Játssza: Bán János m.v.

Szerző: Barbro Lindgren
Rendező: Novák János

A gyerekek színes párnákon ülve, cipő nélkül, a lehető legkényelmesebb pózban nézik végig az előadást, bátran közbeszólnak, segítenek a főhősnek, ha esetleg valami elkerülné a figyelmét. Bán János egy személyben testesíti meg Kovász Emilt, Kukacmatyit, a szabót, Szarkáné asszonyságot és az előkelő cukrászda pincérét. Segítőtársai a hangja, az ujja, zakója és a színpadon lévő fogas. Kovász Emil komoly, mély hangja kezdetben tekintélyt parancsoló, de az azzal való egyre árnyaltabb játék lerántja a leplet az amúgy magányos, és olykor sírdogáló, az állandósághoz és változatlansághoz ragaszkodó felnőttről. Bán Matyija igazi gyerek, mindent megkíván, amit meglát, élvezettel falja fel a salátalevelet és a tejszínhabos epret (…). Igazi érzelmi zsarnok, ha valamit nem kap meg, szánalmat és sajnálatot kelt, aminek a kezdetben morózus Emil sem tud ellenállni. – Egyedül nem megy – PRAE.hu, Antal Nikolett írása