8 éves kortól

Fábri Péter

Az aranygyapjas kaland

Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10.)

Csapatépítő utazás

Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Történetünk példa arra, hogyan változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé.

A trónbitorló Péliász király megrémül egy jóslattól: attól fél, hogy az ifjú Jászón a trónjára tör. Teljesíthetetlennek látszó feladattal bízza meg: hozza el Kolkhiszból a híres aranygyapjút. Jászón ötven társával indul el az Argó nevű hajón, Minden akadállyal megküzdve érkeznek Kolkhiszba. Médea, a király lánya varázslattal segít a fiatal hősnek megszerezni az aranygyapjút. Vígan és épen térnek haza Jolkoszba, ahol Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhesséhk erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.

Az előadás időtartama kb. 150 perc egy szünettel.

Bemutató: 2019. április 6.

A zenés játék a Proscenium Szerzői Ügynökség enegedélyével kerül bemutatásra.

 

 

 

Emberek
Jolkosziak:
     Jászón, az argonauták vezetője – Fehér Dániel
     Péliász, Jolkosz királya – Mészáros Tamás
     Polümédé, Jászón anyja – Török Ágnes
Argonauták és madarak:
     Orfeusz, a dalnok, argonauta – Szívós Károly
     Orfeusz madarai – Rácz Kármen, Rácz Kriszta
     Herkules, a hős – Kormos Gyula
     Hülasz, Herkules barátja – Bodnár Zoltán
     Thészeusz, királyfi – Nizsai Dániel
     Kasztór – Krausz Gábor
     Polüdeikész – Ruszina Szabolcs
     Argosz, hajóépítő mester – Gazdag László
     Argó, a hajó – Mult István
Kolkhisziak:
    Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja – Tóth József
    Médea, királylány és varázslónő, Hekaté papnője – Alexics Rita
    Kalkhiopé, Médea testvére – Nyakas Edit mv.
Király, királynő:
    Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló – Szanitter Dávid
    Hüpszipülé, királynő a nők szigetén – Megyes Melinda
Istenek
Jósok és más lények:
    Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége – Farkas Éva
    Pallasz Athéné, az ész istennője – Erdei Juli
    Vénusz, a szerelem istennője – Tisza Bea
    Ámor, a szerelemistennő fia – Bárdi Gergő
    Poszeidón, a haragvó tengeristen – Mészáros Tamás
    Boreász, az északi szél – Németh Viktória (KIMI-Kolibri stúdiós)
    Glaukosz a madárjós, tengeri lény – Németh Tibor
    Phineusz, a vak jós – Tóth József
    Pincér, Futár, Szarvas – Székely Rozália mv.
    Érclábú bikák – Nizsai Dániel, Krausz Gábor
    Sárkány, az aranygyapjú őre – Bodnár Zoltán
    Egy szerelmes nimfa – Vékony Brigitta (KIMI-Kolibri stúdiós)
    Bebriszek – Balogh Márton (KIMI-Kolibri stúdiós), Mendel Péter (KIMI-Kolibri stúdiós)
    Lemnoszi nők – Fehértói Noémi (KIMI-Kolibri stúdiós), Bartók Borbála (KIMI-Kolibri stúdiós),
    Nyakas Edit mv.

    Hatkezű óriások – Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Bodnár Zoltán
    Hárpiák – Székely Rozália mv., Mendel Péter (KIMI-Kolibri stúdiós), Vékony Brigitta (KIMI-Kolibri stúdiós)
    Szirének – Megyes Melinda, Bartók Borbála (KIMI-Kolibri stúdiós), Fehértói Noémi  (KIMI-Kolibri stúdiós)
    továbbá Anyák és lányok kórusa, Kariatidák, Sárkányfog vetemény, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Halak kórusa

Zenészek:
Bágyi Balázs/Bordás Zoltán, Bornai Szilveszter, Dóczy Gabriella/Szilágyi Kinga,
Kecskeméti Gábor, Tóth Tamás

Zene – Novák János
Dramaturg – Horváth Péter
Jelmez, báb – Orosz Klaudia
Szcenikus – Farkas István
Digitális képek – Kovács Ivó
Koreográfus – Lakatos János
Zenei vezető – Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor
A rendező munkatársa – Vajdai Veronika
Rendező – Novák János

December 15. vasárnap 15:00
December 16. hétfő 10:00
Január 9. csütörtök 15:00
Január 10. péntek 10:00
Január 11. szombat 15:00

Nézői vélemények az előadásról:

“Megszületett a görög Gyalog-galopp!”

“Színházművészeti katedrális!”

“Nagy gratuláció, szuper csapatmunka, minden, színes és vidám, örülök, hogy láthattam! Brávó!!!”

“Rég nevettem föl hangosan. De a főpróbán többször is.”

“Gratulálok! Csak áradozni tudok annyira tetszett!”

“Szuper előadàs! Szines, igazi csapatmunka!”

“Remek, szerethető karakterek, csodás zene, jópofa jelmezek, és hihetetlen rendezői munka a sok szereplő mozgatásában. Gratulálunk hozzá! A radnótis A hetvenkedő katona c. darab megidézéséért külön köszönet Szanitter Dávidnak!”