„A kufli: nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és közben semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az! Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető! Van kicsi, és van nagy. Van kövér, és van sovány. A kufli egyszóval: kufli.”

A Kolibri Színház legújabb bemutatójához az alkotók Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattak össze egy kupacnyit. Az előadás során betekintést nyerhetünk a kuflik – név szerint Titusz, Fityirc, Pofánka, Zödön, Bélabá, Valér és Hilda – izgalmas és mozgalmas hétköznapjaiba. Megtudhatjuk többek között, hogyan találnak otthonra a kuflik az Elhagyatott Réten; hogyan is néz ki a kufliknál a Bújócskázás Világnapja; milyen különleges tulajdonsággal bír a Tokafa odúja, és hogy a Puffpuding nagyon finom, ellenben rendkívül veszélyes. Az előadás során a kufli-mesékből jól ismert Lábascsiga és Varázsgomba kalauzolnak minket végig Dániel András különleges világú és humorú kufli-univerzumán. Az Egy kupac kufli szórakozás az egész családnak, a legkisebbektől egészen a legnagyobbakig, sok-sok kalanddal, és a Lóci játszik zenekarból ismert Csorba Lóránt játékos, táncba hívó zenéjével.

Az előadást Dániel András meséi alapján Nagy Orsolya írta és a Bogyó és Babóca rendezőjeként debütáló Andrusko Marcella állítja színpadra. A látvány- és bábtervező Horváth Márk, a zeneszerző Csorba Lóránt. Az előadás dramaturgja Nagy Orsolya, a kellékes Reymeyer Dóra, a súgó Horváth Csilla, a rendező munkatársa Hajsz Andrea.

A kuflikat Bárdi Gergő m.v., Fehér Dániel, Nyirkó Krisztina, Ruszina Szabolcs és Tóth József kelti életre.

Az előadást 5 éves kortól ajánljuk.

A premiert október 10-én, szombaton, 15 órakor tartjuk a Kolibri Fészekben.

A pályázat célja a Kolibri Színház Nonprofit Kft. kezelésében lévő büfék üzemeltetési és hasznosítási jogának ideiglenes, határozott időre történő átengedése és ezáltal pénzügyileg és gazdaságilag legelőnyösebb feltételekkel történő hasznosítása.

Az egység alapvető feladata a Kolibri Színház kõzönségének és személyzetének a kiszolgálása.

• A pályázat benyújtásának határideje: 2020. szeptember 30. 
• A pályázat benyújtásának módja: a pályázatokat 1 eredeti és 2 másolati példányban, zárt borítékban kérjük benyújtani a Kolibri Színház gazdasági osztályán (cím: 1061 Budapest, Jókai tér 3.)
• A pályázat elbírálási határideje: 2020. október 5. A pályázókat az eljárás eredményéről írásban értesítjük.
• Bérleti időszak: 2020. november 1 – 2025. augusztus 31.

A teljes pályázati felhívás az alábbi linkre kattintva érhető el:

A Kolibri Színházban üzemelő vendéglátóipari egység (nézőtéri és személyzeti büfé) ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A pályázattal kapcsolatban kérdéseket kizárólag írásban a gazdasagi@kolibriszinhaz.hu címen tehetik fel.

Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, az ASSITEJ Magyar Központ vezetője és Fülöp Péter, a Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója az alábbi közleményben indokolták döntésüket:

„A koronavírus terjedése arra figyelmeztet minket, ne veszélyeztessük rendezvényünkkel se az alkotók, se a közönség egészségét.

A közönségért, a társulatokért érzett felelősség, ami eddig azt diktálta, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a következő Biennálé megrendezéséért, a jelenlegi pandémiás helyzetben a rendezvény lemondására készteti a szervezőket.

A fertőzésveszély csökkentése érdekében el kell, hogy hagyjuk az idénre hirdetett műsort. Reméljük, hogy egy későbbi időpontban lesz még lehetőségünk a jubileumi program megrendezésére, de most a legjobb, amit tehetünk, ha minden más szempontot félretéve lemondunk az idei biennálé megrendezéséről.

2002-ben az első Kaposvári ASSITEJ Biennálét a fiatalok iránt érzett felelősségérzet alapozta meg. A fiatalok kultúrához való hozzáférésének jogát, az ENSZ egyezménye a gyermekek jogairól rögzíti. Színházi előadások esetében hamar nyilvánvalóvá vált, hogyma már nem csak úgy általában játsszunk gyerekeknek, de másképp kell, hogy megszólítsuk a kicsiket, az óvodásokat, iskolásokat és az ifjakat, ha valóban azt szeretnénk, hogy magukénak érezzék előadásainkat. A korosztályokat differenciáltan megszólító programmal először Kaposváron találkozhattak a magyar színházművészek. Az első fesztivál az addigi termésből válogatott. A szkepszist, hogy kétévente nem lesz elég új darab, ami bemutatásra méltó, felülírta a valóság. A Kaposvári Biennálé országos jelentősége egyre nőtt, a Biennálé kétévente fókuszba állította a legjobb magyar gyermek és ifjúsági színházi előadásokat, új korosztályok számára is megteremtve ezzel a színházlátogatás lehetőségét Kaposváron. Gazdagodott a versenyprogram, megszokottá váltak a kapcsolódó szakmai beszélgetések. A városi közönség is megkedvelte az újdonságokat, elfogadta, érdeklődéssel várta a nemzetközi sikerek bemutatkozását.  A város és a minisztérium támogatásával, kamaradarabok és nagyszínházi előadások egyaránt megtalálták a tökéletes helyszínt, a szervezést, és a műszaki hátteret biztosító odaadó munkatársakat a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

Megértést kérünk a közreműködőktől és a közönségtől, mindenkitől, akik bíztak abban, hogy az akadályok leküzdhetők.

Arra biztatunk mindenkit, tartsa be az egészségünket védő előírásokat, hogy újra találkozhassunk, és addig is, amíg az együttlét újra lehetségessé válik, minél kevesebb megbetegedéssel vészelhessük át ezt a mostani nehéz időszakot.”

Budapest/Kaposvár, 2020. szeptember 8.

A Tipli, ahogy alcíme elárulja ’személyes hangvételű (út)keresés’. A történet szerint egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron.

„Elmegyek valami tengerpartra rákhalásznak, milliomos leszek, aztán csak nyírom a füvet, mint a Forest Gump, elhiszed?”

Az előadás alapjául szolgáló regényről Vidovszky György elmondta, hogy olyan fiatalokról szól, akik bár a rendszerváltás utáni első években születtek, a lehetőségeik semmivel sem lettek jobbak, mint azoké, akik a hetvenes, nyolcvanas években kezdtek tudatukra ébredni: lerobbant lakótelep, kis fizetés, nagy rezsi, éjszakai műszak, elvált szülők. Álmaikat már nem a politikai hatalom korlátozza, hanem a motiválatlanság, a kisstílű lehetőségek, az apátia, a korán érkezett kiábrándultság, ami leginkább szüleik csalódottságából fakad: örülnek, ha van munkájuk és hónap végéig kihúzzák. Gazdasági száműzöttek. A fiatalok számára egyértelmű a képlet: itthon nincs lehetőség, csak nyugaton érvényesülhet az ember.

A regény szerzője, a DSP nevű rap-formáció egyik tagja maga is nagyon hasonló körülmények közül jön, az általa megrajzolt figurák létező alakok elegye, a leírt helyzetek nagy része megtörtént eseményeken alapul. A regény nyelvezete tökéletesen adja vissza azt a világot, amiben ezek a fiatalok léteznek – fedte fel a történet hátterét a rendező.

A színpadi megvalósítás kapcsán Tasnádi István dramaturg kiemelte, hogy a regény – részben a műfajból következően is – sok szerteágazó epizódból áll, amelyeket a színpadi adaptáció során egyszerűsíteni, drámailag sűríteni kellett. Ugyanez vonatkozik a szereposztásra is: a regényben megjelenő figurákat összesen négy színész alakítja: Bárdi Gergő mv., Kőszegi Mari mv., Krausz Gábor és Nizsai Dániel, akik így több szerepet is játszanak a darab során.

A jelenetek kidolgozásában fontos szerepet játszott az improvizáció. Itt az író és a rendező instrukciói alapján a regény egy-egy megadott helyzetére improvizáltak a színészek, az így létrejött rögtönzésekből aztán az író hozott létre rögzített szövegű jeleneteket – engedett bepillantást a próbafolyamatba Tasnádi István.

A DSP rapjein kívül az előadás zenéjét Monori András szerezte, a díszlet- és jelmeztervező Illés Haibo, a dramaturgi munkát Oláh Borbála Luca és Kovács Blanka egyetemi hallgatók segítették, a rendező asszisztense Hajsz Andrea.

Az előadást 15 éves kortól ajánljuk.

A fotókat Novák Emil, a trailert Albert Kinga készítette.

Óriási érdeklődés kísérte szombati évadnyitó fesztiválunkat, amelyet idén, egy előadás kivételével, kizárólag szabadtéren rendeztünk meg. Az egész napos eseményen a szervezők, a közreműködők és a nézők számára is természetes volt a maszkviselés, a kellő távolságtartás és a gyakori kézfertőtlenítés.

„Vigyázzunk egymásra – egymásért!” – szólt a fesztivál szlogenje, jelezve, hogy a Kolibri Színház elsődleges feladatának tartja, hogy a lehető legbiztonságosabb körülmények között nyújtson igazi, élő színházi élményt nézőinek.

 A rendezvényt hagyományosan a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara nyitotta meg, Kőrösy Róbert vezényletével.

A vidám vásári hangulatot idéző élőzene az egész fesztivált végigkísérte, hiszen az előadások között a Kolibri Harsona Quartet játszott a közönségnek.

A műsort vezető Kolibri Hölgy – Török Ági – és Kolibri Úr – Szívós Károly – elsőként a Kolibri Színház TODA – A csoda gyereknyelven című csecsemőszínházi előadását konferálta fel a nagyszínpadon…

Szívós Károly és Török Ági

TODA 

… majd a Buboréka Bábszínház A kis boszorkány című szabadtéri produkciójára került sor.

Buboréka Bábszínház

Vendégünk volt még az Aranyszamár Színház,  a miskolci Csodamalom Bábszínház  és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház, akik a Történetek a Kutyusról meg a Cicusról című előadást hozták el a fesztiválra. 

Ágacska – Aranyszamár Színház

A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Csodamalom Bábszínház

A Kereplő Színház Lúdas Matyi történetét mesélte el a gyerekeknek.

Lúdas Matyi

Szokás szerint nagy tetszést aratott az óriásbábok felvonulása, ahogy a fesztivál állandó „vendége”, a Vitéz László bábjáték-automata is, amely a színház bejáratánál teljesítette a gyerekek kívánságait.

„A Kolibri Fesztiválon évről évre megemlékezünk a Vitéz László világhírű megteremtőjéről, Kemény Henrikről, aki a fesztivál és a Kolibri Színház egyik alapító tagja. Heni bácsi utolsó, közönség előtti fellépése is itt volt, a Jókai téren” – idézte fel Novák János a délutáni emléktábla koszorúzáson.

Novák János

A Kemény Henrik által megteremtett vásári bábjátékos hagyomány ezúttal a fesztivál elmaradhatatlan szereplője, a kaposvári BábSzínTér Vitéz László előadásában…

Vitéz László és az elátkozott malom – BábSzínTér

… és a Kolibri Színház művésze, Nizsai Dániel Pulcinella éneke című produkciójában kelt életre.

Nizsai Dani Bábszínháza

A Szűcs Katalin Ágnes kritikus vezette zsűri ebben az évben is odaítélte a Kolibri Fesztivál legjobb fellépőjének járó Michel Indali-díjat. 

A zsűri tagjai, Szűcs Katalin Ágnes és Vidovszky György

  Az elismerést idén az Aranyszamár Színház művészei nyerték el, Ágacska című produkciójukért.

Két oldalt a művészek, Baranyai Anita és Tóth Mátyás, középen Érsek-Csanády Gyöngyi rendező látható

A díjazottaknak ezúton is szívből gratulálunk!

Novák János a Spiritusz Online kérdésére válaszolva az alábbiakat nyilatkozta a Kolibri Fesztiválról:

Csák György: Szeptember 5-én szombaton kimentünk a családdal a szokásos Kolibri Fesztiválra. Mindenki maszkban – szabadtéri előadások, aktivitások. Amikor beültem a nézőtérre bevallom, maszk nélkül voltam, kissé távolabb a többiektől. Kedvesen rám szólt egy lány, hogy adjon-e maszkot, feltettem a sajátom, tudomásul véve, hogy a szabályt be kell tartani. Volt még egy-két kilengés másnál is, de ők is rendesen viselkedtek, a figyelmeztetés megtette a hatását. 

Novák Jánost kérdezem, a Kolibri igazgatóját, régi ismerősként, kollégaként tegeződünk. A vészhelyzet megszűnt, mégis van bizonytalanság, Óbudán pl. talán túlbuzgóság miatt egy nagy szabadtéri rendezvény marad el, ami szeptember 12-én lett volna. És valószínű, máshol is előfordul ez.

Novák János: Ma már nincs központilag elrendelt karantén. Megnőtt az egyének és az intézmények felelőssége, hogyan reagálnak a pandémiás helyzetre, milyen megnyugtató, hiteles intézkedéseket tesznek a fertőzésveszély csökkentése és további működésük érdekében, hogy visszataláljanak hozzájuk a nézők. 

Cs.Gy.: Gondolom, nektek nem volt kérdés, hogy lesz-e vagy nem a fesztivál? Hogyan készültetek?

N.J.: Az idei évad minden tervére alternatívákat kellett kidolgozni. A 29. Kolibri Fesztivál szabadtéri eseményei voltak legkevésbé veszélyben, de a meghívott művészeknek a határzárral éppúgy számolniuk kellett már, mint a közeli vagy távolabbi ismeretségi körükben fellépő vírusfertőzések következményeivel. Nézőinknek az egész eseménysor alatt bizonyítani akartuk, hogy ha eljönnek hozzánk, az elvárható legnagyobb gondossággal, kézfertőtlenítéssel, maszkkal, távolságtartással biztosítunk számukra megnyugtató körülményeket.

Cs.Gy.: Azt látom, hogy jól kezeltétek  helyzetet. Együtt kell élni azzal, hogy körülöttünk veszélyek vannak, amiket lehet és kell is kezelni. Az általános félelem önmagát gerjeszti, és meg is fojtja az élet „normális” mederben való folytatását. 

N.J.: Szerencsénkre olyan sikeres volt a műsor, hogy a legtöbb nézőnk, kicsik és nagyok egyaránt, végig kitartottak, elfeledkeztek a mindenki által viselt maszkokról, elvarázsolták őket az előadások. Ma a maszkviselés a normalitás. Ezt elfogadva jöhet csak létre valódi színházi közösségi élmény.  Előadásaink mostani fogadtatása reményekre jogosít, hogy mindaddig, míg a helyzetünk ezt diktálja, kitart irántunk a bizalom, és maszkkal, kézfertőtlenítéssel, távolságtartással is igazi színházi élményben lesz része minden hozzánk ellátogató nézőnek.

(A teljes interjú a Spiritusz Online Facebook oldalán oldalán olvasható)

A FESZTIVÁLRÓL KÉPEKBEN:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24,

25.

(Fotó: Kolibri Színház)

Köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek!