7-10 éveseknek

Jókai Mór-Horváth Péter

A császárfiú álma

Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10.)

Csia Csingi császár tizenöt esztendős, amikor apja halálával a nagy kínai birodalom trónjára lép. A koronával együtt mindjárt feleséget is kell vennie. Csia Csingi álmában többször megjelenik a messzi Leaotung tartomány hercegnője, és Liu-Liu is álmodik az ifjú császárral. Szívükben szerelem ébred. Sok nehézség után egymásra találnak, ám ekkor kiderül, hogy más az álom, és más a valóság. Pedig léteznek csodák, kérdezzétek csak meg az Aranymenyétet!

Az előadás időtartama kb. 105 perc egy szünettel.

Bemutató: 2018. november 17.

 

Jókai Mór: A leaotungi emberkék című meséje nyomán

színpadra írta dalszövegekkel:

Horváth Péter

 

Zene: Novák János

Tervező: Orosz Klaudia

Mozgás: Lakatos János

 

Csia Csingi, a császárfiú – Nizsai Dániel

Nio Ling, a császárfiú anyja – Török Ági

Liu-Liu, Leaotung hercegnője – Michl Juli mv.

Huj-Pej, a hercegnő apja – Szívós Károly

Három Mandarin – Bodnár Zoltán, Krausz Gábor, Szanitter Dávid

Három Asszony – Erdei Juli, Rácz Kármen, Rácz Kriszta

Jeo-Hui, a Tudós – Mészáros Tamás

Luzu, a vénember – Németh Tibor

Mey Ling, a titok őre – Farkas Éva

Takla Makán, az aranymenyét – Ruszina Szabolcs

Kengyelfutó – Bárdi Gergő

Kínai hegedűs (erhu játékos), Nioma istennő – Sallai Virág/Alexics Rita

 

Zenészek:

Bágyi Balázs – Pekingi opera-gong, Jin Ban gong

Farkas Rózsacimbalom

Kecskeméti Gábor – Dizi (kínai bambusz-fuvola), tibeti hangtál

 

Zenei vezető: Kecskeméti Gábor

Digitális képek: Kovács Ivó

Szcenikus: Farkas István

A rendező munkatársa: Hajsz Andrea

Rendező: Novák János

November 17. vasárnap 15:00
November 18. hétfő 10:00
December 2. hétfő 10:00
December 8. vasárnap 10:00
Január 30. csütörtök 10:00
Január 31. péntek 15:00

“Horváth Péter jó érzékkel, ügyes dramaturgiával készített adaptációja nem önmagában áll helyt a Kolibri Színház előadásban. Novák Jánosnak ugyanis nagyobb ambíciói voltak, mint hogy egy egyszerű mesejátékot állítson színpadra. Komplexebb hatásokkal élő előadást készített a távol-keleti történetből, amelyben a zenének és a vizualitásnak legalább olyan fontos szerepe van, mint a szövegnek. (…) Összhatásában úgy működik az előadás, mint az igényes zenés színház: érzelmeket, hangulatokat, belső állapotokat fejez ki empatikus erővel a muzsika, amely egyszerre hat egzotikusnak és számunkra is ismerősnek.(…) Az előadás egyik legnagyobb erénye az az összmunka, amit a Kolibri színészeitől látunk. Néhányuknak nagyobb szerepe van, másoknak kisebb, de valamennyien tudásuk legjavát próbálják adni – prózában, énekben, mozgásban és bábmozgatásban egyaránt” – Közel és mégis távol – Ellenfény, Sándor L. István írása

“Jókai Mór A leaotungi emberkék című meséjéből Horváth Péter írt A császárfiú álma címmel magyar-kínai, kínai- magyar darabot, melyet Novák János rendezett meg a Kolibri Színházban, hogy megértsük és – éljük: az álmok és a valóság egymást táplálja, segíti.  Egzotikusan  ismerős, kalandos utazás ez, amelyben az álmok ereje élteti, erősíti a valóságot. (…) A kínai több ezer éves hagyomány a racianalitásra kötelez, ahol ábrándoknak, sugallatoknak és álmoknak helye nincs. Kínai népviselet, fejdíszek, kézmozdulatok jó arányokban, visszafogott ízlésességgel alkalmazott együttese (tervező: Orosz Klaudia, mozgás: Lakatos János) hozza közénk a kérlelhetetlen tántoríthatatlanságot (…). A két fiatal, a császárfiú és a hercegnő, Nizsai Dániel és Michl Juli játéka csupán az, amelyen keresztül a vágyakozó lelkek vonzódása, eltökéltsége számunkra is “olvashatóvá” válik. (…) Látszólagos áthidalhatatlanságról szól Novák János rendezésében ez a magyarosan kínai és kínaian magyar mese. És legfőképpen arról, hogy ne cövekeljünk le csupán  a látszatnál (…)” – Az álom valósága – Pótszékfoglaló, Csatádi Gábor írása

Ha még tanítanék, képzeletbeli ezüsttálcán vinném be az órára Jókai meséjét, meg ennek az előadásnak a szövegkönyvét. Nagy gyönyörűséggel elemeznénk, mi jó tud lenni abban, ha az alapművet igazi író írja, s ha az abból készült színpadi változatot igazi színházi ember készíti el. (…) Jókai Mór A leautongi emberkék című műve nyomán születtek Horváth Péter dialógusai és dalszövegei, amelyekhez és amelyekre Novák János szerzett színes és élvezetes muzsikát. (…) A szöveg és a zene minőségi jelenlétéhez azonban társult még valami, s ez a látványt meghatározó, ragyogó jelmezeket és izgalmas bábokat tervező Orosz Klaudia, valamint a teret kitágító, digitális képekért felelős Kovács Ivó és a szcenikus Farkas István remek munkája. (…) A Novák János által rendezett előadásban kimunkált és egységes a színészi játék, és csupa zene minden prózában fölhangzó dialógus is. Gazdag a látvány, míves a zene, nem lenne csoda, ha számos külföldi meghívást kapna ez a produkció” – Volt egy álmuk- SpirituszOnline, Gabnai Katalin írása

“Az alkotók úgy építették fel a mesét, mint egy jó krimit. Nagyjából az ötödik perctől kezdve ott van az orrunk előtt a megoldás, sőt, még refrénbe is foglalják, de nem jövünk rá (…), csak a legvégén. (..) A Novák János által rendezett előadás meghatározó eleme a zene és az, hogy a szöveg jelentős része énekbeszédben hangzik el. Novák János részben kínai hangszerekre (bambusz fuvola, tibeti hangtál, pekingi operagong) írt zenéje a mi fülünkhöz szelídíti ezt a máskülönben oly idegennek tűnő zenei világot. (…) Különlegesen szépek Orosz Klaudia jelmezei. A nemes anyagok, ragyogó színek mellett az apró ötletek teszik egészen egyedivé őket (…).  A színészek jól eltalálják a mértékkel kínaira stilizált játékmódot (ebben Lakatos János koreográfiája is segítségükre van), és a társulati összjáték is egységes, meggyőző képet mutat” – Mesék szerelemről és halálról – Színház.net, Turbuly Lilla írása