Videótechnikust keresünk!

Új kollégát keresünk videótechnikus pozícióba, határozatlan időre, teljes munkaidőben, azonnali kezdéssel.

A jelentkezéseket 2022. november 18-ig várjuk.

Feladatok:

  • Munkabeosztás alapján a színház mindhárom játszóhelyén dolgozik
  • Az előadások és próbák videótechnikusi feladatait ellátja
  • Eszközöket telepít és bont
  • Az előadásokról felvételt készít, archiválási célból
  • Részt vesz a tár szcenikai, valamint az általános karbantartási feladatainak ellátásában

Elvárások:

  • Legalább középfokú iskolai végzettség
  • Alapvető számítástechnikai ismeretek
  • Önálló munkavégzés
  • Resolume Arena felhasználói ismerete

Lelkes munkatársunkat keressük csapatunkba. A munkaidő a műsor szerint alakul, hétköznapokon és hétvégéken egyaránt, jellemzően délelőtt és délután. A leendő kolléga a tár-, illetve a műszaki vezető által elvárt szakmai felkészültség, munkafegyelem, szakmai együttműködés és segítőkészség szellemében végzi munkáját.

Amennyiben hirdetésünk felkeltette az érdeklődését, kérjük 2022. november 18-ig küldje el önéletrajzát az allas@kolibriszinhaz.hu címre, a levél tárgyaként jelölje meg: videótechnikus.

Megtartottuk a Hangmadár premierjét!

 
Az óvodás korosztálynak szóló, interaktivitásra és egyedi audiovizuális megjelenítésre épülő előadást Novák János vitte színre, Eck Attila dramaturg társrendezői közreműködésével a Kolibri játszóhellyé avatott, felújított előcsarnokában. A tervező Orosz Klaudia, a zeneszerző Novák János, a videó Kovács Ivó, az interaktív hang Márton Péter (Telesport) munkája. A szcenikus Farkas István, a játékmester Szívós Károly, a rendezőasszisztens Vajdai Veronika.
 
 
A Hangmadarat Megyes Melinda kelti életre.
 
Külön öröm és megtiszteltetés volt a társulat számára, hogy a MAPPING nemzetközi együttműködés keretében létrejött előadás bemutatóján részt vett Katherine Morley, a projektben közreműködő kutató is.
 
Katherine Morley és Novák János
 
A pénteki nyilvános főpróbát látta Neil Zoladkiewicz rendező, a Kolibri Színházban évtizedek óta vendégszereplő londoni Richard Challoner School volt színházi vezetője, aki elismerően írt az előadásról: 
 
„A gyerekek számára maradandó és különleges immerzív élményt nyújtott az előadás, a legmodernebb audiovizuális technológiát használva. Ezt az élményt egy előadó, egy történetmesélő irányította – a nagyon tehetséges Megyes Melinda -, aki a közönséggel barátságot kötve varázsolta az előadást egyszerre közös és személyes élménnyé. Mint minden jó drámában, a Hangmadárban is megtalálható a feszültség, a konfliktus és a humor – mindez egy univerzális témán keresztül (hogyan hozunk létre hangokat és hogyan viszonyulunk hozzájuk?). A Hangmadár nagy sikert aratott, biztos vagyok benne, hogy jó fogadtatásban fog részesülni a külföldi fesztiválokon is. Sok sikert kívánok a további előadásokhoz, itthon és Európa-szerte! Köszönjük a meghívást!”
 
Elöl: Eck Attila, Megyes Melinda, Novák János, hátul: Katherine Morley, Szívós Károly, Vajdai Veronika
 
Szeretettel gratulálunk az összes alkotónak és közreműködőnek!
 
További képek az előadásból:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
     
 
 
 
Fotó: Bárdi Gergő
 

Hangmadár – Varázslatos világba repít a Kolibri új előadása

„Ami él, az mozog. Énekel, göcög, kacag, vijjog és dörömböl. Hangot hallani, hangot adni csodás! Rajtunk a sor, hogy együtt zenéljünk! Hangokból és képekből születik meg a játék. Varázslatos utazásra hív minket a Hangmadár és a Mesélő” – olvasható az előadás ajánlójában.

Interaktivitásra és egyedi audiovizuális megjelenítésre épülő produkciót készít az óvodás korosztály számára a Kolibri Színház. A MAPPING nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló előadást Novák János viszi színre, Eck Attila dramaturg társrendezői közreműködésével  a Kolibri játszóhellyé avatott, felújított előcsarnokában. A tervező Orosz Klaudia, a zeneszerző Novák János, a videó Kovács Ivó, az interaktív hang Márton Péter (Telesport) munkája. A Hangmadarat Megyes Melinda kelti életre.

A Hangmadár bemutatóját október 29-én tartjuk.

Bővebb információ az előadás oldalán található:

https://kolibriszinhaz.hu/eloadas/hangmadar/

Nagy sikerrel mutattuk be az Árulót!

A PlayOn! nemzetközi együttműködés keretében létrejött produkció egy merőben rendhagyó és Magyarországon eddig egyedülálló interaktív előadás, amelyben a teljes eseménysort a nézők alakítják egy telefonos applikáció segítségével, a szavazataikkal befolyásolva a cselekményt.

A bemutató közönsége nagy izgalommal és lelkesedéssel kapcsolódott be a játékba, amelynek így nem csupán passzív szemlélői, hanem aktív résztvevői voltak.

Az előadás utáni fogadáson elsőként Novák János igazgató köszöntötte az alkotókat és a meghívott vendégeket. Ezután Vidovszky György rendező megköszönte a színészek és az egész alkotógárda odaadó munkáját, ami lehetővé tette a művészileg és technikailag egyaránt nagy kihívásokat jelentő produkció létrejöttét.

Óriási öröm és megtiszteltetés volt a társulat számára, hogy az eseményre ellátogatott Ben Kirman, a produkció szoftver fejlesztője, koprodukciós partnerünk, a Yorki Egyetem előadója is.

„A lány veszélyben van, egyszerre bujkál befolyásos anyja és egy titokzatos aktivista elől. Senkiben sem bízhat, úgy érzi, minden lépését figyelik, követik, ezért úgy dönt, a saját kezébe veszi az irányítást: minden technikai lehetőséget bevet, hogy szemmel tartsa üldözőit. Társa az akcióban egy egyszerű pizzafutár, aki – a nézőkkel együtt – próbál segíteni a lánynak. A tét nem kicsi: biztonság vagy szabadság, kontroll vagy veszélyekkel teli jövő. Hős legyen a lány vagy áruló?” – veti fel a kérdést az előadás.

A színdarabot Esther Richardson és Cecilie Lundsholt eredeti műve alapján, Rupp Anikó fordításának felhasználásával Eck Attila és Vidovszky György írta. A látvány- és jelmeztervező Pajor Patrícia és Herman Anett, a zeneszerző Monori András, a szoftver fejlesztő Ben Kirman (UK). A web design Gidró Nándor munkája, a videófelvételeket Bárdi Gergő és Albert Kinga, a klipeket Krausz Attila és az Ab Ovo Stúdió készítette, a technikai kivitelezésért Farkas István felel.

A színházi nevelési konzulens Gyevi-Bíró Eszter, adminként közreműködik Fekete Balázs / Keszte Bálint, Vidovszky György rendező munkáját Hajsz Andrea segíti.

A főbb szerepekben Nyirkó Krisztinát, Tisza Beát, Krausz Gábort és Nizsai Dánielt láthatjuk.

Az előadás a Kolibri Színház, a University of York (UK) és a Teatr Ludowy (Lengyelország) koprodukciójaként jött létre.

Az Áruló legközelebb október 17-én, november 21-én és 22-én, valamint december 9-én és 12-én látható a Kolibri Pincében.

Bővebb információ az előadás oldalán található:

https://kolibriszinhaz.hu/eload/as/arulo

Előadásfotók: Bárdi Gergő

Jön az Áruló! – Rendhagyó ifjúsági bemutató a Kolibri Pincében

A PlayOn! nemzetközi együttműködés keretében készülő produkció a maga nemében egyedi vállalkozás: a fordulatokkal tarkított eseménysort a nézők egy telefonos applikáció segítségével alakítják, befolyásolják, így valóban résztvevőknek érezhetik magukat, nem csak passzív szemlélődőnek. A döntés a kezükben van.

„A lány veszélyben van, egyszerre bujkál befolyásos anyja és egy titokzatos aktivista elől. Senkiben sem bízhat, úgy érzi, minden lépését figyelik, követik, ezért úgy dönt, a saját kezébe veszi az irányítást: minden technikai lehetőséget bevet, hogy szemmel tartsa üldözőit. Társa az akcióban egy egyszerű pizzafutár, aki – a nézőkkel együtt – próbál segíteni a lánynak. A tét nem kicsi: biztonság vagy szabadság, kontroll vagy veszélyekkel teli jövő. Hős legyen a lány vagy áruló?” – veti fel a kérdést az előadás.

A színdarabot Esther Richardson és Cecilie Lundsholt eredeti műve alapján, Rupp Anikó fordításának felhasználásával Eck Attila és Vidovszky György írta. A látvány- és jelmeztervező Pajor Patrícia és Herman Anett, a zeneszerző Monori András, a szoftver fejlesztő Ben Kirman (UK). A főbb szerepekben Nyirkó Krisztinát, Tisza Beát, Krausz Gábort és Nizsai Dánielt láthatjuk.

Az előadás a Kolibri Színház, a University of York (UK) és a Teatr Ludowy (Lengyelország) koprodukciójaként jött létre.

Az Áruló bemutatóját október 15-én tartjuk a Kolibri Pincében. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a premieren részt vesz Ben Kirman, partnerünk, a University of York előadója, a produkció szoftver fejlesztője.

Bővebb információ az előadás oldalán található:

https://kolibriszinhaz.hu/eload/as/arulo

Fotó: Bárdi Gergő

Harminc éve ezen a napon tartotta első bemutatóját a Kolibri Színház

Lovas Lilla „A paraván ledöntése – 30 éves a Kolibri” című írása az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Hónap műtárgya sorozatában jelent meg: 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárának Fotógyűjteményében található egy csoportkép a Kolibri Színház alapító tagjairól. A kép Gazdag Lászlót, Mult Istvánt, Török Ágnest, Szívós Károlyt, Meixler Ildikót, Tisza Beát, Bodnár Zoltánt, Sallai Virágot, Németh Tibort és Kormos Gyulát ábrázolja. (A tizenkét alapító tag közül ketten, Farkas Éva és Kássa Melinda nem szerepelnek a képen.) Az 1993 körül készült fekete-fehér felvételen Rotter Oszkár egyik balettórájának elkapott pillanata látható. A társulati tagok a színház előcsarnokában felállított balettrúd mellett sorakoznak, mindehhez a mára emblematikussá vált Henri Rousseau-i buja őserdő – a Kolibri belső tereinek falfestése – szolgáltatja a hátteret. Kilencvenes évekbeli kalandozásunk apropóját a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház jubileuma adja. Első bemutatójukat, a Locspocs és a Bolygó hollandi  (rendező: Székely Andrea, báb- és díszlettervező: Orosz Klaudia, zeneszerző: Novák János) című előadás premierjét harminc éve, 1992. szeptember 27-én tartották. A Hónap műtárgya sorozatunk ezúttal az induló Kolibri Színház és társulata előtt tiszteleg. 

Balettóra elkapott pillanata a Kolibri Színház művészeivel: Gazdag László, Mult István, Török Ágnes, Szívós Károly, Meixler Ildikó, Tisza Bea, Bodnár Zoltán, Sallai Virág, Németh Tibor, Kormos Gyula
(Fotó: Kádár Kata)
 
1991 decemberében újra felröppent a hír, miszerint a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága kettéválasztaná az Állami Bábszínházat, így Budapesten két önálló bábszínházi társulat működne. A fővárosi közgyűlés 1992. április 9-i ülésének 9. napirendi pontja már az időpont módosításról szólt, amelynek következtében a két jogutód intézményt az eredeti augusztus 1-jei időpont helyett korábban, már május 1-jén létrehozták. A tervek szerint tavasszal az Andrássy út 69. szám alatti színház Budapest Bábszínház néven, míg a Jókai tér 10. szám alatti társulat Kolibri Színház néven kezdhette volna meg a működését. 
 
Minden kezdet nehéz – a közmondás ezúttal is igaznak bizonyult. Annak ellenére, hogy Novák János már februárban elnyerte a Jókai téri színház igazgatói székét, 1992 tavasza kényszer leállással telt. A hosszúra nyúlt költségvetési vita után ugyanis a rendelkezésre álló összeg kevésnek bizonyult az 1992/1993-as évadra. A színházi működéshez szükséges anyagi feltételek mellett a szakmai körülményeket is meg kellett teremteniük, mivel egyelőre az önálló léthez szükséges alapfeltételek sem voltak adottak. A kijelölt épületet korábban az Állami Bábszínház utazó tagozata használta, akik a tájolások mellett ritkán léptek fel a fővárosban. Az 1991/1992-es évadvégi szünet ellenére a színfalak mögött megindultak a munkálatok, zajlott a társulatszervezés, a műhelyek kiépítése, az átalakítások.
 
     
A Kolibri Színház nyitóelőadásának színlapja és meghívója Orosz Klaudia bábtervével
 
Egy új színház születésének lehettünk tanúi: új név, új arculat, új stílus. Majd 1992 augusztusában a bemutatkozás. Az azóta hagyománnyá vált nyárvégi Kolibri Fesztivállal a színház birtokba vette a Jókai teret, útjára indította a Kolibrit, és felcsendültek a jólismert dallamok:
„A Kolibri, Kolibri, Kolibri 
Színház vár, 
Szárnyait bontja 
és kapuja nyitva már.” 
 
A fiatalokból álló társulat elhatárolódott az Állami Bábszínházra jellemző, az illúzióra építő fekete színházi formanyelvtől, és kísérletezni kezdett az élő- és bábszínjátszás összekapcsolásával. Kiléptek a paraván mögül. A bábok mellett immáron láthatóvá váltak mozgatóik gesztusaikkal, mimikájukkal. Fekete ruhájukban, személyes jelenlétüket háttérbe szorítva a bábokon keresztül meséltek. Mindez új feladat elé állította a színészeket, de a formanyelvi változás hozadékaként megjelenő nyitott játéktér nem csak az animátoroknak jelentett kihívást. 
 
Az útkeresés első állomására, a Székely Andrea által rendezett Locspocs és a Bolygó hollandi című előadásra a tervező, Orosz Klaudia így emlékszik vissza: „nekem is úgy kellett a bábokat megterveznem, hogy ne csak botokkal meg pálcákkal legyenek mozgathatók, hanem éljenek az előszínpadon. Olyan technikát kellett kitalálni, hogy a színészek természetesen és kényelmesen mozgathassanak.” Ebben a produkcióban találkozott először a régi és az új formanyelv: a főszereplő idegenbeli kalandozása során megtartották a fekete színházi technikát; míg Locspocs otthonában, a víz alatti világban a mozgatókat is megmutatta a rendezés. 
 
Orosz Klaudia díszletterve a Locspocs és a Bolygó hollandi című előadáshoz
 
A korabeli kritika örömmel fogadta az újításokat: „A színészek pedig látszanak, szinte összeolvadnak a bábjukkal. Amikor ők mosolyognak, dühösek vagy félnek, olyan, mintha figuráik arcán ugyanez a kifejezés tükröződne. Mint ahogy akkor is mozog az egész testük, amikor a paraván mögött játszanak, élénk a mimikájuk, csak teljes személyiségük igénybevételével tudnak életet lehelni a holt anyagba. Jó ezt látni, szépek ezek az arcok, érződik a művészeken, hogy hisznek a munkájukban.”  
 
Kik voltak a nyitó előadás színpadán? Török Ágnes (Locspocs), Mult István (Ludvig bácsi), Meixler Ildikó (Nagymama), Németh Tibor (Bolygó Hollandi), Kássa Melinda (Nesszi néni), Szívós Károly (Fülöp bácsi) és Farkas Éva (Tenger királynője). Ezalatt Bodnár Zoltán, Gazdag László, Kormos Gyula, Sallai Virág és Tisza Bea A Nap születése (rendező: Novák János, bábtervező: Szegedi Katalin, díszlettervező: Lévai Sándor, mozgás: Rotter Oszkár) című zenés mesejátékot, a következő bemutatót próbálta az új igazgatóval. A tizenkét alapító tag a színház meghatározó magja lett. (Az alapítók közül sajnos ketten már nincsenek köztünk, Kássa Melinda 2019-ben, Meixler Ildikó 2020-ban hunyt el.)
 
Novák János 1992-ben olyan színházat ígért, ahol mindent meg lehet találni, ahová érdemes elmenni: „igyekszünk mindig színvonalas produkciókat létrehozni, olyan művészekkel, akik saját műfajukban a legjobbak. Ki kell használnom, hogy fiatal, tehetséges társulat vezetője vagyok. A művészek remekül énekelnek, táncolnak és emellett még báboznak is.” [10.] A kezdeti kísérleti műhely megtalálva az útját az ország egyetlen gyermek- és ifjúsági színházává vált.  „A kolibri színes, a színház is az!” szól a dal. Mitől válik színessé egy színház? Mi a Kolibri-stílus? Változatos repertoár, érdekfeszítő történetek, többféle célközönség, sok-sok zene, komplex színházi nyelvezet. 
 
A Megyeri gyalog galopp című előadás színlapja a társulattal (1994)
 
Mindennek a kulcsa a társulatban rejlik. Fiatalos lendületük, kísérletező szellemiségük az évek során sem hagyott alább. Az alapító tagok csapatához további játszótársak csatlakoztak, a színházukról alkotott elképzeléseik, vágyaik és eredményeik a következő színészgenerációkban élnek tovább. Mindezt jól példázza, hogy 2022 tavaszán a X. Kaposvári Nemzetközi ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén gyermekszínházi kategóriában az Emma csöndje  (rendező: Kuthy Ágnes, tervező: Michac Gábor, zeneszerző: Sáry Bánk, koreográfus: Nemes Zsófia) című előadásuk elnyerte az Üveghegy-díjat, a fesztivál fődíját, valamint a hallgatói zsűri különdíját. Ifjúsági színházi kategóriában pedig A méhek istene (rendező: Kiss Márton, látványtervező: Polgár Péter, zeneszerző: Sulyok Benedek) című produkció három szereplőjének: Grisnik Petrának, Ruszina Szabolcsnak és Szanitter Dávidnak kimagasló színészi játékát Keleti István-díjjal jutalmazták. 
 
Kedves Kolibri, idézve a Bors néni című előadás klasszikussá vált dalát: „Ami jó van a világon, születésnapján kívánom!”
 
Köszönjük a születésnapi méltatást, nézőinknek pedig azt, hogy harminc éve velünk tartanak!