A Kerek élet fája zenés ősbemutató egy igazi kuriózum, hiánypótló előadás, ihletője:
Bajzáth Mária könyve.
A mai digitalizált világban, ahol a fiatalok nem építenek kapcsolatokat és megszűnni látszik
a verbális kommunikáció, célunk erőt, ismeretet, kapaszkodót adni. Megtartó erőt és
közösséget szeretnénk velük és köréjük építeni, hogy tudják soha nincsenek egyedül, és
minden nehézség leküzdhető, ha erőnk és hitünk van hozzá! Hogy tudják, és értsék együtt
vagyunk erősek, egy nép vagyunk, ugyanazokkal a megvalósítandó álmokkal!
Az előadás során megismerik a gyermekek az ünnep fogalmát. Az ünnepet, amely eltér a
mindennapoktól, és, ha valódivá válik az ünnep, megváltozik bennük az élet ritmusa. Az
ünneplésre mindannyiunkban megvan a képesség, de a módját mégis tanítani kell, ennek
elsajátítása szocializációs gyakorlat. Minden virágzó kultúra megtanította ünnepelni a
fiatalokat. A gyermek számára az ünnepséget valódi értéktartalommal kell megtölteni,
hogy magukban hordozzák az ünnep lényegét, és majd tovább is tudják adni, mint a család
melegét.
A Kerek élet fája előadás a négy évszakot alapul véve, négy részből tevődik össze. Tavasz,
Nyár, Ősz, Tél, melyekhez három-három hónap kapcsolódik. Minden hónaphoz kapcsolódik
egy ünnep, népszokással, mesével, népdallal, népi játékkal fűszerezve. A produkciót több
mint tizenkét zenei betét és dal kíséri, Arany Tamás zeneszerző jóvoltából, a tizenkét
hónapot tizenkét gyermekszereplő jeleníti meg, körbejárva a kerek esztendőt.
A zenés színpadi ősbemutató célja, hogy a gyermekek számára a magyar és örmény
kultúra ünnepeinek, hagyományainak, népszokásainak megértését, átélését és
megismerését segítse, a jeles napokra való hangolódást szolgálja. Ismeretet szeretnénk
átadni, de emellett gyökereinkhez való közelítést, megtartó hálót és erőt. Közösséggé való
formálást és formálódást szeretnénk mutatni a népdalok, népszokások, színes
hagyományok és ünnepek mentén. Mindezt szórakoztató, látványos színpadkép mellett,
olyan zenei köntösben, ahol a zeneszerzés, hangszerelés finom mechanikája éppúgy jelen
vannak, mint a kerettörténetben megjelenő négy színész figurája, valamint a gyermekek
szuggesztív jelenléte koreográfus és rendező segítségével.
Író: Tóth Tamás
Díszlet: Ondraschek Péter, Magyar Romana, Sajben Tibor
Rendező: Gyurity István Stipo
Jelmez, kellék: Muladi Klára, Szabó Tünde
Zeneszerző: Arany Tamás Koreográfus: Borbély Kriszta
Dalszövegíró: Lénárt László Hangmérnök: Bachraty Gábor
Hangszerelés: Arany Tamás Fénytechnika: Czibor Attila
Zenei vezető: Endrődi Ágnes
Évszakok: Sövegjártó Áron, Gyenis Erika, Endrődi Ágnes, Gyurity István Stipo
Szél: Tóth G.-Keller Linda
Hónapocskák: Constantin Júlia, Constantin Eszter, Medgyes Tamara, Boldizsár Hanna,
Bartha Pál, Kökény André Ágoston, Jegercsik Csenge, Budai Adél, Tettamanti Róza Lujza,
Takács Borbála, Ferencz-Csibi Anna, Ferencz-Csibi Fanni, Ferencz-Csini Emma,
Papp Márton, Macsotai Nándor, Macsotai Márton, Bíró Márton, Mikó Míra, Süveges Bolda,
Izsák Zsófia, Bokor Borbála, Krichner Petra, Bali Andor, Marosváry Zselyke, Dudás Panni