2020 őszére tolódik a X. Kaposvári ASSITEJ Biennálé

Az ASSITEJ Magyar Központ elnöksége, Kaposvár várossal egyeztetve azt a döntést hozta, hogy a 2020. március 30-április 5. közötti időszakra meghirdetett X. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé  megrendezését előreláthatóan 2020 őszére halasztja, amennyiben a járványügyi helyzet megengedi.

Reméljük, hamarosan együtt élvezhetjük az élő színházi előadásokat!

“Gyere, játssz velem!” – Itt a Bábszínházi Világnapi üzenet

Egy iráni bábszínház, a Dzhivada Zolfagariho művészeinek ötletére 2002-ben a bábművészeti világszervezet, az UNIMA (Union Internationale de la Marionnette) indítványozta, hogy március 21. legyen a bábosok ünnepe, így 2003 óta szerte a világon különleges programokkal ünneplik a Bábszínházi Világnapot. 2014 óta, a a Budapest Bábszínház kezdeményezésére ezen a napon a magyar nyelvű bábművészek határon innen és túl különleges produkciókkal, rendhagyó helyszíneken mutatják be a műfaj sokszínűségét. 

A Kolibri Színház a koronavírus járvány okozta rendhagyó helyzetre való tekintettel idén egy online bábmesével ünnepli a világnapot: a Móra Ferenc meséje alapján készült Sündisznócska lovagol című bábfilmet, Meixler Ildikó, színházunk alapító tagjának főszereplésével ma délután 3 órakor láthatják nézőink felvételről a Kolibri Facebook oldalán és Youtube csatornáján. (Ugyanitt minden nap 3 órakor jelentkezünk MobilMesék című sorozatunkkal, amelyről bővebben ide kattintva olvashattok.)

A 2020-as Bábszínházi Világnap magyar nyelvű üzenetét Schneider Jankó bábművész, rendező, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnökségi tagja írta:  

“Gyere, játssz velem! Táncolj velem, mert ma ünnep van! A közös ünnepünk!”  

Schneider Jankó

Vedd kézbe őt és figyeld az arcát, tükrét a közös emlékeknek, hiszen ő is emlékeket őriz, azokkal kötődik hozzád. Ezek lehetnek felemelő vagy kudarcokkal teli percek, és sok apró, mélyen őrzött pillanat.  
Ha sikerül belemerülni a szívébe, ő lesz a vezető táncotokban, eltűnik a saját időd, az ő lényének, világának ideje lép a helyébe. 

Az, hogy együtt mozdulhattok, játszhattok, sosem lesz múlt, bármikor megtalálhat az újraélés, az újrateremtés csodája, mely egyik nap angyalszárnyakat csatol rád, máskor viszont úgy érzed, emelkedni sem enged.  
Rajta igazán nem múlik.  
Ő csakis veled játszana, rád vár, kínálja magát a következő táncra.  

És megfogod a kezedtől lekopott mozgatópálcáját vagy besimulnak ujjaid a hozzád szokott kesztyűbe, felfedezed testében újra az együtt bepróbált könnyedséget, megistenül a játékos éned, játszani kezdtek, és mikor sikerül szárnyakat adnotok egymásnak, mindkettőtök gyermeki szíve hevesen dobogni kezd. 

“A művészet feladata az összetartozás érzésének megteremtése” – Itt a 2020-as Gyermekszínházi Világnapi üzenet

Az ASSITEJ, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete azzal a céllal jött létre, hogy összefogja a világ gyermekszínházait, művészeit. A szövetség művészi, kulturális és pedagógiai céljai között szerepel a nemzeti határokon átívelő együttműködések, információ- és tapasztalatcsere, valamint a kölcsönös megértés és fejlődés megvalósítása az egyenlőség és a gyermekek művészethez való joga jegyében. 

Az ASSITEJ  március 20-át hirdette meg Gyermekszínházi Világnapnak. Ezen a napon jeles színházi alkotók világnapi üzenetét teszik közzé, amelyet az öt földrész minden gyerekelőadása előtt felolvasnak a nézőknek. Az üzenet így pár percre összekapcsolja a világon valamennyi gyerek- és ifjúsági előadás alkotóit, a művészeket és a közönséget, a pedagógusokat és a szülőket. 2012 óta az ASSITEJ világszervezet jelszava, hogy „Vigyél el egy gyereket színházba ma!” – a világnapon nyomatékosítjuk az elkötelezettségünket, hogy minden gyermeknek joga van a korosztálya számára létrehozott művészi élményekhez.

2020-ban Yoshi Oida, japán származású, Párizsban élő színész, rendező, író és Yvette Hardie, az ASSITEJ elnöke fordul a nézőkhöz.

Yvette Hardie, az ASSITEJ elnökének üzenete a 2020-as Gyermekszínházi Világnap alkalmából:

Mit jelent egy gyermek számára a találkozás a kreativitással, új művészi élményekkel? Miért olyan fontos ez minden gyermek számára?

A közelmúltban az a megtiszteltetés ért, hogy hallhattam Yo-Yo Ma, a nagyszerű csellista koncertjét és előadását, melyen az általa “kulturális vendégszeretetnek” nevezett jelenségről beszélt. Ő a művészet lehetőségének (sőt, kötelességének) tartja, hogy pozitívan fogadja mindazt, ami újító, innovatív, szokatlan, marginális, amit mások nem hallanak vagy nem látnak meg… Véleménye szerint művészként a mi feladatunk ezeket a hangokat, formákat és technikákat nyitottan fogadni, hiszen ez a folyamat számunkra is lehetőséget biztosít a folyamatos megújulásra.

Yo-Yo Ma szavai emlékeztettek arra, mit jelent házigazdának és mit jelent vendégnek lenni. Mindkét szerep lényegi attribútuma a minőségi odafigyelés, a hajlandóság arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, hogy elfogadjuk és ünnepeljük a sokszínűséget.

A jó házigazda arról ismerszik meg, hogy nála mindenki otthon érzi magát, függetlenül attól, honnan, milyen környezetből érkezett. A jó vendéglátó félreteszi önös érdekeit, és valódi érdeklődést mutat a hozzá érkező iránt. Ő az, aki mindenki számára a legjobb élményt akarja nyújtani. A jó vendég pedig határtalan kíváncsisággal és tudásszomjjal érkezik, nem félve attól, hogy új élményeket szerezzen és megismerje a másikat.

Ebben a kölcsönös elfogadáson alapuló közös térben valódi kapcsolatokkal, meglepetésekkel és igazi élményekkel gazdagodhatunk. Hagyjuk, hogy e találkozások hatására mi is megváltozzunk! Vegyük észre, mi tesz minket emberivé – önmagunkban és másokban is!

Ez az az értékes pillanat, amit a művészet ad nekünk. Színházi szakemberekként meg kell találnunk a módját, hogy a gyerekeket és fiatalokat bevonjuk ezekbe a művészi találkozásokba, azzal az őszinte szándékkal, hogy legalább annyi figyelmet szenteljünk közönségünknek, mint amennyit tőlük várunk.

S amikor ez a találkozás megtörténik, érezzük, ahogy a köztünk lévő kapcsolat egyre erősödik…megtaláljuk a közös hangot, meglátjuk a teljes képet, és átmos minket az együtt átélt érzelmek hulláma, amit empátiának hívunk. Megérezzük, hogy fontosak vagyunk és mások is azok, és fontos a közösen megélt élmény is. 

A mai korban, amikor egyre több embert közösítenek ki, visszafordítva őket a repülőtereken és határokon, csupán mert más társadalmi osztályhoz vagy etnikai csoporthoz tartoznak, más az anyanyelvük vagy a vallásuk, a művész az, akinek lehetősége van arra, hogy megteremtse a közösség, az összetartozás érzését.

És erre minden gyermeknek szüksége van.

Yoshi Oida világnapi üzenete:

Születésem óta folyamatosan a szüleimet utánzom. Hogyan sétáljak, hogyan egyek, hogyan beszéljek – mindezt a szüleimtől lestem el. Ahogy növekedtem, s a szüleimtől átvett tudás már a mindennapjaim részévé vált, elkezdtem színházba járni velük. A színház számomra a varázslat földje volt. Az első dolog, ami a színházba belépve a szemedbe ötlik, a leeresztett függöny. Emlékszem, mekkora várakozással tekintettem erre a függönyre, arról ábrándozva, vajon mi rejtőzhet mögötte. Mikor pedig a függöny végre-valahára felment, egy – díszletek, jelmezek és világítás által létrehozott – álomvilág tárult fel mögötte. Olykor a valódi világhoz hasonlónak tűnt, olykor azonban a színpadon látott táj nem is emlékeztetett a valóságra. Színészek tűntek fel különféle jelmezekben: sírtak, nevettek, táncoltak és énekeltek. A szünet alatt pedig hallottuk a pakolás zörgő-puffanó hangjait. Ha kis színházba mentünk és elöl ültem, ilyenkor bekukucskálhattam a függöny mögé is. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a színpadkép egy pillanat alatt változott meg, ahogy a nagy díszletelemeket egy mozdulattal kicserélték. Később, már otthon, a színészeket kezdtem utánozni. A kedvenc szerepem a szamuráj volt. Férfias, vastag szemöldököt festettem, parókát tettem fel és bambuszkardokkal harcoltunk a barátaimmal. Mire hetedikes lettem, elkészítettem egy színpadkép méretarányos modelljét; forgószínpadot, majd miniatűr izzókkal megvilágított színpadot…és természetesen jelenetváltásokkal is kísérleteztem.

E tapasztalatokkal gazdagodva végül egy profi színtársulat tagjává váltam. Ám ebben az időben még nem lehetett kortárs színjátszást tanulni. Elmentem hát egy klasszikus színházi szakemberhez és megtanultam tőle a hagyományos színházi technikákat. Ezek elsajátítása annyit tesz, hogy utánozni kell mindent, amit a mesterünk tesz, arra törekedve, hogy pontosam úgy csináljunk mindent, ahogyan ő.

Egy nap azonban váratlan lehetőséget kaptam, hogy Peter Brookkal dolgozhassam együtt. A vele töltött első gyakorlatom az improvizáció volt – életemben először csináltam ilyet. Annak ellenére, hogy tudtam, rögtönöznöm kell. fogalmam sem volt, mit csináljak, elkezdtem hát mozogni, vegyítve a klasszikus színházban tanult mozdulatokat azokkal, amelyeket Japánban tanultam. Egy nap azonban Brook határozottan arra utasított, „Ne utánozd többé a japán színjátszást!” Mintha villám csapott volna belém – hirtelen úgy éreztem magam, mint akit egyszál egyedül az óceán közepére vetettek. Senkire sem támaszkodhattam, olyan voltam, mint a tengeren ide-oda sodródó hajóroncs. Ám ez volt az a pillanat, amikor először merült fel bennem, hogy én is létrehozhatnék valami újat. Ráeszméltem, hogy a feladatom nem csupán a múlt újrateremtése – ahogyan azt a hagyományos színjátszás teszi –, hanem legalább annyira a saját önkifejezési módjaim megteremtése. A teremtés pedig nem azt jelenti, hogy isteni módra, a semmiből hozunk létre valamit, hanem a múlt eredményeit utánozzuk, és közben túlmutatunk azokon. Van Gogh-ot Ukiyoe inspirálta, Picasso festményeit az afrikai művészet ihlette, Miro kínai alakokból merített ötleteket; minden művészet a már létezőből formálódott újra.

Úgy érzem, az én választott utam is ez. Az életem arról szólt, hogy imitáltam mindent, amit a színházban láttam vagy hallottam, és arra törekedtem, hogy meghaladjam azt. E tapasztalat útján alakítottam ki az életemet – színházon innen és túl.

Tájékoztató jegyvisszaváltás kapcsán

Kedves Nézőink!

A járványügyi intézkedésk értelmében közönségszervezésünk a veszélyhelyzet feloldásáig zárva tart. A kolibriszervezes@gmail.com e-mail címen, valamint hétköznapokon 10 és 15 óra között a 06 30-637-7483-as telefonszámon vagyunk elérhetőek.

A Kolibri Színház pénztárában személyesen vásárolt, illetve az átutalással fizetett jegyek ügyében kérjük a fenti elérhetőségeket keresse!

MobilMesék címmel indul a Kolibri Színház online sorozata!

A koronavírus járvány miatt nehéz helyzetbe kerültünk, akárcsak országunkban és a világon sok-sok millióan. Nem tudhatjuk, meddig tart még a színházakat is érintő kényszerleállás, de mi addig is szeretnénk veletek maradni és tartalmas élményekkel színesíteni az otthon töltött napokat – ha nem személyesen, hát online! 

A Kolibri Színház művészei nap mint nap egy-egy mesével, verssel vagy  dallal fognak jelentkezni, amelyeket saját otthonukban, mobiltelefonnal vesznek fel nektek. Ezeket a MobilMeséket a YouTube csatornánkon és a Facebook oldalunkon nézhetitek meg, minden nap délután 3 órától. Ezenkívül időről időre legnépszerűbb előadásainkat is közzétesszük felvételről. Az előadásokhoz kapcsolódóan online drámapedagógiai foglalkozást is tervezünk az iskolások számára.  

Elsőként Novák János, színházunk igazgatója köszönt benneteket és  olvas fel egy mesét:

A további meséket az alábbi lejátszási listában találjátok:

Kolibri MobilMesék Playlist

Fogadjátok szeretettel mesesorozatunkat, és bízzunk közösen abban, hogy hamarosan személyesen is találkozhatunk előadásainkon!

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház közleménye a koronavírussal kapcsolatban

Tájékoztatjuk kedves nézőinket, hogy az operatív törzs által javasolt, a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet követő időpontokra meghirdetett összes előadás a Kolibri Színház mindhárom játszóhelyén a rendelkezés visszavonásáig elmarad. A megvásárolt jegyeket ütemezve váltjuk vissza, a bérletes előadások esetleges későbbre halasztásáról hamarosan egyeztetni fogunk az érintettekkel. Ennek pontos menetéről rövidesen tájékoztatjuk nézőinket honlapunkon és Facebook oldalunkon. Kérjük, hogy a tájékoztatásig a vírus terjedése okán személyesen ne érdeklődjenek szervezésünkön, az egyéni megkeresésekre is az elektronikus csatornákon fogunk válaszolni.

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Reméljük, hogy a veszélyhelyzet elmúltával hamarosan találkozunk nézőinkkel a Kolibri Színház előadásain!

Novák János igazgató