Boldog szomorúság – A Kolibriben Ady Endre és Szép Ernő szól

2015. 04. 09.

Április 19-én színházunk igazgatója, Novák János zenés estet ad Ady Endre és Szép Ernő verseiből. Ez alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet e két jeles írónk életéből.

 

 

Szép Ernő új könyvét olvastam, hogy megint hadd lássam, csakugyan olyan szomorú ember-e az én szomorú Szép Ernõm? Szomorú ember vagyok, akinek a szomorúság a vagyona, az ereje, s aki a szomorúsággal inzultálni szeret másokat. Fájna, talán irigységbõl is fájna, nálamnál szomorúbb és szomorítóbb embert látni, de íme, vidám vagyok. Ha „az isten birodalmában odafenn a jóság az egyetlen udvarképesség”, mint Szép Ernő hiszi, most ez órában sietnem kellene föl – mert udvarképes vagyok. Szép Ernõt olvastam, szép jóság érintett meg, jó vagyok, aki örül, hogy egy drága emberének a szomorúsága ilyen boldog szomorúság. (Ady Endre Szép Ernõ könyvéről 
(„Sok Minden” – Athenaeum.))

 

Április 19-én színházunk igazgatója, Novák János zenés estet ad Ady Endre és Szép Ernő verseiből. Ez alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet e két jeles írónk életéből. Így talán sejtethetjük, miért összegződik annyi érzelem és szenvedély műveikben.

 

kepeslap

 

Tudtátok? – 19 tény Ady Endréről és Szép Ernőről

 

Ady Endre és Szép Ernő

 

1.  Ady Endre és Szép Ernő oly közeli barátok voltak, hogy folyamatos levelezésben álltak. (Az I. Somogyi Kézjegy elnevezésű aukción Ady Endre Szép Ernő költőnek címzett képeslapja 1,3 millió forintért kelt el. „Talán a jó sorsom idejében adott egy kis szerelem-narkotikumot, hogy meg ne tébolyodjak…”– írta a képeslap egyik oldalán Szép Ernőnek a költő Csinszkához fűződő érzéseiről.)

 

Szép Ernő – “Semmi se akarok lenni, csak boldog!” 

 

1. …már életében úgy mutatkozott be: „Szép Ernő voltam”.

 

2. … Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, egyik tanára fedezte fel költői tehetségét, az ő támogatásával jelent meg az Első csokor című verseskötete 1902-ben. Az érettségit nem tette le, Budapestre költözött és újságíró lett. Különböző élclapok közölték bökverseit, volt címíró a Hermes Banknál, A Hétben is jelentkezett versekkel. A sovány, apró termetű, félszeg fiatalember emblematikus figurája volt a szerkesztőségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböző irodalmi köröknek.

 

3. … irodalmi munkásságának a versnél és prózánál nem csekélyebb jelentőségű területe a színpad, voltak évek, amikor legdivatosabb drámaíróink közt tartották számon. Igazán népszerűvé kabarédalaival, sanzonjaival vált, egy időben a Fővárosi Cabaret Bonbonniere rendszeres szerzője volt.  A háború után született meg legismertebb műve, a Lila akác, amelyből ő maga készített színpadi változatot, ami hatalmas sikert aratott, máig kedvelt darabja színházainknak. (Két ízben is megfilmesítették, először 1934-ben, majd 1972-ben, érdekesség, hogy mindkettőt Székely István rendezte).

 

4. …. a Patika című darabját kísérő botrányok elől egy évre Bécsbe kellett költöznie.

 

5. … bejárta Európa nagyvárosait, egy szerelme után Szentpétervárra is eljutott.

 

szep-erno-nyugat

 

6. … a zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét. Margitszigeti lakhelyét 1944-ben, 33 év után el kellett hagynia, lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lakója lett. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. Megpróbáltatásairól az idősödő író 1945-ös, Emberszag című memoárjában vallott.

 

7. … élete végén csaknem elfeledték. Körülbelül egy évtizeddel a halála után fedezték fel újra. Sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll.

 

8.  … Szép Ernő több kiemelkedő kortárs költőnk, írónk számára hivatkozási ponttá vált. Tandori Dezső Szép Ernőt egyenesen „titkos világtippnek” nevezte. Mellette például Lackfi János vagy Parti Nagy Lajos költészetében – az utóbbinál, ha nem is elsősorban idézetként, hanem ritmusban, hullámzásban, szóalkotásban – fellelhetjük a jellegzetes szép ernői hangot. Darvasi László írói álneve pedig Szép Ernő tiszteletére a Szív Ernő lett.

 

9. Erőteljes lüktetésű verseit többen megzenésítették: hajdan Karády Katalin, majd a Kormorán együttes, Novák János, Halász Judit, Gryllus Dániel, Malek Andrea és Tompos Kátya is. A Katona József Színház Sufnijában Szacsvay László Pianínó című egyszemélyes estjén egyszerre elevenednek meg előttünk a kishitű, a bohém, a nőcsábász, az önironikus Szép Ernő arcai.

 

Ady Endre – „Nem is tartom magamat betegnek. Én csak példátlanul összepajtáskodtam az élettel.”

 

1. …. egyik kezén hat ujjal született. Az ősmagyar hit szerint az alvilággal és istenfigurákkal táncoló táltos születik több csonttal.

 

2. …. teljes neve diósadi Ady András Endre.  Szülőfaluját, az Erdély északi részén találhatü Érmindszentet ma már Adyfalvának nevezik. Kálvinista kisnemesi családjának eredetét hét évszázadra vezette vissza. A honfoglaló „Ond vezér unokájá”-nak mondta magát a naiv, családi etimologizálás, az Ad-Od-Ond állítólagos azonossága alapján.

 

3. …. érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de a család tiltakozása ellenére nem fejezte be tanulmányait. Nagy példaképének, Csokonainak tulajdonított „garabonciás”, bohém élet vonzotta, s ehhez az újságírói, írói pálya mutatkozott alkalmasnak.

 

4. … találkozása Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, akit utóbb – nevét megfordítva – Lédának nevez verseiben, fordulópontot jelentett életében és fölszabadította költői tehetségét. 1904 és 1911 között hétszer járt az asszonynál Párizsban, kapcsolatukat Léda férje végigkövette.

 

5. … házasságra a 17 évvel fiatalabb Boncza Bertával lépett, akivel a lány apjának beleegyezése nélkül házasodtak össze. Berta híres beceneve egy pajkos-szerelmes becézgetés eredménye: ő volt az, aki Adyt Csacsinszky-nak kezdte hívni, ami lerövidült Csinszky-re, majd Ady erre válaszul nevezte el feleségét Csinszkának. Csinszka és Léda gyűlölték egymást.

 

Ady Endre Székely Aladár felv. 1915 k.

 

6.  … Ady az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után1918-ban jelent meg újabb verseskötete.

 

7.  … portréja szerepelt a régi 500 forintos bankjegyen. A pénz a hetvenes-nyolcvanas években egy havi fizetésnek számított.

 

8. …. szertelen életmódot élt. Már befutott költő volt, amikor alkoholizmusa miatt többször is Siófokra küldték gyógykezelésre. Ady ilyenkor lefizette a portást, akinek az ablakból rendszeresen leengedett egy zsineget, amire a portás egy teli üveg bort kötött.  Ady gyakran nyugtatóra ivott, és gyakran keveredett verekedésbe. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. 1919. január 27-én, 41 évesen halt meg szifiliszben. Temetésén óriási tömeg vett részt, és az emberek a hideg ellenére sapka nélkül járták végig az utat a Nemzeti Múzeumtól a temetőig.

 

9. … Számtalan művészre gyakorolt hatást József Attilától Cseh Tamásig.  Az Ady-kultusz méreteit jól példázza, hogy 1928-ban  A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett címmel kis gyűjtemény jelent meg, amelyhez Szabó Dezső írt előszót és ahová (mások mellett) Féja Géza, Kodolányi János és Móricz Zsigmond adott lelkendező cikket, Makkai Sándor pedig a Magyar Fa sorsa című Ady-könyvéből egy fejezetet.

 

Forrás: MTI, Litera.hu, vers.hu, mazsike.hu, ElTE.hu, Magyar Irodalmi Lexikon