Szeptember 13-án, délután háromkor mindenkit várunk a Bajor Gizi Színészmúzeumba, ahol megünnepeljük, hogy 20 éve játsszuk a Bors nénit Molnár Piroska főszereplésével. Az alábbiakban a darab történetét osztjuk meg és Novák János is mesél az előadásról.
EZ A BORS NÉNI TÖRTÉNELEM
Az egyetemi színpadi előadás ötletét Novák János baráti társaságban többször felvetette, megvalósításában azonban maga sem hitt. A közönséggel való interakción alapuló rendezői elgondolással aztán Horváth Péter rábeszélésére kopogtatott be Dajka Margithoz, Kútvölgyi Erzsébethez, Verebes Istvánhoz, végül Nemes Nagy Ágneshez. „Kis dobozokkal modelleztük a díszletet, úgy meséltem az elképzeléseimről” – emlékszik vissza Novák a költőnővel való találkozásra, aki kíváncsian hallgatott, amíg meg nem hallotta Dajka Margit nevét. Akkor, teljes szabadságot adva az alkotóknak, rábólintott az adaptációra.
Az egyetemi színpadi előadásból hamarosan televíziós felvétel készült a IV. stúdióban, ahol Nemes Nagy Ágnes és házvezetőnője, a mesealak ihletője, Bors Józsefné megilletődve vették át virágcsokraikat az első forgatási napon. A rádióban ezután hangfelvétel készült, ami hanglemezen is megjelent. A produkció országosan is ismertté és népszerűvé vált.
Kezdet. Vég. És megint kezdet.
1992-ben, a Kolibri Színház alakulásakor Novák Jánosban fel sem merült, hogy bemutassa a darabot. Úgy gondolta, a Bors néni „lezárult”. Később ugyanezzel próbálta hárítani a Nyíregyházi Színház akkori igazgatójának, Verebes Istvánnak a megkeresését, aki az előadás ottani megrendezésére kérte fel. Az igazgató azonban meggyőzte, a Bors nénit színpadon az azóta született gyerekek nem láthatták – a tv-felvétel pedig nem adhatja meg a nézőket is bevonó, közös játék élményét.
A nyíregyházi bemutató igazolta Verebes érvelését. Novák „el is irigyelte” az ötletet, és nem sokkal a Móricz Zsigmond Színház premierjét követően, 1994. december 22-én, Molnár Piroskával a főszerepben a Kolibriban is bemutatta a Bors nénit.
MOLNÁR PIROSKA A SZEREPRŐL
„Rajtam nem múlik. És sajnálnám, ha valamilyen okból meg kellene válnom a szereptől. A felnőttek megbocsájtóbbak a pontatlanságokkal szemben, hiszen tudják, mindenki hibázhat, s mert tisztában vannak azzal is, amit látnak, színjáték csupán. A kicsik viszont valóságként élik meg az előadást – kizökkennek, ha nem őszintén, teljes odaadással játszunk.”
NOVÁK JÁNOS A BORS NÉNIRŐL
Ünnep
„Ma is minden nap igaz ünnep, mikor műsorra kerül ez az előadás, immár Molnár Piroskával a főszerepben.”
Az első Bors néniről, Dajka Margitról
„Hogy Margitkát érdekelte a személyem és Bors néni figurája, az egy percig sem lehetett kétséges, hiszen ez volt az alapfeltétele annak, hogy elkezdjünk dolgozni. Aztán egyszer, egy szórólapon kinyomtatva meglátta, hogy ipszilonnal írtuk a nevét, s ezzel szembesülve, fáradságára hivatkozva le akarta mondani a bemutatót. Mikor a tehetetlenségtől elsírtam magam, eldőlt a sorsom. „– Jó, jó! Minden rendben lesz!”- mondta, és attól kezdve sem a pénz-, sem a teremhiány nem térítette már el a munkától.”
Egy kulisszatitok a Bors néniről
„Nagyapám szekrénye tele volt kincsekkel, bajuszkefével, borotvapamaccsal, összenyomható cilinderrel és frakkal. A frakkot, miután megörököltük felhasználtam a Bors néni előadásban. Apám nagyapai örökségéből lett Verebes Pista Titilla jelmeze.”
Miért, hogy többszáz előadást is megélt?
„Nemes Nagy Ágnes kis meséi és gyerekversei szinte kínálkoztak, hogy a címszereplő 80 éves születésnapjának ürügyén a személye köré font tündéri-mitologikus világból a gyereknézők interaktivitására számítva egyfajta színházi beavató előadást rendezzek. (…) Hogy mára már klasszikussá vált, annak legfőbb okát abban látom, hogy ebben a játékban a felnőtt-gyerek viszony új tartalmakkal gazdagodott. A gyerekét kísérő felnőtt az előadás idejére lemondhatott a hatalmi helyzetéből adódó funkciók gyakorlásáról, és cserében játszótársa lett a rábízott gyereknek és nézőtéren ülőtársainak. Döntően ez az örömteli érzés élteti ma is a játékot, amit a gyerek és felnőtt tapasztal, mikor egymásban társra talál. Senki sem veszti el a tekintélyét, de mint egy igazi szertartásban, mindenki a helyére kerül: színész, gyerek, felnőtt és a zenekar tagjai valódi szerepet játszanak egy mesebeli, színházi születésnapi ünnepségen a Bors néniben.”
„A költészet, a mese, a humor és a közönséggel való interaktív játék egyformán hangsúlyos a darabban. Azóta megrendeztem a Bors nénit Máté Eta, Máhr Ági, Pásztor Erzsi főszereplésével az ország több nagyvárosának színpadán, s az ott megtalált új ötletek azóta beépültek a Kolibri előadásába is.”
