Másodszor kerül megrendezésre a Kolibriben kiállítás a színház dolgozóinak művészeti alkotásaiból. Hogy született az ötlet?

Tavaly fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne megmutatni, milyen kreatív erők munkálnak a Kolibri dolgozóiban és mire képesek hobbi vagy profi szinten a színházon kívül. Így született meg múlt évben az első kiállítás azokból az alkotásokból, amelyek otthon vagy épp a szünetekben, az öltözőkben készülnek. A kezdeményezés idén még népszerűbbnek bizonyult, most már tizenöt bátor kolléga tárja fel, hogy mivel tölti szívesen a szabadidejét.

Miért fogalmazol úgy, hogy „bátor kolléga”?

Azért, mert mindegyikükről elárulnak valamit azok a művek, amiket kiválasztottak, mindegyikük feltár valami újat magából és némi bepillantást enged az életébe. Általában tudjuk egymásról, hogy ki mivel foglalkozik kedvtelésből, hiszen az évek során szinte olyan szoros viszonyba kerülünk egymással, mint a családtagjainkkal. Mégis volt, aki meglepetést okozott nekem.

Kérlek mondj példát…

Ágotától, a fodrászunktól rengeteg képet, grafikát kaptam, számomra most derült ki, hogy a rajzoláshoz is van tehetsége. Bernadett, a sminkesünk jelmezeket hozott, róla se tudtam, hogy szívesen és ügyesen varr. De például Novák János is meglepett, amikor azt mondta, ez alkalommal ő is szeretne részt venni a fotóival. Mostanában egyre jobban komponál képeket… A fényképezés szenvedélye.

A többiektől mit láthatunk?

Stúdiósunktól, Czibere Krisztiántól vizsgaelőadásokhoz tervezett szórólapokat, közönségszervezőnktól, Pályi Jankától és nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársunktól, Szántó Fannitól ékszereket, nézőtérisünktól, Szabó Zsuzsitól táskákat, Ősz Lucia volt bábkészítőnktől grafikákat, öltöztetőnktől, Gór Erától festményeket, díszítőninktől, Majoros Sándor Pipitől rajzokat, Beke Ferenctől fafaragást, színészeinktől, Török Ágitól és Sallai Virágtól bábokat, Farkas Évitől jelmezeket, kalapokat, kiegészítőket, Ruszina Szabolcstól egy kis rajzot mutatunk be.

Szerinted a kollégák hogy érnek rá alkotni a színházon kívül?

Azt hiszem, ha az emberben megvan az önkifejezés vágya, az alkotás kikívánkozik. Azt tapasztaltam, hogy egy kis időt mindig lehet és kell is szorítani arra a tevékenységre, ami kiegészíti, feldobja a hétköznapjainkat. A Kolibri folyosóin járva gyakran elhaladok mondjuk a díszítőtár előtt, bekukkantok és sokszor észlelem, hogy Feri éppen farag. Amikor egy kis szünet adódik és nem kell a színpadon lenni elmélyül ebben a feladatban, amit magának szabott. Nagyon jó érzés lehet…

Neked jut időd ilyesmire?

Arra, hogy valami mást csináljak, mint általában? (Kacag.) Nekem nincs időm. Vagy egy kicsit lusta vagyok? Nem… Nincs időm… Sajnos. Tervező vagyok a Kolibriben, tanítok a Képzőművészeti Egyetemen. A munkám mindenféle apró feladatot hoz magával, a diákjaimmal pedig sokat kell foglalkoznom. Időről időre kiállításokat is csinálok magamnak, ezeket meg kell szervezni, meg kell építeni. Tehát mindig akad dolog. De mégis van valami… Ha marad egy pici időm, otthon festegetek a saját örömömre. Ez már szinte szabadság.

fotó: Szántó Fanni

Az évek alatt változott a pihenéshez való hozzáállásod, változott, hogy mennyit időt szánsz festésre?

Semmi nem változik, mert szerencsére sok a teendő. Kicsi szabadidőm van. De ezt én választottam magamnak.

Szokták emlegetni, hogy annak, aki színházban dolgozik a színház az élete. Rólad ez mennyire mondható el?

Ez az én esetemben is igaz. A színház az életem. Bejövök és elkap a sodrás. Itt ritkán lehet unatkozni. Persze vannak nyugodtabb napok, amikor több energiám marad.

Előfordul, hogy elfogy az energia, hogy terhes a munka?

Nem, soha! Imádom a munkámat! Akármilyen fáradt vagyok, mindig szeretem.

Mióta érzed azt, hogy kiteljesít?

Azóta, hogy beléptem a Budapest Bábszínház ajtaján. A színház egy fertőző betegség, ha egyszer megkapja az ember, egy életre benne ragad. 1982 őszén műhelyesként, pontosabban betanított bábkészítőként kezdtem dolgozni, mert annak idején még nem volt olyan egyszerű friss diplomásként tervezői munkához jutni. Komolyabb megbízások csak azután érkeztek, hogy az ember háttérmunkásként gyakorolta a szakmát. Később lettem bábtervező szcenikus.

Azt gondolhatnánk, a mai fiatalok helyzete nehezebb…

Pedig a mostani látványtervezőhallgatóknak éppen hogy könnyebb. A diákévek végén rögtön kapnak tervezői munkát. Nekik azért nehéz, mert sokan vannak. De, akit egyszer felkérnek, az elindult, szövetségeket alakíthat ki és ha elég ügyes, a pályán tud maradni.

Hogy látod, ehhez a fajta munkához más kvalitások kellenek, mint régen?

Igen. Változnak az idők. Az én tanítványaim egészen másképp látják a lehetőségeiket, mint anno az én korosztályom. Szabadabbak, hiszen több eszközzel rendelkezhetnek. A techikai fejlődés új dimenziókat nyitott meg előttük, ezért a fantáziájuk kevesebb határt ismer.

Amikor kezdted a szakmát mik voltak azok a képességek, amelyekre a leginkább szükséged volt?

Mivel én Szófiában végeztem az egyetemet díszlet- és jelmeztervezőként és a bábokhoz egyáltalán nem értettem, legfőképpen arra volt szükségem, hogy türelmes és odaadó legyek a munkámmal szemben. Ez volt az egyetlen lehetőségem arra, hogy megvessem a lábam Magyarországon, ahová a szerelmem hozott, hiszen az ismerős tanárok, osztálytársak, akik támogatni vagy ajánlani tudtak volna többszáz kilométerre éltek. A Bábszínházban tanultam meg mindent ami ahhoz kellett, hogy később bábkészítőként és tervezőként dolgozhassak: azt, hogy mi a különbség báb és báb között, milyen egy figura mozgása, milyen textilből kell készülnie, hogy kell fűzni, faragni, ragasztani ahhoz, hogy életre kelhessen a színpadon.

Már a Kolibri alakulásánál is jelen voltál… 

Az elsők között jöttem el a Bábszínházból és mondtam igent Székely Andreának, aki szervezte a Kolibri csapatát, majd egy időre a színház bábművészeti vezetője lett. Nagyon vágytam arra, hogy egy fiatal, újonnan induló társulat tagja legyek, akikkel együtt kísérletezhetünk.

Azóta mennyit változott a feladatod?

A Bábszínház több tervezőt foglalkoztatott, a Kolibriben pedig egyedül kellett felelősséget vállalnom a látványért. A kezdet mindig nehéz… Főként a hétköznapi gondok okoztak fejtörést, például ilyesmi, minthogy az ideiglenes bábkészítő műhelyből ki kellett szaladgálni a legközelebbi telefonfülkéig átszólni az anyaszínházba, hogy egyeztessük ki hol tart egy-egy munkafolyamattal. De minden apró harc és küszködés megérte, mert aztán felejthetetlen időszak következett. Ereje teljében volt a csapat, mindannyian beletettük a szívünket, lelkünket a munkába. A társulat azóta változott, de ez még most is jellemző. Kitűnő kollegákkal vagyok körülvéve, jól tudunk együttműködni, tudjuk követni egymás gondolatait. Ez nagyon fontos.

fotó: Szántó Fanni

Sose töprengtél azon, hogy elszerződj?

Többször kaptam megtisztelő ajánlatot, de maradtam, mert nekem a Kolibri az otthonom. Nagyon jól érzem itt magam. Ez az én színházam!

50000 néző előtt játszottunk

Az idei évadban négy bemutatót tartott, három játszóhelyén közel ötvenezer néző előtt játszott, bevételét négy millió forinttal növelte a Kolibri Színház – hangzott el társulatunk szerdai évadzáró ülésén.

Novák János igazgató arról is beszámolt, hogy 3 millió forintos közlekedési támogatást nyertünk, így több mint 5000 gyermeket tudtunk hozzásegíteni ahhoz, hogy eljusson előadásainkra.

 

 Novák János

280 színházi nevelési eseményt szerveztünk

Színházpedagógiai programunk idén is széleskörű kínálattal várta a résztvevőket, ugyanis összesen 280 színházi nevelési eseményt, köztük nyílt próbát és tanárműhelyet szerveztünk, ahol az érdeklődőknek lehetősége volt az alkotókkal való találkozásra, beszélgetésre. A színészek részvételével 12 előadáshoz kapcsoltunk dráma- illetve színházolvasó foglalkozást, és kiadtunk egy átfogó műsorfüzetet színházpedagógiai munkánkról, mely ismerteti a programok felépítését, résztvevőit és ötleteket is ad az előadások iskolai feldolgozásához. (A programfüzet itt letölthető: http://kolibriszinhaz.hu/szinhaz-pedagogia/.)

A társulat az évadzárón

Japánba is eljutottunk

Novák János felidézte, hogy a Kolibri Színház külső helyszíneken is fellépett: a Művészetek Völgyében, az Óbudai Művelődési Központban, a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban, a Nyírbátori Kulturális Központban, a Veszprémi Városi Művelődési Központban és bemutatkozott a Magyar Állami Operaház Diótörő Fesztiválján, Fischer Iván Lakásszínházában, a kaposvári Bábszíntéren, a Magyarországi Bábszínházak 12. Találkozóján, Kecskeméten és az V. Yakumói Nemzetközi Színházi Fesztiválon, Japánban. 

Csapatunk Japánban

Folytatódhat ifjúsági és csecsemőszínház programunk

A sikerek között említette, hogy a színház két 2014-ben befejezett európai uniós együttműködése Platform Shift és Small Size néven négy évre lehetőséget kapott a folytatásra. Ez lehetővé teszi, hogy újabb ifjúsági és csecsemőszínházi produkciók szülessenek nálunk.

“Ha nem vennénk részt különböző pályázatokban, külföldi projektekben, nem tudnánk folytatni ifjúsági és csecsemőszínházi programunkat. Mindig plusz forrásokat kell találnunk ahhoz, hogy színházunk talán legnagyobb értékét, széleskörű repertoárunkat megőrizzük. Azt remélem, hogy a jövőben a Kolibri Pince tágasabb térbe tud költözni és ez nagyobb anyagi biztonságot teremt a munkánknak” – fogalmazott Novák János.

 Alexics Rita, Bárdi Gergő és Rózsa Krisztián a 99-es busz előadásán

Nyári bemutatót tartottunk

Arról is szót ejtett, hogy a Kolibri június 16-án, 99 címmel, Alexics Rita, Bárdi Gergő, Krausz Gábor és Rózsa Krisztián szereplésével, Vidovszky György rendezésében nyári tanterem-színházi bemutatót tartott a nyolcadik kerületi, egykori kesztyűgyárban. “Az évad befejező projektje egy merőben új vállalkozás. A 10-14 éves korosztálynak szóló interaktív előadás a hírhedten különc 99-es buszjáraton találkozó utasok – köztük ellenőrök, otthontalanok, romák, közterület-felügyelők, buszsofőrök, rendőrök és nyugdíjasok – találkozásaiból bontakozik ki és azt a kérdést vizsgálja, mennyire tuduk empatikusak lenni egymással” – tette hozzá. Az interaktív előadás drámapedagógiai részét Végvári Viktória, Gyevi-Bíró Eszter és Madák Zsuzsa dolgozták ki.

 

Társulatunk új videoklipünk készítésekor

Öt bemutatóra készülünk

Novák János a következő évadról szólva elárulta, 30 előadás marad repertoáron. A szeptember a 24. Kolibri Fesztivállal indul, amelyre ismét gazdag programmal készülünk, és 2016 júniusában vendégül látjuk az európai uniós Platform shift+ projekt találkozóját, ahol mind a tíz résztvevő európai színház bemutatja saját, a projekt keretében létrehozott előadását.

A Kolibri Színház jövőre öt bemutatót tervez. Októberben Kolozsi Angéla Emília és az angyalok című művéből, novemberben a Nobel-díjas Selma Lagerlöf A karácsonyi rózsa legendája című meséje alapján Horváth Péter által írt darabból készül előadás Novák János rendezésében. 2016 januárjában a színház művészei, Török Ágnes és Szívós Károly rendeznek Csipcsipcsóka címmel egy csecsemőszínházi produkciót, míg februárban a színház főrendezője, Vidovszky György visz színre a Platform Shift+ projekt keretében egy előadást. Tavasszal pedig Vígszínház egykori igazgatója, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Marton László inspirációját követve, Apuleius Amor és Psyche című művén kezdenek el dolgozni Horváth Péter íróval, Oberfrank Péter karmesterrel és Fábri Péter dalszövegíróval.

Bővült csapatunk

A következő évadtól a társulat egy fővel, Molnár Zsófia Boróka színésznővel bővül, aki a Kolibri Színház Stúdiójából indult, majd az egri Harlekin Bábszínházhoz szerződött, és jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Bábszínész szakának hallgatója. A színházpedagógiai műhelyünk vezetését pedig a színháztól távozó Végvári Viktória helyett a jövőben Gyevi-Bíró Eszter látja el.

 Molnár Zsófia Boróka

„Nemcsak színházra nevelünk”

“Nem felemelt ujjal osztogatunk pedagógiai parancsokat, hanem arra törekszünk, hogy megértsük, megjelenítsük azokat a gondokat, amelyeket a fiatalok még egymás között sem tudnak megbeszélni. Nemcsak színházra nevelünk, színházat magyarázunk, de a színház egyedülálló eszközeit arra használjuk, hogy mindennapi életükben fogódzót adjunk, segítsük őket önmaguk és a világ megismerésében. Sikereink és tapasztalataink birtokában szeretnénk elérni, hogy 0-18 éves korig minden gyerek számára megteremtődjön Magyarországon a lehetőség, hogy évente legalább egyszer színházi előadást lásson, legyen bár kamasz, kisiskolás, óvodás vagy éppen – csecsemő” – összegzett Novák János.

Sallai Rita és Bornai Szilveszter

Ki lett a Kolibri Hölgy és a Kolibri Úr?

A színház társulata minden évben választ egy Kolibri Hölgyet, egy Kolibri Urat, egy Kolibri Háttér Hölgyet és Kolibri Háttér Urat, akik kiemelkedő munkájukért a következő évadban viselhetik a címet. Idén Tisza Bea és Fehér Dániel, illetve Sallai Rita öltöztető és Bornai Szilveszter zenei vezető érdemelte ki az elismerést.

 Kiállítás az előcsarnokban

Az évadzárót követően kiállítás nyílt munkatársaink művészeti alkotásaiból – mostantól ékszerek, táskák, ruhák, bábok, maszkok, rajzok, festmények is láthatók színházunk előcsarnokában. A társulat pedig fa- és rézfúvós hangszereken játszott az érdeklődőknek. A Doktor proktor és a Holdkaméleonok című produkció bemutatója óta ugyanis zenei képzésen vesznek részt a darab szereplői, akik az előadásban többek közt egy fúvószenekar tagjait alakítják.

Novák János igazgató, Horváth Péter dramaturg, Vidovszky György főrendező, Alexics Rita, Fehér Dániel színészeink és Győri Katalin, a Delete című darab szerzője Platform shift+ projektben résztvevő országok találkozóján járnak Portugáliában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Platform shift+ projekt módot ad arra, hogy továbbra is olyan előadásokat hozzunk létre, amelyek a kiskamaszokat érintő problémákról szólnak és megfelelnek a digitális kor új színházi kihívásainak. A program – amelyhez 9 országból 11 résztvevő csatlakozott: 10 színház és egy egyetem – az együttműködés 4 éve alatt 40 színházi produkciót hoz majd létre, újonnan kidolgozott koncepciók alapján.

Palmelába minden résztvevő előadásötletekkel érkezett. Nem csak ezeket az úgynevezett pilote-okat prezentálják egymásnak, hanem színházaikat is bemutatják egy-egy videóval.

A Kolibri Színház csapata is készült:

Köszönjük a videót a HSC Stábiskola tanulóinak!

Május 30-án ismét különleges zenei produkció kerül színre a Kolibri Pincében: Új dalok címmel Ady Endre és Szép Ernő verseit hallhatja a közönség Novák János megzenésítésében.

“A három éve használt mobiltelefonomban nagyszerű hangfelvevő van. Visszakereshetők rajta az elmúlt években a kolibris gyerekdarabokhoz írt dalok első felvételei, színházzenei előadásaimon rögzített lengyel és magyar zajkórusok, és a nyáron készült filmzeném témáinak különféle változatai is. A megrendelésre írt zenék között szép számmal hallhatók azok a versmegzenésítések, amelyeket különösebb ok nélkül, a magam örömére-bánatára írtam. Összeszámlálva őket meglepve láttam, hogy ezekben az években az Ady-dalokhoz hasonló számban születtek Szép Ernő verseire írt új dalok. Ennek a két költőnek a műveiből kerekedik ki ez a zenés műsor” – mondta Novák János, a Kolibri Színház igazatója.

A produkcióban harmonikàval és énekkel közreműködik a Kolibri Színház zenei vezetője, Bornai Szilveszter, a népszerű zongorista és énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Sárközy Fanni, a hazai jazz és újzenei élet ismert alakja, Tóth Tamás basszusgitáros.

A dalok között Szép Ernő prózáiból hangzanak el részletek, melyeket Horváth Péter rendező-dramaturg, az est szövegeinek szerkesztője és Tóth József a Kolibri Színház művésze adnak elő.

„Nagyon régen, amikor még zenei vezetőként dolgoztam a Radnóti Színházban, az igazgató, Bálint András készített egy műsort Szép Ernő és a lányok címmel, amelyben verseket, prózaverseket, darab- és regényrészleteket adott elő. Ez a különleges montázs, amelyben megidézte a író alakját és korát nemcsak a kritika elismerését vívta ki, hanem engem is megérintett. Olyannyira, hogy a saját estemre készülve meg kellett kérnem Andrást, kutasson fel nekem bizonyos írásokat, amelyeket nem leltem, csak az ő előadása vésett az emlékezetembe. Mivel látta, hogy mennyire elszánt vagyok, átadta féltve őrzött, muzeális köteteit. Sokat merítettem Tandori Dezső Szép Ernő verseiből, esszéiből készült gyűjteményes művéből is, amely A titkos világtipp címet viseli. Így nevezi ugyanis Tandori az írót, akinek nagy ismerője és rajongója. Ahogy Tandori fogalmazott, Szép Ernő megunhatatlan, mert megfejthetetlen. Én is ezt igyekszem bebizonyatani barátaimmal és kollégáimmal az Új dalok című zenei összeállítással, amelyben egészen elképesztően gyönyörű, emberközeli versekkel és humoros szövegekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők”. A műsorban jól érvényesülnek a Szép Ernő verseket ellenpontozó és kiegészítő új Ady-dalok is” – nyilatkozta Novák János.

 

 

 

 

 

Az ASSITEJ azaz a gyermek- és ifjúsági színházak világszervezete idén 50 éves. Ez alkalomból május 15-én az ASSITEJ Magyar Központ vezetője, színházunk igazgatójam Novák János ünnepséget szervezett, melynek keretében bejelentette a VIII. Kaposvári ASSITEJ Biennáléra való válogatás megkezdését, illetve azt, hogy a válogató Szűcs Mónika lesz. Jól éreztük magunkat!

Bizonyíték az alábbi képekben.