Idén tavasszal pályázati támogatásból lehetőségünk nyílt arra, hogy a „99-es busz” című tantermi színházi nevelési előadásunkat számos budapesti szereplés után vidéki iskolákban is bemutassuk. A VIII. kerületi elhíresült 99-es buszjáraton játszódó darabot először a józsefvárosi egykori Kesztyűgyárban működő gyerektáborban mutatta be a Kolibri társulata 2015 nyarán, ám az előadás azóta túllépte a kerület, sőt a főváros határait is: márciusban Pécsre, áprilisban Ceglédre utazott, májusban pedig egy zalaegerszegi iskolában fog vendégszerepelni.

A darab kapcsán Vidovszky György rendező elmondta, hogy a „99-es busz” szimbolikus helyszíne magában sűríti mindazt a feszültséget, ami a különböző típusú emberek és társadalmi csoportok találkozását jellemzi napjainkban, és az előadás ezeket a konfliktusokat igyekszik feldolgozni a témában érintett fiatalok aktív bevonásával. Az interaktív, slam betétekkel és sok humorral színesített előadás legfontosabb célja, hogy a fiatalok nyelvén és velük együtt fogalmazza meg, hogyan tudunk emberségesebbek és toleránsabbak lenni egymással – hangsúlyozta Gyevi-Bíró Eszter drámapedagógus, a program vezetője.

Hogy az előadás mennyiben teljesítette céljait, kiderül a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola diákjainak írásaiból, amelyekből alább részleteket olvashattok. (A véleményeket eredeti formájukban, javítás nélkül közöljük.)

„…nem egy szokványos előadás volt. Már a legelején éreztük, hogy itt nemcsak bámulni fogunk, mert minket is belevontak a dologba, kezdve azzal, hogy kis csoportokra oszolva megvitattuk egymás között álombuszunkat. […] Mivel álombusz volt a téma, így a történet egy ponton elágazott három irányba: a jegyellenőr, a közterület felügyelő és a bliccelő utas álmában (utóbbi esetében rémálmában) ismerhettük meg az egyes szereplők belső érzelmeit, elképzeléseit az eset megfelelő felgöngyölítéséről.

A történet befejezését követően, ismét csak csoportokban, az egyes színészek közül választva mehettünk megbeszélni a történetet, benyomásainkat, véleményünket, és ezzel lett teljes a „kellemeset a hasznossal” szituáció, ugyanis a darab nézésével járó kikapcsolódás mellett mélyebben is elmélyedtünk a helyzetben, és átéreztük, illetve saját fantáziánkat megosztva másokkal tettünk javaslatokat, hogy hogyan lehetne az ilyen konfliktusokat a későbbiekben megelőzni. […] Szórakoztató és elgondolkodtató volt egyben, és előhozta többünkből az együttérzést is az előítéletekkel bombázott kisebbséggel, jelen esetben Renátóval, a cigánnyal.” (Orosz Péter 11. c)

„…A darab fő célja a különböző utasok perspektívájának bemutatása. […] Krausz Gábor a buszsofőr Roland szerepében egy rövid zenés betét keretei közt megadta az alaphangulatot az elkövetkezendő két órának, majd „felszállt a buszra” Renátó, akit Rózsa Krisztián játszott. Egy roma származású fiatalt alakított, akit pont a származása miatt rengeteg támadás ér. Ez a jellemzés eleinte viszont nem feltétlen volt igaz, ugyanis akkor még csak azt az énjét láttuk, hogy kötekedik a buszsofőrrel, először csak szavakkal, majd kis híján tettlegességig fajult a helyzet.

Elsőként a buszsofőr gondolatait hallgathattuk meg egy monológ formájában. […] Ezután jelent meg Aranka és Jóska, az ellenőr páros, akiket Alexics Rita és Bárdi Gergő játszott. Rögtön civakodás kezdődött a sokat látott Aranka és a tékozló Renátó között, majd ismét csak valakinek a gondolataiba tekinthettünk bele – Jóskáéba. […]Ezután következett Aranka vágyálma, ami viszont már a lényeges mondanivaló vicces köntösbe való bujtatásának ékes mintapéldája volt. Végül pedig Renátó következett. Talán az ő álma volt a legtöbbet mondó, leghatásosabb az összes közül, ez volt az a rész, amiről utána a néző a legszívesebben gondolkozik. […]

Összességében teljesítette a célját az előadás – elgondolkodtatott, szórakoztatott. Több nézőpontot is képes volt úgy bemutatni, hogy tisztában volt azzal, hogy mit akar közölni, még akkor is, ha ehhez humoros elemeket használt fel.” (Németh Dominik 11. c.)

„…Úgy kezdődött az egész, hogy el kellett képzelni egy álombuszt. Miután ez megvolt, következhetett az előadás. Voltam oly szerencsés, hogy első sorban (azaz, a képzeletbeli busznak az első ülésében) ülhettem. Számomra teljesen új volt ez a koncepció, mivel eddig (mint az átlag színházakban) csak ülnöm kellett, és néznem, de itt interaktív előadás volt, tehát nekem is cselekednem kellett amellett, hogy néztem […]. Az előadás néhány mondatba foglalva nagyszerű volt, szívesen mennék többször ilyen előadásra […]. Hangulat kialakult, színészek tökéletesen alakítottak, mindent közösen megbeszéltünk a végén. Ha 10-es skálán kellene pontozni az előadást, bőven megadnám azt a tíz pontot nekik.” (Szabó Fanni 11. c)

Köszönjük szépen az írásokat!

Fotó: Hajsz Andrea

Az ASSITEJ Magyar Központ és a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezésében immár nyolcadik alkalommal megrendezett egyedülálló seregszemlén az elmúlt két évben Magyarországon bemutatott gyermek- és ifjúsági színházi előadások, illetve színházi-nevelési programok vesznek részt. A versenyprogramban szereplő 28 előadás mellett a fesztivál „Small Size – Performing Arts for Early Years” nemzetközi fókuszprogramjában a legkisebbeknek szóló hazai előadásokon kívül egy finn és két belga társulat mutatkozik be, valamint versenyen kívüli kiemelt programokat is láthat a közönség.

A fesztivál kísérőrendezvényeiként filmvetítés, workshopok és szakmai viták, valamint a kaposvári BábSzínTér utcai programjai várják az érdeklődőket.

A részletes program az alábbi linkre kattintva letölthető: VIII. Kaposvári Nemzetközi ASSITEJ Biennálé Program

Az ASSITEJ Magyar Központja a kaposvári Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt produkciókat az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díjával jutalmazzák.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szabó Lőrinc

Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,

a mester, egy lepkére mutatott.

– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,

s a lepke vígan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…

És felébredtem… és most nem tudom,

most nem tudom, – folyatta eltünődve, –

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? –

Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! –

Ő mosolygott: – Az álombeli lepke

épp így hitte a maga igazát! –

Ő mosolygott, én vállat vontam.

Aztán valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.

A valóság és nemvalóság kérdése, a realitás és illúzió határainak egymásba mosódása évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Amit a mai digitális kor technikai nyelvén virtuális valóságnak nevezünk, jóval tágabb és összetettebb szellemtörténeti-filozófiai jelentéskörbe ágyazható. Ez a gondolati hagyomány köti össze az ősi keleti filozófiákat a modern kvantummechanikai kísérletekkel, vagy a Mátrix című kultuszfilmet Szabó Lőrinc versével…

De ugyanez az alapgondolata a Kolibri Színház kettős:játék című új előadásának is, amely egy lány és egy fiú történetén keresztül mutatja be a virtuális és a valóságos világ szembenállását és összemosódását. „Amit látsz, az csak egy béna avatár!” – kiált fel a darab kamasz főszereplője, mintha a versbéli kínai filozófust visszahangozná elbizonytalanodásában: „mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet?”

Az ország legnagyobb, immár nyolcadik alkalommal megrendezett gyermek- és ifjúsági színházi fesztiváljának versenyprogramjában a 2014. január 1. és 2016. január 31. között Magyarországon bemutatott gyermek- és ifjúsági színházi előadások, illetve színházi-nevelési programok vesznek részt. A válogató idén Szűcs Mónika színházi szakíró, tanár, az Ellenfény szerkesztője volt, aki közel 120 előadás megnézése után választotta ki azt a huszonnyolcat, amelyek bekerülhettek a versenyprogramba. A külföldi produkciók, valamint a legkisebbeknek (0-4 éveseknek) szóló előadások versenyen kívül, a „Small Size – Performing Arts for Early Years” (Előadó-művészet a legkisebbeknek) nemzetközi fókuszprogram keretében tekinthetők meg. A fesztivál helyszínei a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota és az Együd Árpád Kulturális Központ lesznek, az osztályterem-színházi előadásokat pedig egyeztetett iskolai helyszínen fogják bemutatni.

A magyar társulatok közül a fővárosi Nemzeti Táncszínház, a Kolibri Színház, a Budapest Bábszínház, a Közép-Európa Táncszínház, a Káva Kulturális Műhely, a Bethlen Téri Színház, a Bozsik Yvette Társulat, a Juhász Kata Társulat, a Mentőcsónak, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Színház-és Filmművészeti Egyetem és a Nézőművészeti KFT előadásait láthatja a közönség, a vidéki városok közül Zalaegerszegről, Győrből, Kaposvárról, Kecskemétről, Veszprémből, Pécsről, Dunaújvárosból, Tatabányáról, Szombathelyről, Hottóról, valamint a szlovákiai Kassáról érkeznek produkciók a Biennáléra.

Az idei versenyprogramban az alábbi produkciók vesznek részt:

Jászai Mari Színház (Tatabánya) – Kutyafül, macskakő, egérút (3-6 év)

Bozsik Yvette Társulat (Budapest) – Csizmás Kandúr (4-12 év)

Bóbita Bábszínház (Pécs) – Bagolykisasszony meséi (5+)

Csiky Gergely Színház (Kaposvár) – Sötétben látó tündér (5+)

Ziránó Bábszínház (Hottó) – Szekrénymesék (5 +)

Kabóca Bábszínház (Veszprém) – A négyszögletű kerekerdő (5+)

Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest) – mackóélet/mackóálom (5+)

Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros) – HEPP!!! (5-10 év)

Mesebolt (Szombathely) – Az égigérő fa (5-12 év)

Vaskakas Bábszínház (Győr) – Az új nagyi (6+)

Budapest Bábszínház (Budapest) – Hókirálynő (6+)

Kolibri Színház (Budapest) – A trollgyerek (6+)

Ciróka Bábszínház (Kecskemét) – Lúdas Matyi (6+)

Vaskakas Bábszínház-ESZME (Győr) – Az időnk rövid története (13+)

Juhász Kata Társulat (Budapest) – Bemelegítés (8-12 év)

MárkusZínház (Pécs) – Hős Miklós (8+)

Kerekasztal (Budapest) – A széttört tál (9-11 év)

Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg) – Kövek (12+)

Nemzeti Táncszínház-Közép-Európa Táncszínház-Káva Kulturális Műhely-Bethlen Téri Színház (Budapest) – Igaz történet alapján (12-14 év)

Mesebolt (Szombathely) – Hideg szív (12-18 év)

Kolibri Színház (Budapest) – kettős:játék (12+) (prezentáció formájában bemutatott előadás)

Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg) – Semmi (13-19 év)

Csokonai Színház (Debrecen) – Verona, 1301 (13-19 év)

Thália Színház (Kassa) – Akárkik (14+)

Csiky Gergely Színház (Kaposvár) – Becsületbeli ügy (14+)

Vojtina Bábszínház (Debrecen) – Lomtalanítás (15-16 év)

Nézőművészeti KFT (Budapest) – Soha senkinek (15+)

Mentőcsónak (Budapest) – Szociopoly (17+)

A fesztivál „Small Size” fókuszprogramjában a Vaskakas Bábszínház Tütü-tutu autó, a Kolibri Színház Csip-csip csóka, valamint a Juhász Kata Társulat Felhőcirkusz című előadásait láthatja a közönség. A szekció nemzetközi válogatásában mutatkozik be a finn Dance Theatre Auraco Me-Me című legkisebbeknek szóló produkciójával, valamint Belgiumból két társulat: a Théâtre de la Guimbarde a Sweet&Swing, a Theater de Spiegel pedig a SLEEVZ című előadást hozza el a Biennáléra – a külföldi produkciók a fesztivál ideje alatt két alkalommal is megtekinthetők.

A versenyen kívüli kiemelt programok között szerepel a K.V. Társulat–Kolibri Színház Függésben és a Mentőcsónak Újvilág című ifjúsági előadása, valamint a Magyar Állami Operaház, a MoltOpera és a Kolibri Színház közös produkciója, a Szökdelés a szerájból. (Ez utóbbi előadással kapcsolatban még folynak a tárgyalások a Biennálén való részvételének megvalósításáról.)

A Biennálé szakmai programjának keretében kerül sor Kun Attila (Közép-Európa Táncszínház) „Táncismereti mozgásóra, avagy mozgásismereti táncóra” című workshopjára, ezt követően pedig a Nemzeti Táncszínház „Horda2” produkciójáról szóló módszertani filmet láthatják az érdeklődők.

Az ASSITEJ Magyar Központja a társszervező kaposvári Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt produkciókat az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy díjával jutalmazzák.

A március 21. és 24. között megrendezett VII. BÁBU Fesztiválon, ahol ezúttal Lázár Ervin műveiből készült bábelőadásokat láthat a közönség, idén először sor kerül egy szakmai napra is. Az elsősorban bábszínházi szakemberek részvételére számító konferencia témája a magyarországi bábszínházak és a színházi nevelés kapcsolata.

A Kolibri Színház a MI ÚJSÁG? című programmal és prezentációval készül a szakmai találkozóra. A program a „Small Size – Performing Arts for Early Years” európai uniós együttműködés ’Wide Eyes’ alprogramjának a részeként jött létre, amelynek célja a 3-6 éves korosztályt megszólító színházi előadások létrehozása új utak és formák, valamint lehetséges kooperációk felkutatásával.

Az előadás keretében először Szántó Fanni, a Kolibri Színház nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa ismerteti röviden az Európai Unió Kreatív Európa programján belül létrejött „Small Size – Előadóművészet a legkisebbeknek” projekt céljait és megvalósult eredményeinket. Ezután Gyevi-Bíró Eszter, a Kolibri Színház színházi nevelési koordinátora beszél arról, hogy miként illeszkedik be a „Small Size” és „Wide Eyes” nevű alprogramja a mi színházi nevelési programunkba. A bevezetők után Király Ildikó szavait tolmácsolják: az ELTE Kognitív Pszichológia tanszékének vezetője rövid, írott betekintést ad a legfiatalabbaknak szóló előadások színházi nevelésben betöltött szerepéről és érvényességéről.

Ezt követően a résztvevők Mi újság? című prezentációnkat láthatják, amelyet Tisza Bea és Ruszina Szabolcs színművészek mutatnak be. A prezentáció főszereplője a papír, hiszen színházi módszertani kutatásunk fókuszában ezúttal az anyag, a matéria használata és az azzal való játék áll.

A program végén néhány kérdésre és villám-eszmecserére is lehetőség nyílik.

A bábszínházi szakmai nap március 24-én, csütörtökön 9-12 között lesz a Budapest Bábszínházban. Az eseményről bővebben ide kattintva tájékozódhattok.