Macska voltam Londonban – Elértük az 50. előadást!

2015. 03. 08.

Március 8-án ünnepeltük a Macska voltam Londonban 50. előadását!

„Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával – a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve.” (Ottlik Géza)

Paul Gallico világsikerű regénye,  a Jennie, te drága  zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: “alulnézetből” ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével, Novák János rendezésében.

„Paul Gallico: Jennie, te drága című regénye a könyvtárak leggyakrabban kölcsönzött gyermekkönyvei közé tartozik. Olvasása sok örömöt szerzett kisebbeknek és nagyobbaknak, és – ha jól sejtem – szüleiknek is. Én is izgatott örömmel olvastam végig a bűbájos történet a tízéves kisfiúról, aki macskává változva újra felfedezi maga körül a világot – ezúttal alulnézetből. Ami korábban egyszerűnek és biztonságosnak látszott, az most veszélyes és bonyolult. „Macskatapasztalata” segíti mélyebben megismerni környezetét és önmagát. Fantasztikus kalandja végén már készen áll arra, hogy „nagyfiú” legyen” – mondta Horváth Péter, a színpadi változat szerzője a gyerekszinhaz.hu interjújában.

 

 

“A történet egymást váltó érzelmes és izgalmas jeleneteit nem volt nehéz színpadra írnom Novák János barátom számára, akivel már sokszor dolgoztunk együtt hasonló felállásban. Őszintén remélem, hogy János dallamaiba öltöztetett macskáink színpadi története legalább annyi örömöt szerez majd nézőinek, mint az eredeti regény az olvasók számára” – tette hozzá Horváth.

 

 

“Jenniet játszom, azt a macskalányt, aki bevezeti Petit, a főszereplőt a macskák világába. Peti kisfiúból változik a darab elején cicává, és nagyon élvezetes azt megélni, hogy a jelenetek során hogyan fejlődik, változik, veszíti el a kezdeti bizonytalanságát, és lesz egyre bátrabb, ügyesebb. (…) Igen cselekményes, fordulatosa  történet, sok zenével, élő zenekarral játsszuk, igazi nagyszabású vállalkozás” – fogalmazott Megyes Melinda.

 

macska

 

A 168 óra kritikusa szerint a Kolibri pompás gyermekmusicalt vitt színpadra. “A remek dalok, táncok, a mozgalmas jelenetek, a vicces macskamaszkok, a cintányérozó egerek, a kitűnő ötletek és karakterek lenyűgözik a nézőtéren ülő gyerekeket. A felnőttek pedig eltöprenghetnek, miért nevezik az angol macskákat skót társaik idegenszívűeknek” – áll Ferencz Zsuzsa írásában.

 

 

Míg a Vasárnap Hírekben Csepelyi Adrienn úgy fogalmazott: “A színészek bámulatos gyorsasággal váltanak jelmezt és szerepet, Orosz Klaudia díszlete mindössze néhány okosan megtervezett fémállvány, ami számtalan funkciót betölt. A macskák kórusának mozgása, gesztuskészlete lelkiismeretesen kidolgozott – a főszereplők, Megyes Melinda és Fehér Dániel, valamint a három pletykás főmacskalány (Alexics Rita, Rácz Kármen, Rácz Kriszta) mozgása például néhol egészen cicaszerű: az a jellegzetes “macskaság”, amin könnyesre szoktuk röhögni magunkat a Youtube-videókon. Szanitter Dávid főkandúrja frenetikus sikert arat a nők körében, Krausz Gábor patkányát pedig a gyerekek imádják. A parányi epizódszerepek alakítói a maximumot hozzák: a premieren a két tűzoltó (Czupi Dániel és Bárdi Gergely) kapta az első nyíltszíni tapsot, pedig a páros percekig van csak színen. Az angol-skót rivalizálás megjelenítése igazi felnőttcsemege. A helyzet- és jellemkomikum mellett az alapanyag bővelkedik a mélyebb mondanivalóban is (ember és házi-, illetve kóbormacskák viszonya, idős emberek magánya), így igazi többször nézős darabról van szó”.

 

 

Március 8-án immár 50. alkalommal igyekeztünk bizonyítani a leírtakat.

 

 

Legközelebb március 9-én és 10-én 10 órakor, április 24-én 10 órakor és 25-én 15 órakor várunk benneteket a Macska voltam Londonban előadására!

 

Tudtátok?   Paul William Gallico olasz emigráns zenész szülők gyerekeként New Yorkban született, és sportújságíróként indult. Karrierjét a bokszoló Jack Dempsey-vel készült interjú indította el, melyben megkérte alanyát, üsse meg, majd megírta, milyen az, amikor egy világbajnok nehézsúlyú bokszoló kiüt valakit… Az így ismertté vált újságíró hamar az irodalom felé fordult, novelláiból és kisregényeiből számtalan filmes adaptáció is született. Előszeretettel szerepeltet műveiben nem emberi alakokat, bábokat, teheneket, libákat… Öt könyvet írt macskákról.