A karácsonyi rózsa legendáját méltatta a Revizor

„LASSÍTS LE EGY PERCRE EMBER, LEELŐZTED MAGAD…” – A címben szereplő Quimby-idézet arra hívja fel a figyelmünket, hogy jó néha kiemelkedni a mindennapok rohanó világából, és elcsendesülve átadni magunkat a csodának, amit az ünnep, vagy egy varázslatos előadás megidéz…

A teljes cikket itt olvashatjátok:

Az adventi készülődés a lassulás, lecsendesülés kitüntetett időszaka az évben – egy ellentétes irányú mozgás a mindennapok és a digitális világ tempójával, de a karácsony előtti beszerző-túlélő harc és lapostévékért folytatott tömegverekedések mentalitásával szemben is. A lecsendesülésben segít a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház új bemutatója, A karácsonyi rózsa legendája.

Vissza az időbe – a karácsony és az ünnepet megelőző készülődés, az advent mindig erről is szól: emlékezni, felkészülni, megőrizni, újrafogalmazni, átértelmezni, magunkévá tenni, közel hozni, együtt megélni, időt szánni. Évről évre. S hát mikor, ha legalább nem ilyenkor – ha már máskor nem? Feltételezem, hogy alkotóként a karácsony „necces téma”, mert teljesen másképp élik meg hívők és nem hívők, mert annyi mindent és annyiféleképpen elmondtak már róla, meg azért is, mert már annyi mindenre használták: más giccset mázolnak rá Hollywoodban és a plázákban.

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház A karácsonyi rózsa legendája című meséje folyamatosan ellentétes irányú vonalakat húz, és a kettősséget érzelmi és gondolati síkon is végig fenntartja – biztonságos távolban maradva ezzel az egyértelműségtől, az oktatóan felfelé meredő mutatóujjtól, a giccstől és az ájtatoskodástól, és attól a kényelemtől, mikor bekuckózhatunk a már jól megszokott keretek és szabályok közé, amelyekkel lehatároltuk az általunk már ismerni vélt világot.

 karacsonyi4

Az előadás igyekszik újat tenni a karácsonyi kosárba – a Nobel-díjas Selma Lagerlöf (Nils Holgersson anyukája) igazi északi érzésű történetével. A zord hegyek közt, a rideg erdőkben és barlangokban bujkáló rabló családja koldulni jár le az alföldre. A „lenti” civilizációban élő pökhendi szerzetesek nem csupán nem adnak alamizsnát a szegény koldusoknak, de bottal verik ki őket a kolostor kertjéből. Egy jóságos és bölcs apát azonban hajlandó felkísérni a rongyosokat a hegyek közé, hogy megnézze a csodát: a karácsony éjjel nyíló rózsát, és szabadságlevelet kérjen a püspöktől a hajdani rablónak. Csakhogy van, aki a csodát az ördög művének tartja, s az apát már nem érheti meg az egyetlen pillanatban összesűrűsödő áldást és átkot egyszerre, ahogy a rabló szabadságát sem. De emléke segít egy szerzetesnek jó útra térni. S a csoda, mely természetszerűen nem mutathatja magát sokaknak és sokáig, apró nyomait itt hagyja nekünk.

A nem szokványos és nem is egyszerű történet tere is kacifántos. Az előadás különböző terei meglepetéseket és kalandokat tartogatnak (tervező: Orosz Klaudia), és érzetek, korok, hangulatok, formák sokaságát idézik meg. A gólyalábas és a vásári mutatványosok a régi képeskönyveket hozzák be, a szűk térbe oldalról betolható szín a régi 3D-s hajtogatós könyvekre emlékeztet: egy megfagyott jelenet gördül be a színre, s amint beért, életre kel. A történet mesélői apácák (mindhárom apáca mosolygós arca más-más karaktert ad: egyikük kedves-jóságos, másikuk szigorú, harmadik komoly). A színház előterében zsúfolódnak össze kicsik és nagyok, egy szőnyegen ücsörögve, mint régen az óvodában, és a földön, kispadokon és vászonzsákokon elhelyezkedve máris egy kupac lesz a sok emberke – akik hol a lépcső felé, hol a büfé felé fordulva nézik az újabb és újabb színeket. Az sem zavaró, sőt direkt kedves, hogy a kolostor hátterében ott időz a jelmezbe öltözött büfésnéni is.

karacsonyi3

Szoros közelségben, akolmelegben hallgatjuk a kezdődő mesét, és nézzük a kinyíló képeskönyv lapjait. A szerzetesek hozzák a betlehemet, és a Jézus születését megelőző idő kegyetlenségeiről, Heródes rendeleteiről énekelnek (ez volt az egyetlen momentum, ami nem szervesült az egészbe visszafelé nézve sem). A nagy tiarás püspök tényleg hordszéken érkezik, és először csak fehér kesztyűs keze és hatalmas gyűrűje jelenik meg. Miután mindenkit megismertünk, és elhelyeztünk a világ rendjében, együtt útnak indulhatunk a mese fonalán – vagyis hosszú színes hegymászó-kötelekkel egymáshoz fűzve, hogy biztonságban átjussunk a meredek hegyoldalon, és ne veszítsük el egymást. Énekszó erősíti a vándorok lábát (dalok: Novák JánosHorváth Péter), a fehér szurdok-folyosót apró házacskák szegélyezik, ablakaikon átdereng a gyertyaláng – mintha távolban. A piciknek van itt bebújós alagút meg ingoványos talaj, a barlang pedig: mint egy puritán planetárium.

A fizikai kalandok mellett azonban hatalmasat vállal az előadás, hiszen a mesében le kell írnia a leírhatatlant, megjelenítenie a megjeleníthetetlent: a csodát és a megtapasztalásából fakadó hatalmas boldogságot, és (akárcsak az Isteni színjáték Paradicsomában) ezt csak jelek, jelzések, metaforák, metonímiák, vagyis a költészet útján teheti meg – a nézők fantáziáját használva. Az előadásban szereplő vetítés és élő tárgyanimáció nem akar versenyezni a digitális és virtuális valósággal, annál egyszerre kevesebbet és sokkal többet ad, egyszerre régimódi és haladó: a folyadékba cseppentett tinta kavargása, a színes virágszirmok és madártollak kaleidoszkópja, a víz, a faágak és a csillagos ég mozgása idéz valamennyit az isteni csodából.

karacsonyi_1

A színészeknek kevés idő (néhány jelenet, néhány mondat) alatt kell határozott karaktereket építeniük, ezért jellemrajzaiknak, figuráiknak pontosnak és találónak kell lenniük – megteszik. Így a képeskönyvből kiemelkedve igazi ismerősünk lesz minden szereplő. A jóságos apát (Német Tibor) néhány szavával, bólintásával és tekintetével jelzi mélységes és mindenkire sugárzó emberszeretetét; az apáca (Farkas Éva) hangja és mesélőereje magával visz minket bármilyen tájra, Meixler Ildikó, Sallai Virág, Bodnár Zoltán, Gazdag László segítik őt a mesélésben és a mese életre keltésében, szavaikat egymásba fonva-öltve viszik tovább a történetet. Mészáros Tamás konok és kemény, görcsös és megátalkodott szerzetese kérlelhetetlen, amíg meg nem bizonyosodik tévedéséről, Kormos Gyula Absolon érsekként finom karikatúráját adja a jóság látszata mögé bújó hatalomnak, Tisza Bea egyszerre alázatos és büszke anya, alázatos az ég és büszke az emberek felé, aggodalmak, nehézségek közepette is mindig mosolygó, a legkeményebb helyzetekben is kitartó és türelmes anya képe, Mult István rablóvezérének szájából komolyan veendő minden fenyegetés, de az ígéret is. A rabló gyerekei (Bárdi Gergő, Krausz Gábor, Kőszegi Mária) arcán az élet minden igazságtalansága, kegyetlensége ellenére szinte angyali, szeretetteljes és megbocsátó mosoly ejt zavarba minket. Mennyi erő és hit lehet ebben a derűben!

Az előadás kiemel bennünket a kinti világból, és egy másik ritmust diktál. S ha lelassítottunk, máris előbukkannak részletek, árnyalatok, ellentmondások és rejtett igazságok: csupa olyasmi, ami színessé teszi az életet.

Köszönjük a cikket a Revizoronline-nak!

„A Kolibri minden nemzedéké”

Novák Jánost, színházunk igazgatóját, ez év októberében díszpolgári kitüntetésben részesítette a Terézvárosi Önkormányzat képviselő-testülete. Az eseményről korábban már beszámoltunk, a cikket ide kattintva tekinthetitek meg.

A kitüntetés kapcsán kérdezte a Heti Válasz Novák Jánost életpályájáról és a Kolibri Színházban töltött több évtizedes munkájáról.

A Válasz.hu-n megjelent írást az alábbiakban olvashatjátok:

Ha azt mondjuk, családi színház, majd’ mindenki rávágja: Kolibri. A terézvárosi teátrum mára nemcsak a főváros, de az ország határait is túlnőtte méltó hírnevével. A társulatot megalakulása óta, irányító Novák János munkája a közelmúltban a Terézváros Díszpolgára címet.

A Terézvárosban működő számos teátrum között egyedülálló színfolt a Kolibri Színház. Nem tudunk még egy fővárosi társulatot, amelynek repertoárja 0–99 évesekhez szól. Igen, 0-tól, hiszen valódi családi színházként, a legkisebbeknek is játszanak. Nem véletlen hát, hogy a színház nem csupán Magyarországon, de világszerte is jelentős szakmai és közönségsikert tudhat magáénak. A Kolibrit 1992-es alakulása óta Novák János vezeti. Megannyi sajátossága mellett ezzel is kirí a honi színházi palettáról a teátrum – miután a társulatok többnyire csak a viharos igazgatóváltások okán szoktak címoldalra kerülni. Nyilván felfigyeltek erre a VI. kerület vezetői is, akik úgy látták, Novák János megérdemli, hogy a városrész díszpolgára legyen.

DSC_3106_low

Novák 1992-ben fiatal bábművészek kérésére megpályázta a mostani Kolibri Színházat. A Kolibri akkor még az Állami Bábszínház stúdió játszóhelye volt, amelyet politikai döntés nyomán függetlenítettek a Budapest Bábszínházzá átkeresztelt intézménytől. Olyannyira függetlenedtek, hogy bábszínház helyett gyermek-és ifjúsági színházi profilt vettek fel. „A bábszínészekből álló társulat hamar kilépett a paraván elé, sok jó nevű művész is hozzánk pártolt, így lettünk a kezdeti alternatív bábszínházból lépésről lépésre modern mai gyerekszínház” – idézi fel az indulást a direktor. E lépések mind a mai napig tartanak. Olyan újdonságokkal szolgálnak ugyanis néhány esztendőnként, mint az osztályteremszínház, drámapedagógia vagy a csecsemőszínház. „Egyedülálló eredménye eddigi munkánknak, hogy 2009-től immár a második négyéves periódust kezdjük közreműködőként a Small Size és a Platform Shift uniós pályázatokban.”

Az egyikben a legkisebbek a célcsoport, a másikban az ifjúság. A nemzetközi támogatás segítségével bővült csecsemőszínházi és ifjúsági kínálatuk. Elérték, hogy magyar szerzőket is bevonjanak a munkába, s ma már több ország ifjúsági színházaiban játsszák darabjaikat.

Novák János 2003-ban drámapedagógiai diplomát szerzett a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Gyermekszínházról vallott felfogása szerint, ha a kicsiket és a fiatalokat embernek tekintjük, ha elfogadjuk emberi nézőpontként a korcsoportjukhoz kapcsolódó világlátást, akkor az előadások igazi művészi tartalommal és igényességgel jönnek létre. „Önmagunk jobb megismerését is szolgálja, színházi alapkutatásként is felfogható, amikor a korosztályok sajátosságait figyelembe vevő előadásokat készítünk. Minden generáció ismerős dolgokra és meglepetésekre vágyik a színházban. Ha szeretnénk, hogy megértsenek minket, nekünk is meg kell találni a megértésükhöz vezető utat. A jó előadások sűrített valósága jól szolgálja a fiatalok egész emberré válását” – mondja.

Végezetül nem szabad megfeledkezni a Kolibri Fesztiválról. Fiatal, kezdő társulatként, még az első bemutatójuk előtt meghívták a Jókai térre az akkor már önálló utat talált vidéki bábszínházakat, Kemény Henriket és nemzetközi barátait, hogy megmutassák, hányféle, addig Budapesten alig ismert módon lehet megszólítani a fiatalokat. Ezzel egyúttal jelezték: a hagyományokat újragondolva új utakat keresnek maguk is. Ebből lett az idén 24. alkalommal megrendezett Kolibri Fesztivál, amelyre nonstop ingyenes műsorral várják a kerület és a főváros lakóit.

Terézváros díszpolgára

Novák János direktor ifjúkorában nem a színház, hanem a muzsika bűvkörébe került, csellista lett, 1973-ban vehette át diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ezt követően zeneszerzői felkéréseket kapott a Thália, a Körszínház, a Madách Színház egy-egy produkciójában. A Magyar Rádió 1970-es kecskeméti folk-beat fesztiválján szerepelt az Ad Libitum együttes. A tagok: Novák János, cselló, gitár, Márta István, gitár, xilofon és Kecskeméti Gábor, fuvola. A fellépést követően a formáció feloszlott. A zenekar Cseh Tamás kísérője volt az első fellépésén. A kultúrtörténeti eseményről készült amatőr hangfelvételt 2009-ben adták ki CD-n, Dal nélkül címmel. Később bekerült a Huszonötödik Színház több produkciójába, sőt 1975-ben saját előadóestjével lépett a világot jelentő deszkákra. Ekkor mutatták be Ady-estjét, a Huszonötödik Színház olyan művészeivel, mint Cseh Tamás, Papadimitriu Athina, Pelsőczy László és Zala Márk. A produkció ma is szerepel a Kolibri repertoárján. 2004-ben Cseh Tamás énekelte lemezre a dalokat. Novák János a kolibris évtizedek kezdetéig a Radnóti Miklós Színház zenei vezetőjeként kereste kenyerét.

Köszönjük az interjút a Heti Válasznak!

Különdíjat nyert a Függésben a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén

A Marczibányi Téri Művelődési Központban tartott csütörtöki díjátadón három előadás kapott megosztott fődíjat: Fabók Mancsi Bábszínháza a Vitéz László és Vas Juliska című előadásért, a Mentőcsónak és FÜGE közös előadása Újvilág címmel, valamint a Budapest Bábszínház és a Mesebolt Bábszínház Tíz emelet boldogság című előadása.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kétszázezer forintos különdíját a Mesebolt Bábszínház A haza című alkotása, valamint A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház és a K.V. Társulat Függésben című közös munkája nyerte.

5

 

A Szücs Zoltán Függésben című művéből, Czukor Balázs rendezésében készült előadást a zsűri a következő indoklással díjazta: az alkotók azon törekvéséért, ahogyan társadalmi problémát mutatnak meg kortársi módon, szórakoztatóan és elgondolkodtatóan; megtalálva az optimális hangnemet, stílust és színházi formát a megszólalás érvényességéhez és élményszerűségéhez.

 

12

A kétévente megrendezett szemle idei programjába benevezett 80 előadás közül szakmai csoport válogatta ki a bemutatott 14 darabot. A csoport tagja volt Kaposi László drámapedagógus, rendező, Réczei Tamás rendező, Sándor L. István színházi szakíró és Szakall Judit drámapedagógus, rendező, a zsűrizésben pedig Csizmadia Tibor rendező, Láposi Terka bábpedagógus, Stuber Andrea színikritikus és Vasvári Csaba színész vett részt.

A Marczibányi Téri Művelődési Központban november 9-től 15-ig zajló szemle programjában 14 előadást mutattak be a társulatok, a díjátadón az összes produkció megkapta a Szemle diplomát, amellyel a zsűri a magas szakmai színvonalat jutalmazta.

Forrás: Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle – sajtóközlemény

A Duna TV vendégei voltunk

Az Orbán Ottó verseiből készült Tekergő című csecsemőszínházi előadásunkból egy kedvcsináló részletet adtak elő a Duna TV stúdiójában a darab szereplői: Alexics Rita, Megyes Melinda, Mészáros Tamás és Ruszina Szabolcs.

P1850374

A legkisebbeknek szóló darabból – amely varázslatos utazásra hív földön, vízen, levegőben, a csillagok közt, a gyerekszobában és a kertben – ezúttal egy vízi kalandot láthatott a gyerekközönség.

A produkciót követően Gaskó Balázs beszélgetett Megyes Melindával és Ruszina Szabolccsal.

P1850376

A műsort az alábbi linkre kattintva tekinthetitek meg: http://www.mediaklikk.hu/video/csalad-barat-2015-11-14-i-adas/ – a Kolibris produkció a 39:50 percnél kezdődik.

P1850378

A Tekergő című előadást legközelebb december 20-án, vasárnap, 9:30 és 11 órakor láthatjátok a Kolibri Fészekben.

Győzött a Kolibri csapata a színházak futófesztiválján!

A Vígszínházban megrendezett keddi díjkiosztó ünnepség koronázta meg az idei „Fut a színház” versenyt, amelyben a férfiaknál a Vígszínház, a vegyes csapatoknál a Kolibri Színház, a hölgyeknél az Operaház statisztái, a muzsikusok között pedig az Óbudai Danubia Zenekar váltója győzött.

ppic__JAN7112

A 30. SPAR Budapest Maraton® Fesztivál „Fut a színház” váltóversenyében már harminc színházi csapat érkezett célba 2015. október 11-én, ami jelentős ugrás az öt évvel ezelőtti, akkor még kísérleti jelleggel rajtolt, nyolc csapatos mezőnyhöz képest. Idén első alkalommal állított ki csapatot az Operett Színház, a Színművészeti Egyetem, az Óbudai Danubia Zenekar, a Fidelio és az Aranytíz.

A Kolibri Színház vegyes váltóját Megyes Melinda, Bárdi Gergő és Nizsai Dániel színművészek alkották, akiket Oberfrank Péter Liszt-díjas karmester erősített. A Kolibri Színház futói tavalyi idejüket 18 perccel javították meg a maratoni távon, ami – a 2014-es ezüstérem után – idén a kategória győzelmet jelentette számukra. Külön büszkék vagyunk arra, hogy a Kolibri a kezdetektől fogva részt vesz a maratonstafétán és társulatunk tagja, Megyes Melinda az a színész, aki mind az öt évben futott!

ppic__JAN7028

Az ünnepélyes díjátadón a Kolibri Színházat a győztes váltó két tagja, Nizsai Dániel és Bárdi Gergő, valamint a csapatkapitány, Bodnár Zoltán képviselte. A kupákat a Vígszínház igazgatónője, Eszenyi Enikő adta át a győztes csapatoknak.

ppic__JAN6945

A rendező Budapest Sportiroda (BSI) a színházi csapatok nevezési díjait jótékonysági céllal a Bajor Gizi Színészmúzeum számára ajánlotta fel. Az összegyűlt 415.000 Ft-os összegről szóló csekket Máth István ügyvezető igazgató adta át Szabó Attilának, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgató-helyettesének – aki maga is lefutotta a maratoni távot egyéniben.

20151117_173113

Szívből gratulálunk a Kolibri győztes csapatának – és az összes résztvevőnek!

A díjkiosztóról bővebben a FUTANET.hu oldalán olvashattok ide kattintva.

 

Fotó: Kozma János, Róth Tamás és Bodnár Zoltán

Játsszunk Háry Jánost! a MÜPÁ-ban

Kodály Zoltán daljátéka a nagyabonyi huszár világraszóló kalandjait meséli el. Háry János eszével, erejével és bátorságával minden helyzetben felülkerekedik, egymagában még Napóleont is legyőzi. Hűsége kikezdhetetlen: királyi hitves helyett falubeli kedvesét, Örzsét, a királyi trón helyett kis faluját választja, dicsőséggel és hatalommal mit sem törődve visszatér az övéihez.

IMG_1262.tiff (photo_juditszlovak)

Kodály Zoltán első operáját, az 1926-ban bemutatott Háry Jánost korszakalkotó műként tartják számon – az eredetileg öt kalandból álló darab jelentősége, hogy általa a magyar népdal bekerült a színházakba. Kodály így jellemzi Háry figuráját: „Ő maga az életre kelt magyar meseteremtő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál. Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom, mennyire sikerült. De azt tudom, hogy jók a szereplők dalai. […] Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyek hozzájuk.”

A Kolibri Színház társulata bábokat és élő szereplőket felvonultató, különleges színpadi feldolgozásban mutatja be Kodály halhatatlan hősét a gyerekközönségnek, akiknek aktív részvételére is számít az előadás során. A népdalok, nóták közös éneklésén kívül a gyerekek segítenek Háry Jánosnak abban, hogy véghezvigye legendás tetteit.

IMG_1538.tiff (photo_juditszlovak)

Az előadáson ezúttal a MÁV Szimfonikus Zenekar működik közre Oberfrank Péter vezényletével.

Harsányi Zsolt és Paulini Béla szövegkönyvét Fábri Péter alkalmazta bábszínpadra. Az obsitos kalandjai Török Ágnes és Szívós Károly bábművészek, valamint Megyesi Schwartz Lúcia, Cseh Antal és Gábor Géza operaénekesek előadásában elevenednek meg.

A produkció rendezője Novák János, aki így vall a darabról: „Csellista múltamhoz, zenész identitásomhoz tartozik a hitvallás, hogy az ember egész életét meghatározza, ha már gyerekként találkozik igazi értékekkel. A Kolibri Színház igazgatójaként ezért fontosnak tartom, hogy klasszikus zeneművek színpadi adaptációi is szerepeljenek repertoárunkban.”

Játsszunk Háry Jánost! című előadásunkat legközelebb november 16-án, hétfőn, 11 órakor és december 7-én, hétfőn, 11 órakor láthatjátok a Kolibri Színházban.

Az előadásról bővebben itt olvashattok.