Fábri Péter
Az aranygyapjas kaland
Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10.)
Csapatépítő utazás
Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Történetünk példa arra, hogyan változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé.
A trónbitorló Péliász király megrémül egy jóslattól: attól fél, hogy az ifjú Jászón a trónjára tör. Teljesíthetetlennek látszó feladattal bízza meg: hozza el Kolkhiszból a híres aranygyapjút. Jászón ötven társával indul el az Argó nevű hajón, Minden akadállyal megküzdve érkeznek Kolkhiszba. Médea, a király lánya varázslattal segít a fiatal hősnek megszerezni az aranygyapjút. Vígan és épen térnek haza Jolkoszba, ahol Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.
Az előadás időtartama kb. 150 perc egy szünettel.
Bemutató: 2019. április 6.
A zenés játék a Proscenium Szerzői Ügynökség enegedélyével kerül bemutatásra.
Emberek
Jolkosziak:
Jászón, az argonauták vezetője – Fehér Dániel
Péliász, Jolkosz királya – Mészáros Tamás
Polümédé, Jászón anyja – Török Ágnes
Argonauták és madarak:
Orfeusz, a dalnok, argonauta – Szívós Károly
Orfeusz madarai – Rácz Kármen, Rácz Kriszta
Herkules, a hős – Kormos Gyula
Hülasz, Herkules barátja – Bodnár Zoltán
Thészeusz, királyfi – Nizsai Dániel
Kasztór – Krausz Gábor
Polüdeikész – Ruszina Szabolcs
Argosz, hajóépítő mester – Gazdag László
Argó, a hajó – Mult István
Kolkhisziak:
Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja – Tóth József
Médea, királylány és varázslónő, Hekaté papnője – Alexics Rita
Kalkhiopé, Médea testvére – Nyakas Edit mv.
Király, királynő:
Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló – Szanitter Dávid
Hüpszipülé, királynő a nők szigetén – Megyes Melinda
Istenek
Jósok és más lények:
Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége – Farkas Éva
Pallasz Athéné, az ész istennője – Erdei Juli
Vénusz, a szerelem istennője – Tisza Bea
Ámor, a szerelemistennő fia – Bárdi Gergő m.v.
Poszeidón, a haragvó tengeristen – Mészáros Tamás
Boreász, az északi szél – Németh Viktória m.v.
Glaukosz a madárjós, tengeri lény – Németh Tibor
Phineusz, a vak jós – Tóth József
Pincér, Futár, Szarvas – Székely Rozália m.v.
Érclábú bikák – Nizsai Dániel, Krausz Gábor
Sárkány, az aranygyapjú őre – Bodnár Zoltán
Egy szerelmes nimfa – Vékony Brigitta m.v.
Bebriszek – Balogh Márton m.v.,
Lemnoszi nők – Fehértói Noémi m.v., Bartók Borbála m.v., Nyakas Edit m.v.
Hatkezű óriások – Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Bodnár Zoltán
Hárpiák – Székely Rozália m.v., Vékony Brigitta m.v.
Szirének – Megyes Melinda, Bartók Borbála m.v., Fehértói Noémi m.v.,
továbbá Anyák és lányok kórusa, Kariatidák, Sárkányfog vetemény, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Halak kórusa
Zenészek:
Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Bornai Szilveszter, Dóczy Gabriella/Szilágyi Kinga,
Kecskeméti Gábor, Tóth Tamás
Zene – Novák János
Dramaturg – Horváth Péter
Jelmez, báb – Orosz Klaudia
Szcenikus – Farkas István
Digitális képek – Kovács Ivó
Koreográfus – Lakatos János
Zenei vezető – Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor
A rendező munkatársa – Vajdai Veronika
Rendező – Novák János
Nézői vélemények az előadásról:
“Megszületett a görög Gyalog-galopp!”
“Színházművészeti katedrális!”
“Nagy gratuláció, szuper csapatmunka, minden, színes és vidám, örülök, hogy láthattam! Brávó!!!”
“Rég nevettem föl hangosan. De a főpróbán többször is.”
“Gratulálok! Csak áradozni tudok annyira tetszett!”
“Szuper előadàs! Szines, igazi csapatmunka!”
“Remek, szerethető karakterek, csodás zene, jópofa jelmezek, és hihetetlen rendezői munka a sok szereplő mozgatásában. Gratulálunk hozzá! A radnótis A hetvenkedő katona c. darab megidézéséért külön köszönet Szanitter Dávidnak!”