vitéz László-jelenetekkel, dalokkal, játékokkal. A bábjáték-automata működtetői: Bodnár Zoltán és Gazdag László. A program ingyenes.

És ha már Bábszínházi Világnap, nézőink természetesen nem maradnak bábelőadás nélkül: Locspocs, a kis tengeri szörny című mesejátékunkat március 21-én kétszer is játsszuk, 10 órakor és 15 órakor, amelyből a második audionarrációs előadás látássérült gyerekek számára.

Várunk benneteket szeretettel!

Az ASSITEJ, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete, amely tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, március 20-át hirdette meg Gyermekszínházi Világnapnak. Ezen a napon az öt földrész minden gyerekelőadása előtt ismert művészek üzenetét olvassák fel a nézőknek. Az üzenet pár percre összekapcsolja a világon valamennyi gyerek- és ifjúsági előadás alkotóit, a művészeket és a közönséget, a pedagógusokat és a szülőket.

Idén a Kolibri Színházban a Locspocs, a kis tengeri szörny című előadásunk előtt Tisza Bea színművésznő tolmácsolja a nézőknek a londoni Graeae Theatre Company művészeti vezetőjének, a 2012-es nyári paralimpiai játékok társrendezőjének, valamint az ASSITEJ világszervezet vezetőjének gondolatait.

Jenny Sealey, a Graeae Theatre Company művészeti vezetője, a 2012-es londoni paralimpiai játékok társrendezőjének üzenete a Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

Képtelen vagyok elképzelni egy színház és művészet nélküli világot!

Fiatal, siket lányként a balett óráim jelentették számomra a biztonságot. Végre nem kell szájról olvasnom ahhoz, hogy megértsek dolgokat. Imádtam gyakorolni, történeteket, koreográfiákat kitalálni – és előadni őket. A tánc számomra a történetmesélés örömének első megtapasztalása volt. Idősödve aztán egyre közelebb kerültem a színház, különösen a fiatalok színházának világához. Micsoda fantasztikus gyakorlóterepe ez egy színésznek! Milyen nagyszerű lehetőség, hogy gyerekekkel és fiatalokkal oszthatjuk meg a kreativitás terét! Megismerjük a történeteiket, eljátszatjuk velük saját élményeiket, életük fontos eseményeit, kihívásait, nagyszerű pillanatait!

A napokban rendezem Mike Kenny „Alvó kövek” című darabját, melynek John Palmerrel voltam társrendezője 18 évvel ezelőtt. A mostani előadást a Graeae színház 20-22 éves, siket és sérült művészeinek új társulata mutatja be a szintén sérült, siket, vak és egészséges fiatalokból álló közönségének. A munka örömét a jelnyelvi kommunikáció játékos lehetőségei adják. Az audionarráció, a hangok és a hangulat – minden azon a hitünkön alapszik, hogy MINDEN fiatalnak egyformán joga van a színházi élményhez.

Nagyon leverő dolog megélni, hogy a fiataloknak szóló színházi munka sok helyen még mindig kevéssé elismert és kevéssé támogatott. Megszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy számos ország sérült gyerekei nem jutnak érdemi, minőségi oktatáshoz. Ugyanakkor erősen remélem, hogy a világot átszelő utazásaim mindenütt emlékeztetnek arra, hogy a gyerek- és ifjúsági színház művelőinek szenvedélye igazi biztosíték arra, hogy a világ nem marad színház nélkül, hiszen a színház az életre nevelés alappillére.

2016-ban lesz 10 éve, hogy az ENSZ elfogadta a Fogyatékkal Élők Jogairól Szóló Egyezményt. Az ünnepi évforduló remek alkalom arra, hogy világszerte megfogjuk egymás kezét, és egymást bátorítva, szenvedélyes közösségként dolgozzunk együtt. Bizonyítsuk be, hogy képesek vagyunk érvényes színházat csinálni nem csak a hozzánk hasonlóan sérült fiatalok számára, de mindenki más számára is.

Yvette Hardie, az ASSITEJ elnökének üzenete a Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

„Vigyél el ma egy gyereket színházba!”

5 éve kezdtük ezt a kampányt, amit azóta a föld számos pontján ünnepelnek március 20-án, a Gyermek-és Ifjúsági Színházi Világnapon. Az ünnep alkalmából számtalan beszédet tartottak, cikkek és üzenetek százai születtek arról, miért kell elérhetővé tennünk a színházat a gyerekek és a fiatalok számára.

A gyerekek állampolgári joga, hogy kulturális élményhez jussanak. A színház nevelő hatású, fejleszti az intelligenciát. Élénkíti a kíváncsiságot. Reményt ad a csalódásokkal teli világban. Segít megérteni a művészet különféle nyelveit. Közösséget formál, kapcsolatokat épít, együttérzésre serkent. A színház „itt-és-most” képessége révén élővé teszi a világgal való szembenézést, a megismerést, a tapasztalást és a különféle nézőpontok elfogadásának szükségességét…

De vajon van-e a felsoroltaknál alapvetőbb oka is annak, hogy a színház művészei miért készítenek előadásokat gyerekek és fiatalok számára?

Azt hiszem, az a bizonyos ok sokkal személyesebb a fentieknél. Ha gyerekeknek és fiataloknak játsszunk, képessé válunk arra, hogy életben tartsuk és erősítsük a bennünk élő gyermeket.

Mikor egy fiatal dél-afrikai művészcsoport dolgozni kezdett egy kisgyerekeknek szánt előadáson, megértették, hogy újra fel kell fedezniük magukban a gyöngédség, az ártatlanság, az érzékenység és a kiszolgáltatottság már-már elfeledett érzéseit. Ezzel olyan gyógyulási folyamat indult el bennük, amely arra sarkallta őket, hogy tovább kutassanak ezen a színházi területen.

Ilyen mélyen megélt, személyes szükségletből fakad, hogy képesek vagyunk hatni másokra. Ha teljesebb életet élünk, akkor teljesebb kapcsolatba kerülünk a közönségünkkel. Lehetőséget kínálunk szülők, gyerekek, családok, tanárok, nevelők számára, hogy a legfiatalabbak szemével lássák a világot.

A színházból kilépve gyakran hallom a gyereküket kísérő szülők mondatait. „Nem hittem volna, hogy a fiam ilyen sokáig tud egy helyben ülni!” „Nem gondoltam volna, hogy az én kislányom így tud kacagni…!” Igen, ilyenkor fedezik fel, hogy ki is az ő gyermekük valójában.

Talán a legnagyobb ajándék, amelyet a gyermek-és ifjúsági színház adhat számunkra – legyünk akár művészek, akár a közönség soraiban ülő nézők, tanárok, szülők, gyerekek – az a részletekben rejlő teljesség, amely segíti önmagunk igazi felfedezését.

Egy lány és egy fiú különös találkozása a cybertérben…

Jeli Viktória és Tasnádi István kettős:játék című darabját Vidovszky György vitte színre. A főbb szerepekben Bartos Ágit m.v., Császár Rékát m.v., Fehér Dánielt és Nizsai Dánielt láthatjátok. A további szereplők Ruszina Szabolcs, Szanitter Dávid, Alexics Rita, Megyes Melinda, Nyakas Edit, Bárdi Gergő és Mészáros Tamás.

A klipet Mestyán Marcell készítette az előadás zenéjének felhasználásával.

Az előadásról bővebben ide kattintva olvashattok.