Fábri Péter
Az aranygyapjas kaland
Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10.)
I. félév
Csapatépítő utazás
Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Történetünk példa arra, hogyan változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé.
A trónbitorló Péliász király megrémül egy jóslattól: attól fél, hogy az ifjú Jászón a trónjára tör. Teljesíthetetlennek látszó feladattal bízza meg: hozza el Kolkhiszból a híres aranygyapjút. Jászón ötven társával indul el az Argó nevű hajón, Minden akadállyal megküzdve érkeznek Kolkhiszba. Médea, a király lánya varázslattal segít a fiatal hősnek megszerezni az aranygyapjút. Vígan és épen térnek haza Jolkoszba, ahol Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.
Az előadás időtartama kb. 150 perc egy szünettel.
Bemutató: 2019. április 6.
A zenés játék a Proscenium Szerzői Ügynökség enegedélyével kerül bemutatásra.
Emberek
Jolkosziak:
Jászón, az argonauták vezetője – Fehér Dániel
Péliász, Jolkosz királya – Mészáros Tamás
Polümédé, Jászón anyja – Török Ágnes
Argonauták és madarak:
Orfeusz, a dalnok, argonauta – Szívós Károly
Orfeusz madarai – Rácz Kármen, Rácz Kriszta
Herkules, a hős – Kormos Gyula
Hülasz, Herkules barátja – Bodnár Zoltán
Thészeusz, királyfi – Nizsai Dániel
Kasztór – Krausz Gábor
Polüdeikész – Ruszina Szabolcs
Argosz, hajóépítő mester – Gazdag László
Argó, a hajó – Mult István
Kolkhisziak:
Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja – Tóth József
Médea, királylány és varázslónő, Hekaté papnője – Alexics Rita
Kalkhiopé, Médea testvére – Nyakas Edit mv.
Király, királynő:
Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló – Szanitter Dávid
Hüpszipülé, királynő a nők szigetén – Megyes Melinda
Istenek
Jósok és más lények:
Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége – Farkas Éva
Pallasz Athéné, az ész istennője – Erdei Juli
Vénusz, a szerelem istennője – Tisza Bea
Ámor, a szerelemistennő fia – Bárdi Gergő m.v.
Poszeidón, a haragvó tengeristen – Mészáros Tamás
Boreász, az északi szél – Németh Viktória m.v.
Glaukosz a madárjós, tengeri lény – Németh Tibor/Bodnár Zoltán
Phineusz, a vak jós – Tóth József
Pincér, Futár, Szarvas – Székely Rozália m.v.
Érclábú bikák – Nizsai Dániel, Krausz Gábor
Sárkány, az aranygyapjú őre – Bodnár Zoltán
Egy szerelmes nimfa – Vékony Brigitta m.v.
Bebriszek – Balogh Márton m.v.,
Lemnoszi nők – Fehértói Noémi m.v., Bartók-Turza Borbála m.v., Nyakas Edit m.v.
Hatkezű óriások – Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Bodnár Zoltán
Hárpiák – Székely Rozália m.v., Vékony Brigitta m.v.
Szirének – Megyes Melinda, Bartók-Turza Borbála m.v., Fehértói Noémi m.v.,
továbbá Anyák és lányok kórusa, Kariatidák, Sárkányfog vetemény, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Halak kórusa
Zenészek:
Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Borzsák Kamilla, Dóczy Gabriella/Szilágyi Kinga,
Kecskeméti Gábor, Tóth Tamás
Zene – Novák János
Dramaturg – Horváth Péter
Jelmez, báb – Orosz Klaudia
Szcenikus – Farkas István
Digitális képek – Kovács Ivó
Koreográfus – Lakatos János
Zenei vezető – Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor
A rendező munkatársa – Vajdai Veronika
Rendező – Novák János
Nézői vélemények az előadásról:
“Megszületett a görög Gyalog-galopp!”
“Színházművészeti katedrális!”
“Nagy gratuláció, szuper csapatmunka, minden, színes és vidám, örülök, hogy láthattam! Brávó!!!”
“Rég nevettem föl hangosan. De a főpróbán többször is.”
“Gratulálok! Csak áradozni tudok annyira tetszett!”
“Szuper előadàs! Szines, igazi csapatmunka!”
“Remek, szerethető karakterek, csodás zene, jópofa jelmezek, és hihetetlen rendezői munka a sok szereplő mozgatásában. Gratulálunk hozzá! A radnótis A hetvenkedő katona c. darab megidézéséért külön köszönet Szanitter Dávidnak!”