Kérdezd meg egy tizenöt évest, milyen munkák vannak egy színházban. Színész, rendező, talán díszlettervező. Ritkán hangzik el: sound designer, visual designer, videótervező, médiatervező, fénytervező, mozgástervező. Pedig ma egy előadás világát ezek a szakmák építik fel — és a gyerekszínház számára ez egyszerre alkotói és pályaorientációs kérdés.
Kik hozzák létre az előadás világát? Egy mai nagyszínpadi gyerekelőadásban a hang nem aláfestés, hanem tér: a sound designer dönti el, honnan jön a félelem és honnan a megnyugvás. A vetített kép nem díszletpótlék, hanem a történet egy rétege. A fény nem a láthatóság eszköze, hanem az idő és a hangulat kezelése. A mozgástervező a test nyelvét teszi olvashatóvá ott, ahol a szöveg kevés. Ezek a szakmák egymással párhuzamosan dolgoznak, és egy gyerekelőadásban a mérték kérdése — mennyi inger, milyen sebességgel — nem esztétikai, hanem korosztályi döntés.
Mit csinál a sound designer? Nem zenét választ, hanem hangtervet készít: a csendtől a térhatásig mindent, ami a nézőhöz hangként jut el. Gyerekközönségnél ennek különös súlya van, mert a hang közvetlenebbül hat, mint a kép — egy rossz helyen megszólaló mély hang egy hatévesnek nem hangulat, hanem ijedtség.
Mit csinál a visual és a videótervező? A színpadi képet tervezi, gyakran mozgóképpel, vetítéssel, élő kamerával. A kérdés itt is a mérték: a gyerek figyelme erősen kötődik a mozgó képhez, ezért a vetítés könnyen elviszi a figyelmet a színészről. A jó videóterv azt tudja, mikor kell hallgatnia.
Pályaorientáció: a színház mint munkahely. A Kolibri közönségének idősebb része — a Pince kamaszai — éppen abban a korban van, amikor eldől, mit képzel magáról. A színház sokuknak vonzó, de a „színész vagy semmi” kép miatt kevesen látják benne a saját helyüket. Az új alkotói szakmák ezt a képet írják át: van hely a technológia, a kép, a hang és a szervezés iránt érdeklődőknek is.
Helyük a színházban. Az új tervezői szakmák képviselői sokszor projektalapon, egy-egy produkcióhoz kapcsolódnak. A Kolibri álláspontja, hogy ezek a szakmák az intézményi működés részei, nem kiegészítései — ez a 15. részben a szerzői jog és a kreditek kérdésével folytatódik.
Szakmai háttér. A hang- és látványtervezés a kortárs színházban önálló alkotói szakma: a nemzetközi gyakorlatban a sound designer és a videó-, illetve vetítéstervező a díszlet- és jelmeztervezővel egyenrangú tervezőként szerepel a stáblistán, és a tervezőket a szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény) is alkotóként ismeri el. A Nemzeti alaptanterv a pályaorientációt az iskolai nevelés feladataként nevezi meg — a színház ehhez azzal járul hozzá, hogy láthatóvá teszi a színpad körüli szakmákat.
Játszóhelyi kapcsolódás. A nagyszínpad az, ahol ezek a szakmák teljes léptékben látszanak. A Fészekben ugyanezek a szakmák a minimalizmus mesterei — ott az a kérdés, mennyi hang és fény nem kell.
Merre tovább. Szeretnénk, ha a Pince ifjúsági közönsége a kulisszák mögé is beláthatna, és a tervezői és műszaki szakmák is bemutatkozhatnának neki — a színház mint lehetséges pálya, nem csak mint nézőtér.
Ez a cikk a Kolibri Színház „A gyerekszínház nem kisebb színház” című sorozatának 6. része. A következő rész pénteken: AI a gyerekszínházban. A sorozat korábbi részei és további cikkei a Kolibri Színház honlapján olvashatók.
