7–10 éveseknek

Paul Gallico – Horváth Péter:

Macska voltam Londonban

Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10.)

Péter magányos kisfiú. Hiába szeretne, nem tarthat otthon macskát. Jennie kóbor macskalány. Gyűlöli az embereket. Varázsos módon találnak egymásra. Történetük megmutatja, hogyan formál teljesebbé minket az igazi barátság.

Az előadás időtartama 135 perc, egy szünettel.

Bemutató: 2013. március 16.

Szereplők:

Peti kisfiú, később macska: Csernák Norbert
Anya, később Jennie macska: Nyirkó Krisztina
Apa, az Ezredes, később Dempsey, a fekete kandúr: Bolla Gábor (KIMI-Kolibri stúdiós)
Dadus: Erdei Juli
Buff, Jennie régi gazdája: Kiss Dorina (KIMI-Kolibri stúdiós)
Lulu, a sziámi lánymacska: Kőszegi Mária m.v.
Öregember: Gazdag László
Doktor, Kapitány, Oroszlán: Mult István
Skót macska, Kocsmárosné, Jennie gazdájának mamája: Farkas Éva
Gépész, pitbull, szállítómunkás, tűzoltó: Nizsai Dániel
Matróz, Patkány 1, Jennie gazdájának apja, pitbull, szállítómunkás: Krausz Gábor
Patkány 2, tűzoltó, pitbull: Bárdi Gergő m.v.
Egér, pletykáló macska, macskalány: Rácz Kármen, Rácz Kriszta
Macskalányok, macskafiúk, vendégek: Abdulrachimzai Amina m.v., Kocsis Fülöp Soma m.v., Lederhaas Miriam m.v., Sándor Lajos m.v.
valamint a KIMI-Kolibri stúdió növendékei: Balázs Lili Csenge, Bognár Gábor, Mónus Szonja, Tombor András

Zenészek: Baranski László, Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Jászberényi Lilian, Kaboldy András/Derzsi Zsolt, Tóth Tamás

Író: Paul Gallico
Fordította: Albert Éva és Nemes László
Színpadra alkalmazta, dalszövegek: Horváth Péter
Díszlet, jelmez, báb: Orosz Klaudia
Koreográfus: Lakatos János
Zene: Novák János

Zenei vezető: Bornai Szilveszter
Korrepetítor: Kecskeméti Gábor
Szcenikus: Farkas István
Fény: Kalóz István
Hang: Temesvári Attila
Digitális képek: Mikuska Péter, Bodnár Zoltán
Egérjelenet bábmozgatása: Szívós Károly
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Novák János

 

Március 1. péntek 10:00 - 200. előadás
Március 2. szombat 15:00
Április 17. szerda 10:00
Április 18. csütörtök 10:00
Április 20. szombat 15:00
Május 30. csütörtök 10:00

Novák János rendezésében a kalandok sorából álló fejlődés- és felnövéstörténet jól elegyíti a szomorúságot a vidámsággal, az érzelmeket a mozgalmas-verekedős jelenetekkel. Semmi sincs túlbonyolítva. Például a népes szereplőgárda mellett nem is nagyon jutna hely terjedelmes díszleteknek, Orosz Klaudia azonban néhány egyszerű, könnyen mozgatható állvánnyal, és pár ötletes eszközzel jelzi az adott helyszínt, és hangulatot, legyen az hajó, egy öregember kiskertje vagy a macskaszemmel óriásnak tűnő emberi lábak, csizmák a londoni utcán. A macskajelmezek viszont minden apró részletükben igazodnak az adott szereplő jelleméhez és a macskatársadalomban elfoglalt helyéhez. Novák János szerezte a zenét is a darabhoz. A címhez írt dal garantáltan a fülünkbe mászik, és ott is marad, de a többi is pontosan passzol a szereplőkhöz és szerepekhez, és kiadnak egy egységes zenei világot. – Nyerő páros – 7óra7, Turbuly Lilla írása

Vannak a kutyások és vannak a macskások. És van az a közös halmaz, ahol szerencsés gazdák szerencsés kutyái és macskái élnek békés egyetértésben. A Macska voltam Londonban ellenben a nagyvárosi, gazdátlan macskák világába kalauzol, az otthonról kivertek vagy az otthont soha meg sem ismerők közé. Akik lehetnének éppenséggel kutyák vagy akár emberek is. (…) A darabot hétéves kortól ajánlják, de a Macska voltam Londonban az a fajta színház, amit a szülők sem fognak unni, és a nagyobb gyerekek is szívesen néznek majd. Hiába, macskák és London – T.S. Eliot óta sikerre ítéltetett párosítás. – Macska voltam Londonban/Kolibri Színház – 7óra7.hu, 7plusz7 heti ajánló

Az amerikai író-újságíró, Paul Gallico Jennie, te drága! című könyvéért évek óta öldöklő küzdelem folyik a magyar antikváriumokban. Aki egyszer megkaparintotta az áhított kiadványt, sosem engedi ki a kezéből: őrizgeti, hogy egyszer majd gyerekeinek olvassa fel Péter történetét. A háziállatoktól eltiltott kisfiúét, aki balesetet szenved, és élet-halál közt lebegve azt álmodja, macskává változik. A vadóc kóbor cica, Jennie veszi pártfogásba, és farag belőle igazi nagymacskát olyan alapszabályok megtanításával, mint a küszöbön megállás és a mosakodás törvénye. Mindeközben azt is megmutatja az addig magányos kisfiúnak, mi az igazi barátság – Péter pedig megtanítja Jennie-nek, hogy az emberekben igenis meg lehet bízni, még ha nem is mindegyikük bánik jól az állatokkal. Szörnyen nehéz egy ilyen regényt színpadra vinni, ám Horváth Péter és Novák János sikerrel megoldotta a lehetetlennek tűnő küldetést. A budapesti Kolibri Színház dalbetétekkel megbolondított Macska voltam Londonban című darabja ajánlása szerint 7-10 éves gyerekeknek készült, de a sziporkázó szövegi humor és a színészek szinte már gátlástalan mókázása gondoskodik arról, hogy a felnőttek is fennhangon nevessenek. – Zsöllye: Macskavarázs – Vasárnapi Hírek, Csepelyi Adrienn írása

A történeten varázslatos zene kalauzol, Novák János muzsikája. Fülbemászó csellódallamok. A két főszereplő – Fehér Dániel és Megyes Melinda– akárha a gerincüket ide-oda forgatni tudó macskák lennének, úgy mozognak. Egyáltalán az egész macskahad, az utcai, a híd alatt, az elhagyott pincékben tanyázó, kóbor cicák éneke és mozgása magával ragadó. A parányi színpad igazi bulizós és bunyózós hely, akrobatamozgású énekesekkel-táncosokkal – HelloArt, 2013. április 24., Józsa Ágnes írása

Az ember elnézi őket, ahogy elegánsan fel-alá vonulnak, nyújtóztatják karcsú testüket, vagy összegömbölyödve szunyókálnak egy napsütötte lábtörlőn, és azt gondolja, hogy ezeknek aztán a világon semmi gondjuk nincsen. Hogy macskának lenni maga a tejszagú boldogság: béke és dorombolás. A macskához méltatlan a lótás-futás, a megalázó kenyérharc, a kuncsorgás a szeretetért, simogatásért. Ha mégis lelki problémája lenne, vagy kétségek gyötörnék, legföljebb mosakszik egy jót.

Ilyesmiket lehet gondolni a macskákról, különösen a gazdag városban élőkről. Ám Paul Gallico meséje és az abból készült musical, a Macska voltam Londonban alaposan rácáfol e csacska előítéletekre. Igaz, mintha a Kolibri Színház színpadán zajló történet nem is (csak) a macskákról szólna, ahogyan ezt már egy másik macskás klasszikus esetében is megtapasztalhattuk. A nézők, még a legkisebbek is – 7-10 éveseknek ajánlják, de hát mindig el kell hozni az óvodás kistestvéreket is – hamar megérzik, hogy a kivert, leharcolt, fedél nélküli, magányos, szeretetre és simogatásra éhes, mégis emberkerülő londoni macskák egy kicsit mintha hasonlítanának az emberekre. Csak százszor, ezerszer kiszolgáltatottabbak náluk.

A főszereplő kisfiú, Péter élete sem volt könnyű akkor sem, amikor még gyerek volt, nem macska. Apja nagyon fontos ezredesként éjjel-nappal fontoskodott valahol, anyjának meg jóformán csak a hátrahagyott illatával találkozott esténként. Maradt a dadus, aki legalább vele volt és szerette, de egy balesettől ő sem tudta megvédeni, Pétert elütötte egy piros londoni busz. S míg az életéért küzdött, macskává változott. Így került Péter a londoni macskaalvilágba, ahol találkozott a félelemmel, a magánnyal, az életveszéllyel, sőt a halállal is. De ahol része lehetett szeretetben, megértésben, törődésben. Ahol megismerhette a hűséget és a megbocsátást. Szóval mindent, ami létszükséglete macskának, embernek egyaránt.

Horváth Péter pompás gyermekmusicalt vitt színpadra (rendező: Novák János), amelyben szinte a teljes színészgárda szerepet kap. A remek dalok, táncok, a mozgalmas jelenetek, a vicces macskamaszkok, a cintányérozó egerek, a kitűnő ötletek és karakterek lenyűgözik a nézőtéren ülő gyerekeket. A felnőttek pedig eltöprenghetnek, miért nevezik az angol macskákat skót társaik idegenszívűeknek. – Londoni macskavilág – Színház (2015. március), Ferencz Zsuzsa írása