A világhírű, Nobel-díjas svéd írónő, Selma Lagerlöf meséje a csodáról, az állhatatosságról, a hit erejéről és a megbocsátásról szól – miközben egy varázslatos utazás történetét meséli el. A messzi Göinge vad erdeje karácsony éjszakáján virágba borulva ünnepli Krisztus születését. A csodának csupán egy családjával együtt száműzött hajdani rabló a tanúja. A városi kolostor szerzetesei közül csak az idős apát tudja elképzelni, hogy a csoda a társadalom számkivetettjei előtt megmutatkozhat. Elindul, hogy a saját szemével lássa az igazságot…
A mesét a Kolibri Színház dramaturgja, a József Attila-díjas Horváth Péter alkalmazta színpadra Pogány Kázmér fordítása alapján. Novák János rendezésében a színház előcsarnokát, nézőterét és színpadát magában foglaló, meglepetésekkel teli utazás során úgy követhetjük végig a mese történéseit, mintha egy vándorúton járnánk. A végén pedig, mikor leszáll az éjszaka, mindnyájan fekve, a mennyezetet bámulva olyan csodának lehetünk tanúi, amely csak egyszer, karácsonykor történik meg még a Kolibri Színház varázserdejében is.

A karácsonyi rózsa legendáját 2015 novemberében mutattuk be, és azóta is ez az egyik legnépszerűbb előadásunk az adventi-karácsonyi időszakban. Az előadás tervezője Orosz Klaudia, a dalokat Novák János és Horváth Péter írta, a zenei vezető Bornai Szilveszter, Novák János rendező munkatársa Hajsz Andrea.

Az előadásban Farkas Éva, Tisza Bea, Krausz Gábor, Mészáros Tamás, Németh Tibor / Szanitter Dávid, Kormos Gyula, Kőszegi Mária m.v., Bárdi Gergő m.v., Mult István, Sallai Virág, Erdei Juli, Bodnár Zoltán és Gazdag László látható.

A kritika így látta A karácsonyi rózsa legendáját:

„Az előadás igyekszik újat tenni a karácsonyi kosárba – a Nobel-díjas Selma Lagerlöf (Nils Holgersson anyukája) igazi északi érzésű történetével. (…) A nem szokványos és nem is egyszerű történet tere is kacifántos. Az előadás különböző terei meglepetéseket és kalandokat tartogatnak (tervező: Orosz Klaudia), és érzetek, korok, hangulatok, formák sokaságát idézik meg. (…) A fizikai kalandok mellett azonban hatalmasat vállal az előadás, hiszen a mesében le kell írnia a leírhatatlant, megjelenítenie a megjeleníthetetlent: a csodát és a megtapasztalásából fakadó hatalmas boldogságot, és (akárcsak az Isteni színjáték Paradicsomában) ezt csak jelek, jelzések, metaforák, metonímiák, vagyis a költészet útján teheti meg – a nézők fantáziáját használva.” – “Lassíts le egy percre, ember, leelőzted magad…” – RevizorOnline, Szemerédi Fanni írása

„A kis színháztér megyényire tágul, kreatív szcenikával egész kis világ fér el benne, klastromtól, vad tájon át a magashegyi barlangvidékig. (…) Novák János rendezése, Orosz Klaudia és az egész társulat közös alkotása igazi Karácsonyi Ajándok: csillagszép legenda a kortárs színház nyelvén!” – A karácsonyi rózsa legendája – Toptipp.hu, Fehér Elephánt írása

 

 

„…és az Úr felvitte magához angyalaival a két legfontosabb dolgot a földről: a halott kisfecskét és a megrepedt ólomszívet. A boldog herceg örökre elhagyta talapzatát. Egy beteg kisgyermek meggyógyult, egy drámaíró megírta a drámáját, a gyufaárus kislányt nem verte el az apja. Olyan mintha karácsony lenne.”

A boldog herceg Bodnár Zoltán egyszemélyes produkciója, amely pontosan 25 éve debütált a Kolibri Fészekben és azóta is nagy sikerrel szerepel az ünnepi műsorunkban.

Oscar Wilde klasszikusát Zalán Tibor írta színpadra,  az előadás rendezője Tisza Bea, a bábokat, jelmezt és díszletet Orosz Klaudia tervezte, az előadás zenéjét Novák János szerezte.

A darab különlegessége, hogy Bodnár Zoltán angol nyelven is játssza – elsősorban felső tagozatosoknak és középiskolásoknak.

Már a bemutató után egy évvel, 1998-ban meghívást kaptak a Canterbury Festivalra, és ezt követően még négy alkalommal turnéztak vele Angliában.
Az 1998-as Békéscsabai Bábfesztiválon UNIMA diplomát kapott Tisza Bea első rendezése.

2014-ben az Operaház adventi rendezvényére is meghívták az előadást.

A boldog herceget a hagyományainkhoz híven Szenteste napján, december 24-én 10:30 órakor láthatjátok a Kolibri Fészekben.

A pályázat célja a Kolibri Színház Nonprofit Kft. kezelésében lévő büfék üzemeltetési és hasznosítási jogának ideiglenes, határozott időre történő átengedése és ezáltal pénzügyileg és gazdaságilag legelőnyösebb feltételekkel történő hasznosítása.

Az egység alapvető feladata a Kolibri Színház kõzönségének és személyzetének a kiszolgálása.

• A pályázat benyújtásának határideje: 2023. január 5. 11 óra
• A pályázat benyújtásának módja: a pályázatokat 1 eredeti és 2 másolati példányban, zárt borítékban kérjük benyújtani a Kolibri Színház gazdasági osztályán (cím: 1061 Budapest, Jókai tér 3.)
• A pályázat elbírálási határideje: 2023. január 6. A pályázókat az eljárás eredményéről írásban értesítjük.
• Bérleti időszak: 2023. február 1 – 2025. augusztus 31.

A teljes pályázati felhívás az alábbi linkre kattintva érhető el:

A Kolibri Színházban üzemelő vendéglátóipari egység (nézőtéri és személyzeti büfé) ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A pályázattal kapcsolatban kérdéseket kizárólag írásban a gazdasagi@kolibriszinhaz.hu címen tehetik fel.

„A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi érzésekből. Varázshatalma akkora, hogy a hat és fél éves Dorottya tőle kér tanácsot, hogyan juthatna haza az álmok mesés birodalmából” – olvasható az előadás ajánlójában.

L. Frank Baum több mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. Az ismert történet a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő, új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében és díszletében. Az eredeti regény fordulatait megtartó, a világ csodáiról mesélő szövegkönyvet és a dalszövegeket Horváth Péter írta, a zeneszerző Selmeczi György, a jelmeztervező Tihanyi Ildi.

„Az Óz szívből, szívről, bátorságról, és észről szóló történetéért mindig lelkesedtem. ’A kisgyerek magától okosodik, minden nap tanul valamit, ha mesélsz’ – mondja a szerző, L. Frank Baum. És mesélés közben én is tanulok: az iróniáról, a gyengédségről és a barátságról” – vallja a rendező az előadás kapcsán.

A főszerepet Nyirkó Krisztina alakítja, a további szerepekben Farkas Éva, Fehér Dániel, Köleséri Sándor m.v., Krausz Gábor, Ruszina Szabolcs, Szanitter Dávid, Tóth József, Vass György m.v., valamint a KIMI-Kolibri Stúdió növendékei láthatók.

Fotó: Horváth Judit 

Egyre népszerűbb a budapestiek körében a főváros új társadalmi együttműködési programja, a minden évben egymilliárd forintos kerettel induló közösségi költségvetés. 2022-ben már közel 22 ezren szavaztak a lakosság által beadott fejlesztési ötletekre, miközben egyre nagyobb civil aktivitást és közösségi kampányokat láthattunk a szavazatokért folytatott versenyben. A tét valóban nagy, ugyanis a nyertes ötleteket a Fővárosi Önkormányzat megvalósítja.

Mi is az a közösségi költségvetés?

A közösségi költségvetés egy olyan – általában önkormányzati – program, amelynek keretében a település költségvetéséből bizonyos összeg felhasználására a lakosok tehetnek javaslatot. A Főváros egymilliárd forintos keretet biztosít a budapestiek által beadott legnépszerűbb ötletek megvalósítására.

Mindenki szeretne egy számára kellemesebb, élhetőbb, jobban használható környezetet kialakítani. Ez jelentheti szűkebb és tágabb lakókörnyezetünket, vagy akár egész Budapestet. Bizonyára veled is előfordult már, hogy azon fantáziáltál, hogyan alakítanád át az utcát, amiben élsz, hogyan keltenél életre kihasználatlan területeket, hogyan tennéd mindenki számára jobbá a város egy-egy pontját. A közösségi költségvetés pont ilyen fejlesztésekre, változtatásokra ad lehetőséget.

Egyszerű folyamat, világos szabályok

A közösségi költségvetés minden évben az ötletgyűjtéssel kezdődik, ez zajlik most, 2022 december 31-ig. Az ötleteket az erre a célra létrehozott online felületen, az otlet.budapest.hu oldalon lehet benyújtani rövid regisztrációt követően. Az aktuális szabályok elérhetőek a honlapon egyszerű, érthető formában.

Ötletbeadás előtt érdemes képbe kerülni a szabályokkal, mert a szűrés során elsőként az ezeknek való megfelelést vizsgálja a hivatal. Az egyik legfontosabb dolog, hogy ötletünkkel hozzunk létre valami újat, ne megjavítani akarjunk valamit, ami elromlott vagy rosszul működik. Elképzelésünk férjen bele 50 millió Ft-ba, vagy ha nagy terveink vannak, akkor maximum 120 millió forintba, és olyan helyszínekben gondolkodjunk, melyek fővárosi vagy kerületi tulajdonban, kezelésben vannak. A közösségi költségvetés keretein belül nem lehet állami (pl. MÁV) vagy magánterületen projektet megvalósítani.

Kategóriák

Az ötleteket céljuk, tematikájuk szerint három kategóriában lehet beadni:

• Zöld Budapest: Zöldebb utcák, üdébb parkok, mindenki számára elérhető, környezettudatos megoldások. Budapest reagál a klímaváltozásra. 
• Esélyteremtő Budapest: A cél a társadalmi különbségek csökkentése, hátrányos helyzetű közösségek életét támogató ötletekkel. 
• Nyitott Budapest: Egy nyitott város a szívügyed? Együttműködések, kísérleti megoldások, digitális fejlesztések, közösségépítő ötletek. 

Fontos, hogy az ötlet közérdekű legyen, és érdemes ezen alapelvek mentén gondolkodni: egyenlőség, közösségi szemlélet, minőségi változás, funkcionalitás, biztonság, fenntarthatóság és szerethetőség.

Az általánostól a konkrét felé

Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a budapestiek szívesebben szavaznak olyan ötletre, amely általuk is ismert, gyakran használt helyszín fejlesztését érinti.

Az ötletek ezért az idei közösségi költségvetéstől kezdődően sokkal nagyobb arányban kerülnek majd konkrét helyszínnel szavazólistára, és a hasonló ötletek versenyezhetnek is egymás ellen. Így biztosan a legnépszerűbb helyszínre beadott ötlet kerül majd ki győztesként.

Általános, egész Budapestre vonatkozó ötletek továbbra is beadhatóak lesznek, ezek azonban külön kategóriában szerepelnek majd a szavazáskor.

A Margit Auer népszerű könyvsorozatából készült zenés mesejátékot 2017 februárjában mutattuk be a Kolibri Színházban, ahol azóta is nagy sikerrel fut az előadás. Rabat, a kisróka, Henrietta, a teknőc, Juri, a császárpingvin és társaik azonnal meghódították a gyerekek szívét – hiszen “a mágikus állatok különleges lények. Néha úgy tűnik, olvasnak a gondolatainkban. Ismerik a legtitkosabb kívánságainkat. Nagy szerencséje van annak, aki ilyen barátot tudhat maga mellett…”

A mesében a valóság ötvöződik a gyerekek képzeletvilágával. A mágikus állatokról senki más nem látja, hogy beszélni tudnak, a külső szemlélő mindig csak egy plüssállatot lát. Mégis, a váratlan jövevény megkönnyíti a gondokkal küszködő gyerekek életét az iskolában, vidám helyzeteket teremt, és izgalmas kalandok várnak kis gazdáikra.

Margit Auer művét Nádori Lídia fordítása alapján Horváth Péter írta színpadra. Az előadás zenéjét Novák János, a dalszövegeket Horváth Péter szerezte. A báb-, jelmez- és díszlettervező Orosz Klaudia, a zenei vezető Kecskeméti Gábor, a koreográfus Lakatos János, a digitális képeket Kovács Ivó készítette. Az előadás rendezője Novák János.

Így ünnepelte a 100. előadást az alkotócsapat:

 

Szeretettel gratulálunk az összes szereplőnek, alkotónak és közreműködőnek!

 

.