Kai Hensel:
Klamm háborúja
Kolibri Pince (VI. Andrássy út 77.)
Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt éppen ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik. Mindig reméltem, hogy valaki belátja egyszer ezt, hogy egy szép napon levelet kapok egy volt diákomtól, hogy Klamm tanár úr, önnek igaza volt. És tudják, mi a vicc? Hogy sose kaptam ilyen levelet, egyet se. Mindegy, spongyát rá.
Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól, olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.
Scherer Péter egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játéka a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. Szórakoztatva, elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs-, konfliktuskezelési és empatikus készségét. A darab sajátos dialógusa, melyben Klamm mondataira minden alkalommal a diákok némasága felel, akár a görög sorstragédiák, a főhős bukásával végződik.
Érzünk-e katarzist, vagy bármilyen elégtételt Klamm furcsa bocsánatkérését hallva? Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal, és saját helyzetük jobb megértéséhez.
Az előadás időtartama 70 perc.
Bemutató: 2008. január 19.
Klamm tanár: Scherer Péter m.v.
Fordító, dramaturg: Kovács Kristóf
A rendező munkatársa: Hajsz Andrea
Rendező: Novák János
„Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt éppen ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik. Mindig reméltem, hogy valaki belátja egyszer ezt, hogy egy szép napon levelet kapok egy volt diákomtól, hogy Klamm tanár úr, önnek igaza volt. És tudják mi a vicc? Hogy sose kaptam ilyen levelet, egyet se. Mindegy, spongyát rá.” (…) Scherer Péter egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játéka a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. – Kai Hensel: Klamm háborúja – Terasz.hu
Ez az egész előadás lényege: mindkét oldalt megmutatja. Ez a Klamm egy szörnyeteg: kiderül róla, hogy feljegyzéseket gyűjt otthon a diákjairól és a kollégákról. Ha belegondolsz, ez őrület. És mégis, amiatt, hogy ilyen tehetetlen helyzetbe kerül tanárként, látod, hogy vívódik, tudsz vele azonosulni – sőt még megsajnálni is. – Dráma az osztályteremben: verekedés helyett színházat a diákoknak – Origo.hu, Dömötör Ági interjúja Scherer Péterrel
(..) A problémák a világ minden táján ugyanazok: elfojtott indulat, tanár-diák bizalmának megrendülése, a tanártársak rivalizálása – mindez egy diák halálának apropója kapcsán. Klamm és az osztály közti háború gyakorlatilag a tanár ellenállásától a diákokkal való lepaktálásig és egy sajátos bocsánatkérésig majd a végkifejletig kalauzolja el a néma diáksereget. – Klamm háborúja – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház – Színház.hu
Dúl az osztályharc a színházakban: míg Heinrich Mann Ronda tanár úrja nemrég az Örkényben folytatott szélmalomharcot a diáksággal, a Kolibri Pincében Klamm tanár úr veszkődik kitartóan egy megnyerhetetlen osztálytermi csatában, melyben a céltábla szerepét kapta. – Scherer Péter tanár úrnak jelentem…- Magyar Narancs.hu
A pedagógiai szituáció, a nevelési helyzet minden lehetséges alapproblémáját szatirikus éllel, karikírozva, sőt lényegében visszájáról írja le. Tanár hőse tökéletes antihős, igazi antitanár. Olyan tanár, akit akár Gogol is megírhatott volna (…) – „Túl” jó… Kai Hensel: Klamm háborúja – Criticai Lapok.hu, Zappe László írása
A humoros fordulatokban és poénokban gazdag előadás, egy megrázó rapszódia a tanári létezés mibenlétéről, és nem utolsó sorban a munka és az elhivatottság közötti dimenzionális különbségről. [… ] Scherer egy kérlelhetetlen tanárból indul, és a létezés legaljáig jut el. Szívfacsaró, mélyen ható előadás, amely hatásosságát legalább annyira köszönheti a fordító/dramaturg Kovács Kristófnak, mint Novák János rendezőnek, aki a kellő minimalizmussal, és a darab pontos ívének kijelölésével és végig vitelével elgörgetett minden akadályt Scherer útjából, egyértelmű keretet szabva a színészi játék maradéktalan kibontakozásához. – A ravasz, az agy és a tanító – 7óra7.hu
Egyértelművé válik, hogy a kialakult helyzet valójában egy közös tragédia. (…) A nézők, a diákok részeseivé válnak egy egyszerű, átlagos tanár teljes kikészülésének, amelyet Scherer a végsőkig fokoz elképesztően hiteles és közvetlen színészi alakításával. És ezt a tébolyt már egyáltalán nem lehet viccesnek találni, hiába Scherer zseniális, már-már egészen groteszk játéka. – „Klamm háborúja – A közoktatás pokla” – Kultúra.hu, Szilágyi Zsófia Emma írása
