Egy Ady-verssel kívánunk nektek minden jót a Költészet Napja alkalmából!

Aki szívesen hallana még többet, azt szeretettel várjuk április 19-én, amikor Novák János megzenésített Ady Endre és Szép Ernő versekből ad estet.

 

 

Ady Endre – Adja az Isten

 

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos
Cudar komédiát
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

 

 

 

 

Szép Ernő új könyvét olvastam, hogy megint hadd lássam, csakugyan olyan szomorú ember-e az én szomorú Szép Ernõm? Szomorú ember vagyok, akinek a szomorúság a vagyona, az ereje, s aki a szomorúsággal inzultálni szeret másokat. Fájna, talán irigységbõl is fájna, nálamnál szomorúbb és szomorítóbb embert látni, de íme, vidám vagyok. Ha „az isten birodalmában odafenn a jóság az egyetlen udvarképesség”, mint Szép Ernő hiszi, most ez órában sietnem kellene föl – mert udvarképes vagyok. Szép Ernõt olvastam, szép jóság érintett meg, jó vagyok, aki örül, hogy egy drága emberének a szomorúsága ilyen boldog szomorúság. (Ady Endre Szép Ernõ könyvéről 
(„Sok Minden” – Athenaeum.))

 

Április 19-én színházunk igazgatója, Novák János zenés estet ad Ady Endre és Szép Ernő verseiből. Ez alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet e két jeles írónk életéből. Így talán sejtethetjük, miért összegződik annyi érzelem és szenvedély műveikben.

 

 

Tudtátok? – 19 tény Ady Endréről és Szép Ernőről

 

Ady Endre és Szép Ernő

 

1.  Ady Endre és Szép Ernő oly közeli barátok voltak, hogy folyamatos levelezésben álltak. (Az I. Somogyi Kézjegy elnevezésű aukción Ady Endre Szép Ernő költőnek címzett képeslapja 1,3 millió forintért kelt el. „Talán a jó sorsom idejében adott egy kis szerelem-narkotikumot, hogy meg ne tébolyodjak…”– írta a képeslap egyik oldalán Szép Ernőnek a költő Csinszkához fűződő érzéseiről.)

 

Szép Ernő – “Semmi se akarok lenni, csak boldog!” 

 

1. …már életében úgy mutatkozott be: „Szép Ernő voltam”.

 

2. … Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, egyik tanára fedezte fel költői tehetségét, az ő támogatásával jelent meg az Első csokor című verseskötete 1902-ben. Az érettségit nem tette le, Budapestre költözött és újságíró lett. Különböző élclapok közölték bökverseit, volt címíró a Hermes Banknál, A Hétben is jelentkezett versekkel. A sovány, apró termetű, félszeg fiatalember emblematikus figurája volt a szerkesztőségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböző irodalmi köröknek.

 

3. … irodalmi munkásságának a versnél és prózánál nem csekélyebb jelentőségű területe a színpad, voltak évek, amikor legdivatosabb drámaíróink közt tartották számon. Igazán népszerűvé kabarédalaival, sanzonjaival vált, egy időben a Fővárosi Cabaret Bonbonniere rendszeres szerzője volt.  A háború után született meg legismertebb műve, a Lila akác, amelyből ő maga készített színpadi változatot, ami hatalmas sikert aratott, máig kedvelt darabja színházainknak. (Két ízben is megfilmesítették, először 1934-ben, majd 1972-ben, érdekesség, hogy mindkettőt Székely István rendezte).

 

4. …. a Patika című darabját kísérő botrányok elől egy évre Bécsbe kellett költöznie.

 

5. … bejárta Európa nagyvárosait, egy szerelme után Szentpétervárra is eljutott.

 

 

6. … a zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét. Margitszigeti lakhelyét 1944-ben, 33 év után el kellett hagynia, lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lakója lett. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. Megpróbáltatásairól az idősödő író 1945-ös, Emberszag című memoárjában vallott.

 

7. … élete végén csaknem elfeledték. Körülbelül egy évtizeddel a halála után fedezték fel újra. Sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll.

 

8.  … Szép Ernő több kiemelkedő kortárs költőnk, írónk számára hivatkozási ponttá vált. Tandori Dezső Szép Ernőt egyenesen „titkos világtippnek” nevezte. Mellette például Lackfi János vagy Parti Nagy Lajos költészetében – az utóbbinál, ha nem is elsősorban idézetként, hanem ritmusban, hullámzásban, szóalkotásban – fellelhetjük a jellegzetes szép ernői hangot. Darvasi László írói álneve pedig Szép Ernő tiszteletére a Szív Ernő lett.

 

9. Erőteljes lüktetésű verseit többen megzenésítették: hajdan Karády Katalin, majd a Kormorán együttes, Novák János, Halász Judit, Gryllus Dániel, Malek Andrea és Tompos Kátya is. A Katona József Színház Sufnijában Szacsvay László Pianínó című egyszemélyes estjén egyszerre elevenednek meg előttünk a kishitű, a bohém, a nőcsábász, az önironikus Szép Ernő arcai.

 

Ady Endre – „Nem is tartom magamat betegnek. Én csak példátlanul összepajtáskodtam az élettel.”

 

1. …. egyik kezén hat ujjal született. Az ősmagyar hit szerint az alvilággal és istenfigurákkal táncoló táltos születik több csonttal.

 

2. …. teljes neve diósadi Ady András Endre.  Szülőfaluját, az Erdély északi részén találhatü Érmindszentet ma már Adyfalvának nevezik. Kálvinista kisnemesi családjának eredetét hét évszázadra vezette vissza. A honfoglaló „Ond vezér unokájá”-nak mondta magát a naiv, családi etimologizálás, az Ad-Od-Ond állítólagos azonossága alapján.

 

3. …. érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de a család tiltakozása ellenére nem fejezte be tanulmányait. Nagy példaképének, Csokonainak tulajdonított „garabonciás”, bohém élet vonzotta, s ehhez az újságírói, írói pálya mutatkozott alkalmasnak.

 

4. … találkozása Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, akit utóbb – nevét megfordítva – Lédának nevez verseiben, fordulópontot jelentett életében és fölszabadította költői tehetségét. 1904 és 1911 között hétszer járt az asszonynál Párizsban, kapcsolatukat Léda férje végigkövette.

 

5. … házasságra a 17 évvel fiatalabb Boncza Bertával lépett, akivel a lány apjának beleegyezése nélkül házasodtak össze. Berta híres beceneve egy pajkos-szerelmes becézgetés eredménye: ő volt az, aki Adyt Csacsinszky-nak kezdte hívni, ami lerövidült Csinszky-re, majd Ady erre válaszul nevezte el feleségét Csinszkának. Csinszka és Léda gyűlölték egymást.

 

 

6.  … Ady az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után1918-ban jelent meg újabb verseskötete.

 

7.  … portréja szerepelt a régi 500 forintos bankjegyen. A pénz a hetvenes-nyolcvanas években egy havi fizetésnek számított.

 

8. …. szertelen életmódot élt. Már befutott költő volt, amikor alkoholizmusa miatt többször is Siófokra küldték gyógykezelésre. Ady ilyenkor lefizette a portást, akinek az ablakból rendszeresen leengedett egy zsineget, amire a portás egy teli üveg bort kötött.  Ady gyakran nyugtatóra ivott, és gyakran keveredett verekedésbe. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. 1919. január 27-én, 41 évesen halt meg szifiliszben. Temetésén óriási tömeg vett részt, és az emberek a hideg ellenére sapka nélkül járták végig az utat a Nemzeti Múzeumtól a temetőig.

 

9. … Számtalan művészre gyakorolt hatást József Attilától Cseh Tamásig.  Az Ady-kultusz méreteit jól példázza, hogy 1928-ban  A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett címmel kis gyűjtemény jelent meg, amelyhez Szabó Dezső írt előszót és ahová (mások mellett) Féja Géza, Kodolányi János és Móricz Zsigmond adott lelkendező cikket, Makkai Sándor pedig a Magyar Fa sorsa című Ady-könyvéből egy fejezetet.

 

Forrás: MTI, Litera.hu, vers.hu, mazsike.hu, ElTE.hu, Magyar Irodalmi Lexikon

 

A Kolibri Fészek áprilisi premierjére készül csapatunk Kuthy Ágnes rendezésében.

A medve, akit Vasárnapnak hívtak bábelőadás lesz, amire a 3‒6 éveseket várjuk szeretettel!

 

Ajánló a darab elé:

 

Alex játékmedvéjét Vasárnapnak hívják. Füle kockás, mancsa puha, gombszemével szelíden néz. Akkor is, ha játékvonaton ül, akkor is, ha mesét hallgat, és akkor is, ha belenyomják a fejét a paradicsomszószba. De vajon mit gondol a medve, miközben egy szárítókötélen lóg a fürdőszobában? Fáj-e neki, ha megtépázzák, örül-e, ha megölelik? Van egyáltalán valami a derűsen csillogó gombszemek mögött? Alex nagyon szeretné kideríteni.

 

Egy reggel furcsa dolog történik: a kisfiú a szobája helyett egy játékboltban ébred. Körülötte hozzá hasonló fiúk és lányok sorakoznak a polcokon, az eladó egy öreg mackó, és a vevők is egytől-egyig medvék. Medveországban ugyanis az embergyerekek játékok, akiket a medveszülők megvásárolnak a bocsoknak. Hamarosan Alexet is kiválasztja egy medvepapa, és hazaviszi a kicsinyének. Egy medvebocsnak, akit Vasárnapnak hívnak…

 

A produkció Alexics Rita, Ruszina Szabolcs, Czupi Dániel, Fehér Dániel szereplésével készül, a darabot színpadra írta Gimesi Dóra, a díszletért, a jelmezekért és a bábokért Mátravölgyi Ákos felel, a zenét Novák János jegyzi.

 

A előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja.

 

„A szerző engedélyét a  Verlag Antje Kunstmann GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.” (www.hofra.hu) 

 

Az olvasópróbáról képekben:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Fotó: Kolibri Színház

A medve, akit Vasárnapnak hívtak premierjére április 18-án kerül sor! Várunk benneteket szeretettel!

 

Új dalok címmel rendez zenés estet a Kolibri Színház április 19-én és május 30-án. Az érdeklődők Ady Endre és Szép Ernő verseit hallhatják Novák János megzenésítésében. Közreműködik: Novák János, Bornai Szilveszter, Sárközy Fanni, Tóth Tamás, Horváth Péter, Tóth József.

 

 

 NOVÁK JÁNOS AJÁNLÓJA:

 

A három éve használt mobiltelefonomban nagyszerű hangfelvevő van. Visszakereshetők rajta az elmúlt években a kolibris gyerekdarabokhoz írt dalok első felvételei, színházzenei előadásaimon rögzített lengyel és magyar zajkórusok, és a nyáron készült filmzeném témáinak különféle változatai is.

 

A megrendelésre írt zenék között szép számmal hallhatók azok a versmegzenésítések, melyeket különösebb ok nélkül, csak úgy, a magam örömére-bánatára írtam. Összeszámlálva őket meglepetéssel láttam, hogy ezekben az években az Ady-dalokhoz hasonló számban születtek Szép Ernő verseire írt új dalok. Ennek a két költőnek a műveiből kerekedik ki ez az este.

 

A dalok között Szép Ernő prózáiból olvasnak fel részleteket barátaim.

 

 

 

MIKOR? HOL?

 

2015. április 19. 20 óra és 2015. május 30. 20 óra,

Kolibri Pince, VI. Andrássy út 77.

 

Színházunk művészei azaz Alexics Rita, Bodnár Zoltán, Gazdag László, Kecskeméti Gábor és Ruszina Szabolcs ”A báb az utcán hever” című produkciójukkal három budapesti helyszínen –  a Hollán Ernő utcában,  a Bazilika előtt és a Liszt Ferenc téren, az Ady-szobornál – lepték meg a járókelőket. Azt szerették volna bizonyítani, hogy bárhol, bármikor, bármiből válhat báb a közönség és a véletlen segítségével.

Bodnár Zoltán megírta nektek, milyen is volt ez a Bábszínházi Világnap…

Egy lépéssel közelebb – Bodnár Zoltán beszámolója a Bábszínházi Világnapról:

Nyakunkba vesszük a várost! … meg a táblákat, asztalt, szerencsekereket, bőröndöket  tele limlommal és elindulunk. Lépés-számláló bekapcsolva!

A Kolibri Színház öt művésze (Alexics Rita, Bodnár Zoltán, Gazdag László, Kecskeméti Gábor és Ruszina Szabolcs) nem kis feltűnést keltve menetelünk végig a nagykörúton, hogy aztán első állomásunkon– a Hollán Ernő utcában –megkezdjük előadásunkat.

„A báb az utcán hever!“ Ez a jelmondatunk a „Bábszínházi Világnap“ alkalmából és ennek megfelelően hulladékból: újságpapírból, ócska, kidobott használati tárgyakból, üres italos dobozokból „castingoljuk“ majd keltjük életre a szereplőgárdát. Játszunk Hófehérkét, Gyalog galoppot és Csillagok háborúját, annak megfelelően, hogy a néző gyerekek éppen mit forgatnak ki a szerencsekerekünkön. Szép számban gyűlnek körénk, élvezik a játékot kicsik, nagyok és szüleik egyaránt. De indulunk is tovább! 3 órakor már a Bazilika előtti téren a városnéző turisták lepődnek meg harsány játékunkon és élvezettel figyelik az általuk is jól ismert mese -, és filmrészleteket. De látszik, hogy sokan érkeztek kifejezetten a mi programunkra, hiszen kezükben a programfüzet.

Így talán az sem a véletlen műve, hogy a Liszt Ferenc téren már egy birodalmi osztag katonájának jelmezét viselő fiatalember is bekapcsolódik a játékunkba: ő adja le a lövéseket a Leia hercegnő által vezetett menekülő csapatra, akik a szemétledobóban keresnek menedéket és esnek átmenetileg csapdába.

Végül előkerül egy bevásárlószatyor, tele zöldséggel, gyümölccsel, úgyhogy János vitézt kukoricából, Iluskát kelkáposztából, a mostohát gyömbérből, a francia királyt hagymából (leánya új hagyma), a török pasát karalábéból, a sárkányt pedig ananászból megformálva játszunk egy keresztmetszetet Petőfi remekművéből, úgy gondolom mindenki nagy-nagy örömére.

7686 lépést tettünk meg a városban ezen a délutánon és a „Bábszínházi Világnap“ remek alkalmat nyújtott idén is arra, hogy ezt az általunk művelt és szeretett műfajt még egy lépéssel közelebb hozzuk az utca emberéhez.

Talán felkeltettük az érdeklődését és legközelebb, mint nézőt üdvözölhetjük őt színházunkban.

Bodnár Zoltán

Az idei színházi világnapi üzenetet Krzysztof Warlikowski jegyzi.

 

 

SZÍNHÁZI VILÁGNAPI ÜZENET 2015

 

A színház igaz mestereit a színpadtól távol a legkönnyebb megtalálni. Őket nem érdekli az olyan színház, ami gépiesen másolja a konvenciókat és termeli újra a kliséket. Ők inkább az impulzusok forrását keresik, az élő áramlatokat, amelyek gyakran elkerülik a színháztermeket és azokat, akik valamiféle világok utánzásával bajlódnak. Utánzunk, ahelyett, hogy saját elmélyült világot teremtenénk, ami a közönséggel folytatott párbeszédre és a felszín alatt áramló érzelmekre épül, sőt, mindez létezésének feltétele. Hiszen a színháznál semmi sem képes jobban megmutatni a szenvedélyeket.

 

Gyakran a próza mutat irányt nekem. Nap nap után olyan írókon tűnődöm, akik mintegy száz évvel ezelőtt leírták, megjósolták az európai istenek hanyatlását, az enyészetet, ami civilizációnkat időtlen sötétségbe taszította. Franz Kafkára gondolok, Thomas Mannra és Marcel Proustra. De közéjük sorolom kortársunkat, John Maxwell Coetzeet is.

 

Közös bennük a világvége elkerülhetetlen érzése – és itt nem bolygónk megszűnésére gondolok, hanem az emberek közötti kapcsolatok és társadalmi rendszer felbomlására, ami fájdalmas kísérőjelensége életünknek. Mindnyájunk életének, akik a világvégét követően létezünk. Bűntények és konfliktusok kereszttüzében, amik gyorsabban robbannak ki, minthogy a mindenütt jelenlévő média tudósításaiból értesülhetnénk róluk. Ezek a tűzvészek amúgy gyorsan unalmassá válnak, és örökre eltűnnek a sajtóhírekből, mi pedig tehetetlennek, rémültnek, sarokba szorítottnak érezzük magunkat.

 

Nem vagyunk már képesek tornyokat építeni, a falak pedig – amelyeket megrögzött makacssággal húzunk fel -, már nem védenek meg semmitől, éppen ellenkezőleg, maguk is védelemre és gondoskodásra szorulnak. És mindez életenergiánk nagy részét felemészti. Már nincs erőnk, hogy észrevegyük, mi van a kapuk, a falak mögött. És éppen ezért kell a színháznak léteznie, éppen ebből kellene merítenie az erejét. Hogy belessen oda, ahová nem szabadna.

 

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie” – e szavakat, amelyeket Kafka a Prométheuszról szóló mondák kapcsán fogalmazott meg, én erősen arra vonatkoztatom, milyennek kellene lennie a színháznak. Valóságra épülő és újra a megmagyarázhatatlanságban végződő színházat kívánok minden munkatársnak – a színpadon lévőknek, és a nézőtéren ülőknek egyaránt – teljes szívemből.

 

Krzysztof Warlikowski

 

Fordította: dr. Pászt Patrícia / Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja

 

KRZYSZTOF WARLIKOWSKIRÓL

 

„Warlikowski ma Európa egyik legfelkapottabb rendezője, aki rangos színházi fesztiválok sorának segítségével nemzetközi koprodukcióban ké- szíti gigantikus előadásait. (…) Warlikowski feltűnésekor a konzervatív lengyel társadalom állóvizébe hatalmas sziklát hajított, amikor tabutémákról, így a holokausztról, a homoszexualitásról, identitásválságról és generációs konfliktusokról kezdett beszélni. (…)
A román származású francia színházteoretikus, Georges Banu szerint Warlikowski mindig laboratóriumokat épít színpadán, ahol aztán könyörtelenül kutatja az emberi létezés titkait: jeges könnyekre épül ez a magányos, kietlen világ, s hiányzik belőle a német színház szkepszise.8 Warlikowski azzal provokál, hogy látszólag részvét nélkül, hűvös távolságtartással szemléli szereplőit, alaposabban megfigyelve azonban elbizonytalanodik a néző afelől, hogy a rendező empatikusan vagy a megfigyelő távolságtartásával közelít-e témáihoz. Vagy Forgách András szemléletes megfogalmazásában: „…teljesen kifordítja az emberi testet és lelket, mint egy kesztyűt vagy szárítani kitett ruhát”. (Forrás: Jászay Tamás, Tiszatáj)