“Többféle megközelítés is érvényes lehet” – Novák János válaszolt

2013. 11. 03.

Novák Jánost a Spiritusz oldalán kérdezte Kovács Bálint a mai gyerek- és ifjúsági színházról.

Novák Jánost a Spiritusz oldalán kérdezte Kovács Bálint a mai gyerek- és ifjúsági színházról. Részletet olvashattok a beszélgetésből.

 

NovakJanos

 

(…)

 

– Ma már szinte minden vidéki és egyre több pesti színház kiemelten foglalkozik a gyerek- és ifjúsági színházzal. Ez jó, mert egyre nagyobb a figyelem a területen, vagy túl sok az olyan előadás, ahol nem megfelelő felkészültséggel nyúlnak a gyerekszínházhoz?

 

– Amikor az ember azt gondolja, hogy nála van a bölcsek köve, szívesen döntene arról, hogy mi a jó és mi a rossz, de ebben magamat is toleranciára intem. Weöres Sándor szerint különféle gyerekeket csinálunk – ez a megközelítés a színházakra is vonatkozik. Miért kéne mindenkinek úgy gondolkodni a gyerekszínházról, ahogy én? Hagyományos formákkal is lehet értéket teremteni és azt sem tagadnám meg senkitől, hogy erős nevelői attitűddel hozzon létre jó előadást. Arról faggattam két kedvenc, Kossuth-díjas, a Kolibriben nagy szerepeket játszó színésznőmet, hogy mi volt a legnagyobb gyerekszínházi élményük – és reméltem, hogy valami olyasmit mondanak, ami rímel az itteni tevékenységükre. Mindketten azt felelték, hogy leginkább arra emlékeznek boldogsággal, amikor gyerekkorukban a zenekari árokban megszólalt a nyitány, és lassan felgördült a függöny. Nincs jogunk tagadni, hogy egy nagyszínházi közösségi élmény, a por illata, a reflektorok fénye mennyire elementáris első színházi élmény lehet bárki számára. Igenis többféle megközelítés is érvényes lehet, csak a vacakság ellen kell tiltakozni. Csak az odadobott, maradék-elvből – maradékpénzből, maradékemberekkel – összegereblyézett gyerekelőadások lesznek kontraproduktívak.
(…)
– Ha már szóba került a gyerekcipő: milyen cipőben jár a mai magyar gyerek- és ifjúsági színház?

 

– Nem lehet arról beszélni, hogy le vagyunk-e maradva vagy sem, mert nem létezik valamiféle világtrend, amihez képest kapaszkodnunk kéne. Szerencsére egyre nagyobb a választék, és köztük egyre több az értékes előadás. Egymást is inspiráljuk a jó előadásokkal, így emelkedhet évről évre nálunk is a színvonal.  Ahhoz, hogy egy nemzetközi fesztiválon találjak három zseniális előadást, végig kell ülni 15-20 nézhetetlent. A nemzetközi színvonal is hullámzó, és mindig tükrözi az éppen adott politikai helyzetet (mennyire támogatják és mit támogatnak), és a strukturális hagyományokat (mennyire épül be a gyerekszínház az iskolai, óvodai rendszerbe). Nekünk Magyarországon kell eldönteni, hogy mi az, ami számunkra értékes, és ehhez mérten kell meghatározni, merrefelé törekedjünk. Külföldről azt kell elhozni, amire szükségünk van, amiről úgy érezzük, ez a magyar gyerekeknek is fontos. Az a kérdés, van-e erről érvényes gondolata az alkotóknak.

 

A teljes interjút itt olvashatja.