“A színház eszközeivel adunk fogódzót” – Novák János nyilatkozott

2015. 03. 22.

Újabb ötéves mandátumot kapott Novák János a Kolibri élén. “A gyerekszínházban a felelősség sokkal nagyobb, mint a szabadság” – vallotta a Magyar Hírlapnak.

A Magyar Hírlap cikkéből:

 

“A művészi szabadságra hivatkozva sem feledkezhetünk meg a gyerekek iránti felelősségünkről” – hangsúlyozta lapunknak Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház öt évre újjáválasztott igazgatója. A teátrumot immár 23 éve vezető szakember folytatja az európai színházakkal az együttműködést, amelyben a legkisebbeknek és a fiataloknak készítenek új bemutatókat. Az utóbbi korcsoportnál a közösségi média és a színház kapcsolatát vizsgálják fiatal magyar szerzők bevonásával.

 

janos

 

A Kolibri Színház Novák János vezetése alatt folyamatosan változott, sok újdonságot próbált ki, így gyakran úttörő szerepet vállalt a gyermek- és ifjúsági teátrum. “Alternatív bábszínházként alapított minket a főváros, amibe bőven belefért a gyerekszínházi működési forma. Akkoriban például újdonságnak számított még, hogy nálunk a bábszínészek kiléptek a paraván mögül. A világon mi állítottuk először színpadra a Monty Python Gyalog galopp című filmjét – ekkor megéreztük, hogy milyen igazi sikerdarabot csinálni” – mondta el lapunknak Novák János, aki hozzátette, hogy bár a színház megpróbált felnőtteknek szóló darabokat is bemutatni, hamar rájöttek, hogy nem ez lesz a főprofiljuk.
A színház működésében fontos lépés volt, hogy megpróbálták a legsikeresebb külföldi ifjúsági darabokat bemutatni többek között svéd, ausztrál, német vendégrendezőkkel, hogy drámapedagógiai foglalkozásokat szerveztek az előadások feldolgozására és meghonosították az osztályterem- és csecsemőszínházat.

 

A színház hagyományai mellett Novák János mandátumának újabb öt évvel való meghosszabbítása lehetőséget ad két 2014-ben befejezett európai uniós együttműködés, a Platform 11+ és a Small Size Big Citizens újabb négyéves folytatására Platform Shift+ és Small Size néven. “A program során újabb ifjúsági és csecsemőszínházi előadások születhetnek a teátrumban. A korábbi projekt arra adott módot, hogy kortárs magyar szerzőkkel működjünk együtt és rávegyük őket arra, hogy dolgozzanak fel olyan témákat, amelyekben a mai fiatalok magukra ismernek. A különböző korosztályokkal való kommunikációból a szerzők is gazdagodtak, műveiket ráadásul több európai színház is műsorra tűzte” – emelte ki Novák János.

 

A Platform 11+ program utolsó ifjúsági premierjére március 23-án kerül sor, amikor Háromnegyed – Apa, Anya, Fiú, Lány címmel Holger Schober Apa, Anya, Fiú, Lány és Oláh-Horváth SáraHáromnegyed című művének adaptációját láthatja a közönség. Utóbbi a Kolibri Színház ifjúsági drámapályázatának díjnyertes alkotása.
A történet egy kamasz testvérpárról, egy lányról és egy fiúról szól, akik édesanyjukkal maradnak szüleik válása után, így lesz az addig biztonságérzetet adó “négynegyedes” családból “háromnegyedes”, csonka család. Tóth József rendezése arra keresi a választ, hogy miért és hogyan történt a szakadás, illetve ki a “felelős”.
A Small Size projekt kapcsán, amely a Kolibri legkisebbeknek szóló előadás-sorozatát támogatja, Novák János elmondta: a csecsemőszínháznak már komoly irodalma alakult ki Magyarországon.

 

kolibri

 

“Jelentős elvárás, hogy a csecsemő- előadásokon ne legyen sötét, kerüljük az éles hangokat, és ismétlésekkel segítsük elmélyíteni a színpadi látnivalókat.
Mindemellett a legfontosabb, hogy tudatosan használjuk a fényeket és a hangokat, és úgy irányítsuk a kicsik figyelemét, hogy megragadható legyen számukra az előadás minden mozzanata” – ismertette az igazgató, aki kiemelte, hogy bár az ember általában nem emlékszik a hároméves kora előtt átéltekre, a színházi élmény kivétel, még évek múlva is felidézhető az egy-két évesen látott előadás. A Kolibri csecsemőszínházi előadásai eljutottak már Európán kívül Amerikába és Japánba is. Ahogy a szakember vallja, a színészi hitelesség korosztályonként más és más feladatok elé állítja művészeket. “Ez már azon is lemérhető, ahogyan egymással kommunikálunk, a művészi eszközök tudatos alkalmazása tükröződik a mozgáskultúrában és az előadások zenei dimenziójában is. Alapvetően nincs különbség egy gyermek- és egy felnőttszínházi forma között, de annak örülnék, ha előbbi szakmai presztízse visszatükrözné azt a magas színvonalat, ami évek óta jellemzi előadásainkat, művészeink teljesítményét. Mi élő, érvényes színházi nyelven fogalmazunk, nem lehetnénk sikeresek, ha a gyermeküket hozzánk hozó felnőttek nem élveznék az előadásainkat” – hangsúlyozta Novák.
A színház működése mögött felelősségteljes felkészülés, rendszeres szakmai konzultációk is állnak, hiszen a színház előadásai gyakran érintenek olyan problémákat, amelyek általában tabuként szerepelnek a gyerekek életében.

 

“Amikor számunkra merész, új dolgot próbálunk ki, előfordul, hogy pszichológusokkal, családterapeutákkal egyeztetünk, de 2003 óta szakképzett drámapedagógusok segítik színházunkban az előadásokban felvetett kérdések megbeszélését, elmélyítését. Sok problémát feloldunk már előadás közben, sok kérdés továbbgondolását az előadások utáni foglalkozások segítik, így a szorongó gyerekek közelebb kerülnek saját gondjaik megértéséhez, feloldásához, megfogalmazzák saját véleményüket olyan kérdésekben, mint az öngyilkosság, a fiatalkori bűnözés, családi konfliktusok. Úgy gondoljuk, gyermek- és ifjúsági színházként nem fogalmazhatunk sem lilán, sem kioktatva nézőinket, nem hivatkozhatunk sikertelenség esetén saját művészi szabadságunkra. Örömteli élményeken keresztül hozzá kell járulnunk nézőink egész emberré válásához, felelősséget kell vállalnunk a színpadi hatásokért” – hangsúlyozta az igazgató. A legmodernebb színházi, drámapedagógiai törekvések találkoztak a szülői, pedagógusi igényekkel.

 

Novák János szerint a felnőtteknek is példát mutatnak, hogy a kényes kérdések megbeszélése milyen módon segít hozzá ezek megoldásához.
”Nem felemelt ujjal osztogatunk pedagógiai parancsokat, hanem arra törekszünk, hogy megértsük, megjelenítsük azokat a gondokat, amelyeket a fiatalok még egymás között sem tudnak megbeszélni. Nemcsak színházra nevelünk, színházat magyarázunk, de a színház egyedülálló eszközeit arra használjuk, hogy mindennapi életükben fogódzót adjunk, segítsük őket önmaguk és a világ megismerésében” – fogalmazott Novák János.

 

Forrás: Magyar Hírlap