(I. félév)

Lakos Gyuri állapotánál az áll a Facebookon, hogy Delete. December 25-én posztolta. És még van két olyan hülye, aki lájkolta is… Asszem, az egész Lakos Gyurival végződött. A gyerekkorunk.

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház és a Platform 11+ közös drámapályázatának díjnyertes darabja.

Az előadás időtartama 60 perc.

 

(II. félév)

VII. Kaposvári ASSITEJ Biennálé Üveghegy-díjas előadása

„- Hogyan lehet megölni egy embert? – Hogyhogy hogy?! – A legtökéletesebben! – Hát. – Én először rágugliznék, melyik a leghumánusabb megoldás….”

A közelmúltban történt brutális kamaszgyilkosság „ihlette” darab kíméletlen őszinteséggel keresi a választ arra a kérdésre, miként lesz valakiből gyilkos, másból pedig (talán nem is egészen ártatlan) áldozat az elit gimnáziumba járó tinédzserek közt, napjainkban, mikor az erőszak népszerűsége a Facebook-éval vetekszik. Van-e felelős – rajtunk kívül?

Kiss Mártonnak a 16-18 éves korosztály számára írott darabja színházunk Platform 11 + drámapályázatának díjnyertes alkotása.

Játsszák:
Alexics Rita
Mészáros Tamás
Mult István
Ruszina Szabolcs
Szanitter Dávid

Dramaturg: Horváth Péter
Látvány: Polgár Péter
Zene: Lázár Zsigmond
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Színházpedagógiai program: Egervári György, Kálócz László
Író-rendező: Kiss Márton

Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Az előadás időtartama 70 perc

„Egyszer valaki megalázott. Sokszor, ha egyedül vagyok, vagy valami nehezebb helyzet elé kerülök, az a valaki megjelenik az életemben, persze csak gondolatban. Olyankor magamban beszélek hozzá. Elképzelem, hogy bosszút állok, szembesítem a hibáival. Ilyenkor megnyugszom, de aztán újra és újra megjelenik. Egyszer azt olvastam, hogy az olyanokból lesznek függők, akiket ért valami rossz élmény, és ezt nem tudják feldolgozni. És ezért nyúlnak szerekhez, mert ilyenkor azt elfelejtik. Azt hiszem nagyjából én is ezt teszem, csak nem valami szerrel, hanem gondolatban.”

Az előadás a Kolibri Színház és a K.V. Társulat közös produkciója.

Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Jurányi Produkciós Ház

 

KIINDULÁS
A XIX. század végétől elsőrangú drámák és regények születtek a népi környezetben játszó történeteket mesélő íróink tollából. Miért keressük mi a göröngyös földdel, a faluval, az ártatlan vidékkel a kapcsolatot? Mitől olyan kiábrándult a magával mit kezdeni nem tudó városi polgárság, hogy ha csak lehet, gondolatban vidékre utazik, hogy ott kiszellőztesse fejét és lemossa magáról bűneit? És valóban olyan tiszta-e az érintetlennek gondolt falusi élet és a bennük mocorgó alakok?

Gyulai Pál fogalmazása szerint: „A népszínmű se vígjáték, se dráma, se tragédia, mindebből valami; vegyes nem, mely sok mindent magába olvaszthat, sőt a zenét és éneket is segédül veheti.”

ÉRKEZÉS
Összeállításunk tervezésekor nem azon volt a fő hangsúly, hogy kiélezzük a vidék-nagyváros konfliktust, inkább a tisztaság-bűn és a nő-férfi tengelyek között táncoltunk, nagyszerű íróink társaságában és segítségével.

Célunk egy olyan igényes és egyben szórakoztató előadás elkészítése volt, melyben Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes és Örkény István érkeztek segítségünkre írásaikkal, s mely elsősorban a valódi tisztaság keresését, a mindennapok életigenlését és a kapcsolatok mindent megélését szándékozik bemutatni.

A kornak megfelelő dalok, táncok és sanzonok is tarkítják a sort: a világi JAZZ európai és tengeren túlról érkezett remekművei és mindezek magyar lenyomata:Seress Rezső és Szirmai Albert nevével fémjelezve. Korabeli kabarétréfák jelentik majd az igaz csemegét a klasszikusok sorában.

Mindezt minimális díszlet megjelenítésével, a láttatás kontextus-teremtésével, a drámai alapműveket jól ismerő beregszászi társulat közreműködésével álmodozunk és játszunk.

 

Alkotók:
Dramaturg: Eck Attila
Társrendező: Ivaskovics Viktor
Rendező-koreográfus-látvány: Gyevi-Bíró Eszter