20 éves a Kolibris Bors néni! – Ünnepeljük együtt!

Szeptember 13-án, délután háromkor mindenkit várunk a Bajor Gizi Színészmúzeumba, ahol megünnepeljük, hogy 20 éve játsszuk a Bors nénit Molnár Piroska főszereplésével. Az alábbiakban a darab történetét osztjuk meg és Novák János is mesél az előadásról.

 

 

 

 

EZ A BORS NÉNI TÖRTÉNELEM

A Gyerekszínházi Portál írásából:

Az egyetemi színpadi előadás ötletét Novák János baráti társaságban többször felvetette, megvalósításában azonban maga sem hitt. A közönséggel való interakción alapuló rendezői elgondolással aztán Horváth Péter rábeszélésére kopogtatott be Dajka Margithoz, Kútvölgyi Erzsébethez, Verebes Istvánhoz, végül Nemes Nagy Ágneshez. „Kis dobozokkal modelleztük a díszletet, úgy meséltem az elképzeléseimről” – emlékszik vissza Novák a költőnővel való találkozásra, aki kíváncsian hallgatott, amíg meg nem hallotta Dajka Margit nevét. Akkor, teljes szabadságot adva az alkotóknak, rábólintott az adaptációra.

 

Az egyetemi színpadi előadásból hamarosan televíziós felvétel készült a IV. stúdióban, ahol Nemes Nagy Ágnes és házvezetőnője, a mesealak ihletője, Bors Józsefné megilletődve vették át virágcsokraikat az első forgatási napon. A rádióban ezután hangfelvétel készült, ami hanglemezen is megjelent. A produkció országosan is ismertté és népszerűvé vált.

 

Kezdet. Vég. És megint kezdet.

 

1992-ben, a Kolibri Színház alakulásakor Novák Jánosban fel sem merült, hogy bemutassa a darabot. Úgy gondolta, a Bors néni „lezárult”. Később ugyanezzel próbálta hárítani a Nyíregyházi Színház akkori igazgatójának, Verebes Istvánnak a megkeresését, aki az előadás ottani megrendezésére kérte fel. Az igazgató azonban meggyőzte, a Bors nénit színpadon az azóta született gyerekek nem láthatták – a tv-felvétel pedig nem adhatja meg a nézőket is bevonó, közös játék élményét.

 

A nyíregyházi bemutató igazolta Verebes érvelését. Novák „el is irigyelte” az ötletet, és nem sokkal a Móricz Zsigmond Színház premierjét követően, 1994. december 22-én, Molnár Piroskával a főszerepben a Kolibriban is bemutatta a Bors nénit.

 

 

Bors néni_régi fotók0002

 

 

 

MOLNÁR PIROSKA A SZEREPRŐL

 

„Rajtam nem múlik. És sajnálnám, ha valamilyen okból meg kellene válnom a szereptől. A felnőttek megbocsájtóbbak a pontatlanságokkal szemben, hiszen tudják, mindenki hibázhat, s mert tisztában vannak azzal is, amit látnak, színjáték csupán. A kicsik viszont valóságként élik meg az előadást – kizökkennek, ha nem őszintén, teljes odaadással játszunk.”

 

NOVÁK JÁNOS A BORS NÉNIRŐL

 

 Ünnep

 

“Ma is minden nap igaz ünnep, mikor műsorra kerül ez az előadás, immár Molnár Piroskával a főszerepben.”

 

Az első Bors néniről, Dajka Margitról

 

“Hogy Margitkát érdekelte a személyem és Bors néni figurája, az egy percig sem lehetett kétséges, hiszen ez volt az alapfeltétele annak, hogy elkezdjünk dolgozni. Aztán egyszer, egy szórólapon kinyomtatva meglátta, hogy ipszilonnal írtuk a nevét, s ezzel szembesülve, fáradságára hivatkozva le akarta mondani a bemutatót. Mikor a tehetetlenségtől elsírtam magam, eldőlt a sorsom. „– Jó, jó! Minden rendben lesz!”- mondta, és attól kezdve sem a pénz-, sem a teremhiány nem térítette már el a munkától.”

 

 

bors_nenimontazs

 

Egy kulisszatitok a Bors néniről

“Nagyapám szekrénye tele volt kincsekkel, bajuszkefével, borotvapamaccsal, összenyomható cilinderrel és frakkal. A frakkot, miután megörököltük felhasználtam a Bors néni előadásban. Apám nagyapai örökségéből lett Verebes Pista Titilla jelmeze.”

 

Bors néni_régi fotók0008

 

Miért, hogy többszáz előadást is megélt?

 

“Nemes Nagy Ágnes kis meséi és gyerekversei szinte kínálkoztak, hogy a címszereplő 80 éves születésnapjának ürügyén a személye köré font tündéri-mitologikus világból a gyereknézők interaktivitására számítva egyfajta színházi beavató előadást rendezzek. (…) Hogy mára már klasszikussá vált, annak legfőbb okát abban látom, hogy ebben a játékban a felnőtt-gyerek viszony új tartalmakkal gazdagodott. A gyerekét kísérő felnőtt az előadás idejére lemondhatott a hatalmi helyzetéből adódó funkciók gyakorlásáról, és cserében játszótársa lett a rábízott gyereknek és nézőtéren ülőtársainak. Döntően ez az örömteli érzés élteti ma is a játékot, amit a gyerek és felnőtt tapasztal, mikor egymásban társra talál. Senki sem veszti el a tekintélyét, de mint egy igazi szertartásban, mindenki a helyére kerül: színész, gyerek, felnőtt és a zenekar tagjai valódi szerepet játszanak egy mesebeli, színházi születésnapi ünnepségen a Bors néniben.”

 

„A költészet, a mese, a humor és a közönséggel való interaktív játék egyformán hangsúlyos a darabban. Azóta megrendeztem a Bors nénit Máté Eta, Máhr Ági, Pásztor Erzsi főszereplésével az ország több nagyvárosának színpadán, s az ott megtalált új ötletek azóta beépültek a Kolibri előadásába is.”

 

 

 

Kolibri az Instagramon

insta

 

Mostantól az Instagramon is követhettek minket! Ezen a fórumon igyekszünk benneteket olyasmibe is beavatni, ami a nézők szeme előtt általában rejtve marad.

 

Legfrissebb fotóink a Bors néni felújítópróbáján készültek. Nem csak új stúdiósok ugranak be a darabba, de Ruszina Szabolcs is átvesz egy szerepet. Nemsokára Titillaként láthatjátok! Bors néni macskájától egy sérülés miatt búcsúzik ideiglenesen Gazdag László, akinek ezúton is gyors felépülést kívánunk!

 

A felújítópróbáról képekben:

IMG_20140827_122516

1.

 IMG_20140827_122329

2.

IMG_20140827_122132

3.

IMG_20140827_123701

4.

IMG_20140827_122002

5.

IMG_20140826_174459

6.

instagram.com/kolibriszinhaz

Az első Bors nénivel szeptember 29-én várunk benneteket!

A Bors néni jubileumról itt olvashattok.

Megnyitottuk az új évadot – Két uniós pályázatot is folytatunk!

kolibri_epulet

 

Augusztus 25-én évadnyitót tartott a Kolibri Színház. Novák János direktor elsőként arról számolt be, hogy szeptember 6-án, hagyományainkhoz híven egész napos, ingyenes családi eseménysorozattal várjuk a közönséget. A programokról itt tájékozódhattok.  

 

2014-ben immáron húsz éve emlékezünk meg Bors néni születésnapjáról a Kolibri Színházban. Az évforduló alkalmából kiállítást rendezünk és kerti mulatságot szervezünk szeptember 13-án szombaton, 15 órakor, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az ünnepséghez kapcsolódóan felhívást intéztünk a nézőkhöz, melyben arra kérjük őket, hogy a kolibriszinhaz@gmail.com emailcímre küldjenek olyan történeteket, rövid vagy akár hosszú élménybeszámolókat, amelyek a Bors néni előadáshoz fűződnek.

 

A Kolibri Színház az idei évadban 4 bemutatót tervez: novemberben Selma Lagerlöf A Trollgyerek című művéből készül zenés előadás Novák János rendezésében, 2015 februárjában a színház művésze, Tóth József rendezi Oláh-Horváth Sári írásából a Háromnegyed és Holger Scober művét, az Apa Anya, Fiú, Lány című produkciót. Ezzel párhuzamosan készül Novák János rendezésében Selma Lagerlöf meséjéből A karácsonyi rózsa legendájából, a harmadik bemutató, márciusban pedig Kuthy Ágnes viszi színre A medve, akit Vasárnapnak hívtak címmel Axel Hacke művét.

 

A Kolibri Színház a tavalyi évadban fejezett be két Európai Uniós gyermek-és ifjúsági színházi együttműködést, a “Small size, Big Citizens” és a “Platform 11+” szervezői azoban új pályázatot nyújtottak be az Európai Unió Kreatív Európa programjára és elnyerték az Európai Bizottság támogatását.

 

“A következő négy évben a Small Size együttműködés megteremti a lehetőségét annak, hogy folytathassuk a legkisebbek számára megkezdett művészeti programunkat. Míg a Platform shift+ projekt – melynek 9 országból 11 partnerszervezete van, 10 színház és egy egyetem – módot ad arra, hogy továbbra is olyan előadásokat hozzunk létre, amelyek a kiskamaszokat érintő problémákról szólnak és megfelelnek a digitális kor új színházi kihívásainak” – fejtette ki Novák János.

 

„Partnereink véleménye szerint sürgős szükség van a színház aktív részvételére a digitális technológia területén ahhoz, hogy megértsék a célközönség igényeit. A mai fiatalok, az ún. digitális bennszülöttek, otthonosan mozognak a valódi és a virtuális világban egyaránt. A színháznak válaszolnia, reagálnia kell az „új valóságra”, hogy ily módon bővíthesse és megtarthassa meglévő közönségét, valamint előretekinthessen az új generáció felé” – nyilatkozta Novák János.

 

A Platform shift+  átfogó programja az együttműködés négy éve alatt 40 színházi produkciót hoz majd létre, újonnan kidolgozott koncepciók alapján, a digitális technológia bevonásával.  A projekt végén Európa-szerte 10 kreatív fórum kínál majd képzési programokat és eszközöket ahhoz, hogy a program fenntarthatósága a jövőben is biztosítva legyen.

 

“A magyar kőszínházak és gyermekszínházak történetében egyedülálló ritkaság, hogy egy társulat egyszerre két ilyen kiemelkedő, nemzetközi érdeklődésre számot tartó programban vehet részt, és képviselheti a magyar kulturális hagyományokat és innovativitást Európa számos városában. Büszkék vagyunk rá, hogy a Kolibri Színháznak adatott meg a lehetőség” – összegzett Novák János.

 

Shanghajból is érkeznek a Kolibri Fesztiválra!

Szeptember 6-án, hagyományaihoz híven egész napos, ingyenes családi eseménysorozattal nyitja meg az új évadot a Kolibri Színház. Várunk benneteket holnap a Jókai téren!

 

Ez alkalommal távol-keleti fellépőt is fogadunk, az ő előadásukat elsősorban a gyermek közönségnek ajánljuk.
A shanghaji akadémia parádés előadásában több tradicionális kínai történetet ismerhetünk meg. Dong Guo mester és a farkasa Varangy és a kisliba és a Kapuőr meséi, vagy az Oroszlántánc a kínai hagyományos bábtechnikák gazdag, sokszor akrobatikus elemeket sem nélkülöző világába is betekintést nyújt.

 

kinai 

 

ITT A RÉSZLETES FESZTIVÁL-PROGRAM:

Konferál: Alexics Rita, Bodnár Zoltán 

9.30 Kukucs – Ciróka Bábszínház – előcsarnok  – (0-4 éves korosztály számára, az előadás megtekintéséhez regisztrációra van szükség, regisztrálni szeptember 1-től lehet)

9.30 Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara  – szabadtéri produkció

10.00 Köszöntő

10.10  Vitéz László és Vas Juliska – ESZME és Fabók Mancsi Bábszínháza – szabadtéri produkció

11.15   KaláKaland – Kolibri Színház – szabadtéri produkció

12.10 Piroska és barátai – Figurina Kisszínpad – szabadtéri produkció

13.20   Hamupipőke – Ciróka Bábszínház – színházterem

13.20  A 3 kismalac és a farkasok – Hepp Trupp – szabadtéri produkció

14.00  Pulcinella kertészkedik – Ziránó Színház – szabadtéri produkció

15.00  A Holdkirály palotája – Kabóca Bábszínház – szabadtéri produkció

16.00  Batu-tá kalandjai – Vojtina Bábszínház – szabadtéri produkció

16.50   Szőlőszem Kálmán – Árgyélus Színház (Szlovákia) – szabadtéri produkció

17.50  Vitéz László és az elátkozott malom – Báb-Szín-Tér – szabadtéri produkció

18.40  A Kolibri fúvósok – szabadtéri produkció

19.00 Michel Indali – díj átadás –  szabadtéri produkció

19.20 Történetek Kínából – Sanghaji Bábakadémia – szabadtéri produkció

19.30   Szakmai beszélgetés – A beszélgetést Szűcs Katalin Ágnes kritikus vezeti a színházi előcsarnokban

21.00  Harmadik Figyelmeztetés – koncert – színházterem

 

AZ ELŐADÁSOK KÖZÖTT A KOLIBRI HARSONA QUARTETT JÁTSZIK,

A VITÉZ LÁSZLÓ AUTOMATA VÁRJA A GYEREKEKET A SZÍNHÁZ BEJÁRATÁNÁL

A fesztivál fővédnöke:  Hassay Zsófia – Terézváros polgármestere

Jön a 23. Kolibri Fesztivál! – Egész napos családi programmal várunk

kolibrifesztival2014

 

Szeptember 6-án, hagyományaihoz híven egész napos, ingyenes családi eseménysorozattal nyitja meg az új évadot a Kolibri Színház.

A 23 éve indult nemzetközi Kolibri Fesztivál célja, hogy olyan produkciókat mutasson be, amelyek a közönség szórakoztatását, tartalmas időtöltését szolgálják, számot adnak a báb- és utcai előadóművészet világtendenciáiról, és valamennyi korosztályt képesek megszólítani. Ennek jegyében, a Jókai téren felállított színpadokon és a színházban zajló rendezvényre az ország minden tájáról fogadunk vendégfellépőket.

Képviselteti magát a Ciróka Bábszínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a Figurina Kisszínpad, a Hepp Trupp, a Ziránó Színház, a Kabóca Bábszínház, a Vojtina Bábszínház, a Báb-Szín-Tér, illetve a szlovákiai Árgyélus Színház. A Kolibri fúvósok mellett a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekar is fellép. A színház bejáratánál pedig a Vitéz László Automata várja a gyerekeket.

 

A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!

Helyszín: VI. kerület, Jókai téri játszótér és a Kolibri Színház (VI., Jókai tér 10.)

 

ITT A RÉSZLETES PROGRAM:

Konferál: Kolibri Hölgy: Alexics Rita, Kolibri Úr: Szanitter Dávid

9.30 Kukucs – Ciróka Bábszínház – előcsarnok  – (0-4 éves korosztály számára, az előadás megtekintéséhez regisztrációra van szükség, regisztrálni szeptember 1-től lehet)

9.30 Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara  – szabadtéri produkció

10.00 Köszöntő

10.10  Vitéz László és Vas Juliska – ESZME és Fabók Mancsi Bábszínháza – szabadtéri produkció

11.15   KaláKaland – Kolibri Színház – szabadtéri produkció

12.10 Piroska és barátai – Figurina Kisszínpad – szabadtéri produkció

13.20   Hamupipőke – Ciróka Bábszínház – színházterem

13.20  A 3 kismalac és a farkasok – Hepp Trupp – szabadtéri produkció

14.00  Pulcinella kertészkedik – Ziránó Színház – szabadtéri produkció

15.00  A Holdkirály palotája – Kabóca Bábszínház – szabadtéri produkció

16.00  Batu-tá kalandjai – Vojtina Bábszínház – szabadtéri produkció

16.50   Szőlőszem Kálmán – Árgyélus Színház (Szlovákia) – szabadtéri produkció

17.50  Vitéz László és az elátkozott malom – Báb-Szín-Tér – szabadtéri produkció

18.40  A Kolibri fúvósok – szabadtéri produkció

19.00 Michel Indali – díj átadás –  szabadtéri produkció

19.20 Történetek Kínából – Sanghaji Bábakadémia – szabadtéri produkció

19.30   Szakmai beszélgetés – A beszélgetést Szűcs Katalin Ágnes kritikus vezeti a színházi előcsarnokban

21.00  Harmadik Figyelmeztetés – koncert – színházterem

 

AZ ELŐADÁSOK KÖZÖTT A KOLIBRI HARSONA QUARTETT JÁTSZIK,

A VITÉZ LÁSZLÓ AUTOMATA VÁRJA A GYEREKEKET A SZÍNHÁZ BEJÁRATÁNÁL

A fesztivál fővédnöke:  Hassay Zsófia – Terézváros polgármestere

 

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

 

 

Varázserő van a kezünkben! – Novák János írása a csecsemőszínházról

 

KULT_csecsemőszínház

 

CSECSEMŐSZÍNHÁZ – NOVÁK JÁNOS ÍRÁSA

 

Az elnevezés pontosabb lenne így: színház a legkisebbeknek. De ezt a meghatározást a kétezres évek elején még félreérthették. Akkoriban a művészek és a pszichológusok úgy gondolták, hogy az öt évesek a legkisebbek, akiket érdemes már színházba vinni, a fiatalabbak számára ártalmas lehet a túl korai élmény. Kezdetben mi is így éreztük. Mikor az oslói egyetem munkatársai felkértek, hogy vegyünk részt a Glitterbird – művészet a legkisebbeknek pályázatban, mindent megpróbáltunk, hogy a 0-3-éves korig meghatározott cél közönség életkorát legalább négy éves korig feltornázzuk. Az első saját tapasztalatok megváltoztatták a véleményünket. Szerencsénkre részesei lehettünk annak az első hullámnak, amikor formálódott, divatba jött Európa szerte a legkisebbeknek szóló színház. A csecsemőszínház kifejezés abban segített, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tette: igen, mi a legkisebbekre gondolunk, és igen, ez egy új színházi műfaj. Ám, ha a legkisebbek még nem énekelnek, nem táncolnak közösen, nem mesélnek, nem dobják vissza a labdát, nem válaszolnak a kérdésekre, mégis, mivel töltik az idejüket a színházban? Figyelnek!

 

Roberto Frabetti, a bolognai La Baracca színház vezetője – ott már a 80-as évek óta rendszeresen játszanak ennek a korosztálynak  – nyilatkozta egyszer: „A sűrű figyelem csendje az a csoda, amivel csak csecsemőszínházi előadáson találkozhat a művész.” A kicsik odaadása a felnőtteket is magával ragadja. Társaságukban ők is újra átélhetik a világ felfedezésének örömét. (Soha annyi boldog felnőttet nem látni színházban, mint ezeken az előadásokon!)

 

De mivel találkozik a gyerek?

 

A jó csecsemőszínházi előadás nem mesejáték. A színpadi cselekvés nem történetet illusztrál, minden művész az általa választott színházi eszközökből teremt új világot. Az előadások témája: maga a világ. Hogyan működnek benne a dolgok? Hogyan bújik ki egy friss hajtás a földből? Merre szállnak a zenére billenő tollpihék? Miként lesz egy agyaggombócból vagy építőkockákból állatot vagy embert formázó figura? Mi történik két dolog találkozásánál? Egy háromszög elbújhat egy négyzetben? Mi a mozgás, a mozdulatlanság, a hang, a ritmus, a némaság?

 

A legkisebbek még nem tudnak követni nagy ívű történetet, az ő figyelmük a cselekvésekhez kötődik. Számukra nem a mese, hanem a jól megfigyelhető elemekből álló cselekvések füzére jelenti a színházi előadást.

 

Ha fél óránál nem sokkal hoszszabb a játék, ha nincs teljes sötétség, és az eltotyogó kicsik is visszatalálhatnak szüleikhez, ha nincsenek váratlan erős hang- és fényeffektusok, ha az előadás után a kicsik maguk is kipróbálhatják a látott játékokat, tárgyakat – csecsemőszínházi előadást láttunk.

 

Az országban elsőként bemutatott előadásaink között a Kolibri Színházban, 2005-ben bábszínházi elemekből (a Kolibri Színház művészei: TODA), mozgásszínház formanyelvéből (Bozsik Yvette: Négy évszak), és népi gyerekjátékokból építkező előadás (Rácz Attila: Erdőn, mezőn, udvaron) is volt. Kétéves próbafolyamat során, egymás munkáját segítve, kísérletezve ki-ki a saját művészi világának eszközeiből építette föl első csecsemőszínházi előadását. A nézőkkel való első találkozások után volt még lehetőségünk a változtatásokra. Az átlagosnál hosszabb, kísérletező próbafolyamat alapozta meg előadásaink máig ható érvényességét. Egy ilyen csecsemőszínházi előadás felér egy színházi alapkutatással, melyben a színházi hatásokra kérdezünk.

 

Mi az a velünk született képesség, ami lehetővé teszi számunkra a színházi élmény befogadását, és mi az, amit csak később, felnőtté válásunk során sajátítunk el?

 

Kérdéseinkre 2009 és 2014 között a tizenegy országgal közös Small Size, Big Citizen együttműködés során új bemutatókkal, szak- értők bevonásával fesztiválokon és konferenciákon kerestünk válaszokat. Mintha egy minden országban, mindenki számára érvényes színházi ősnyelv és grammatika kidolgozásán fáradoztunk volna a közös munka során.

 

A mi „hozzáadott értékünk” volt, hogy felhívtuk a többiek figyelmét a nyugati zenekultúrából kiszorult, a gyermeki lélekhez legközelebb álló pentaton hangsorok jelentőségére – melyek bőségesen megtalálhatóak még a magyar népzene ősi rétegében – és az anyanyelv fontosságára, a mondókák, varázsszövegek világára, Weöres Sándor, Orbán Ottó, Marék Veronika munkásságára.

 

A legkisebbek – a felnőttekhez hasonlóan– két dolgot keresnek a színházban: fontos, hogy találkozzanak ismerős, megnyugtató elemekkel, de elvárják, hogy meglepetésekkel is szolgáljon a játék. Ha csak ismerős dolgokat látnak, unalmas, ha csak ismeretlen elemekből áll a cselekmény, riasztó az előadás. Az egyensúly csak intuícióval teremthető meg. Ez az a terület, ahol színházi emberként fontossá válhatnak a megérzéseink.

 

A barátságos környezet megteremtéséhez hozzájárulnak a harmonikus képzőművészeti elemek: a fények, színek és anyagok, a variálható nézőtér, a gyerekléptékű ülések, párnák, kispadok. A színpadi rituális tér kialakítása, a mozgás, a zene és a „varázsszövegek” összekapcsolása a figyelem fókuszálását segítik.

Mindezek együtt olyan sűrített valóságot teremtenek, melyek bizonyos pontokon fölülírják az eddig axiómának tekintett tapasztalatokat. Egyetértés van abban, hogy hároméves kor előtti élményeket idősebb korunkban nem tudunk felidézni. A csecsemőszínház kivétel lehet. Több előadásunk nézői is jelezték, hogy az egy éves korban látottakról kétévesen, vagy még ké- sőbb kezdtek el otthon beszélgetni szüleikkel a gyerekek. A bevonódás is mást jelent számukra, mint később, óvodás korban. A néző és a művész cselekvésekre irányuló közös figyelme teremti meg előadásainkban az interaktivitást. Mára bebizonyosodott, hogy hamarabb tanul meg beszélni, nagyobbszókinccsel rendelkezik az a gyerek, aki csecsemőkorában színházi előadást látott, mint „színháztalan” kortársaik. Ez is jelzi, hogy varázserő van a kezünkben! A felelősségünk is ebből a varázserőből fakad.

 

Mikor 2005-ben a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban először szerveztünk fesztivált és országos turnét a magyar, francia, finn és norvég csecsemőszínházi előadásoknak, a magyar bábszínházak is kedvet kaptak a saját bemutatókhoz. Mára már olyan gazdag és magas színvonalú a hazai választék, hogy a legutóbbi Kaposvári ASSITEJ Biennálén a fiataloknak és a gyerekeknek szóló előadások mellett csecsemőszínházi produkció is fődíjat, Üveghegy-díjat kapott. (Kolibri Színház, Barbara Kölling:Pont, pont, vesszőcske). Toda című előadásunkat Japánban és Törökországiban is értették és szerették a legkisebbek. Tekergő és Pont, pont vesszőcske produkciónkkal Európa számos országában sikerrel szerepeltünk, Kippkopp és Tipptopp előadásunkkal októberben indulunk japán turnéra.

 

Sikereink és tapasztalataink birtokában szeretnénk elérni, hogy 0–18 éves korig minden gyerek számára megteremtődjön Magyarországon a lehetőség évente legalább egyszer színházi előadást látni, legyen bár kamasz, kisiskolás, óvodás vagy éppen – csecsemő.

 

Novák János

 

Az írás a  Magyar Krónikában jelent meg.