Bábelőadás és maci-történet – Bemutatkozik Kuthy Ágnes rendezése
Április 18-án bemutatót tartunk a 4-8 éves korosztálynak Kuthy Ágnes rendezésében, a Small Size európai uniós projekt keretében.
BEMUTATÓT TARTUNK!
Április 18-án bemutatót tartunk a 4-8 éves korosztálynak Kuthy Ágnes rendezésében, a Small Size európai uniós projekt keretében. A medve, akit Vasárnapnak hívtak című bábelőadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában kerül színre a Kolibri Fészekben Alexics Rita, Ruszina Szabolcs, Czupi Dániel és Fehér Dániel szereplésével. A német Axel Hacke művét Gimesi Dóra és Nagy Orsolya írta színpadra, a szerző engedélyét a Verlag Antje Kunstmann GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.
A történet középpontjában Alex áll, aki nagyon szeretné kideríteni, hogy mit gondol játékmedvéje, Vasárnap, miközben a szárítókötélen lóg a fürdőszobában. Egy reggel furcsa dolog történik: a kisfiú a szobája helyett egy játékboltban ébred, az eladó egy öreg mackó, és a vevők is egytől-egyig medvék. Medveországban ugyanis az embergyerekek játékok, akiket a medveszülők megvásárolnak a bocsoknak. Hamarosan Alexet is kiválasztja egy medvepapa, és hazaviszi a kicsinyének, akit Vasárnapnak hívnak.
“Van egy ötéves gyermekem és amikor játszani látom, akarva akaratlan eszembe jutnak a személyes történeteim, amelyek azokhoz a tárgyakhoz, babákhoz fűződnek, amelyek most ott porosodnak a polcaimon. Ilyenkor ráeszmélek, hogy erős, titkos, baráti kapcsolatban állunk a játékainkkal és hogy a sorsuk összefonódik a miénkkel, hiszen rengeteg élményt köszönhetünk nekik. Axel Hacke darabja is erről mesél. Módot ad arra, hogy visszatérjünk a gyerekkor világába, ahol még bármi lehetségesnek tűnt és felhívja a figyelmet arra, hogy a játékainkhoz való viszonyunk rengeteget elárul rólunk. Mivel mindenkinek van legalább egy macis története, a gyermek és a felnőtt is rögtön úgy érezheti, köze van a főhős, Alex történetéhez” – fogalmazott a darab kapcsán Kuthy Ágnes rendező, aki Mátravölgyi Ákos tervezővel közösen tanulmányozta a maci-történelmet, és különböző teddy mackók mintájára formálta meg a darabbéli bábokat, amelyeket bunraku formában mozgatnak meg.
“A nagy, ölelgethető, babusgatható macik mellett dobozokkal játszunk. Ezek végtelen sok animációs lehetőséget rejtenek, amit ki is használunk. Így a gyerekek érdekes átváltozásoknak, sőt, csodáknak lehetnek tanúi, hiszen még a falak is megmozdulnak a Kolibri Fészekben. Az előadásban fontos szerep jut az élőzenének. Novák János dalait a színészek cajonnal, melodikával, kalimbával, xilofonnal és gitárral adják elő” – árulta el Kuthy Ágnes, aki nem először jár a Kolibri Színházban.
“1994-ben még az egykori főrendező kislányának voltam az óvónénije. Székely Andrea tudta, hogy nagyon szeretek bábozni, ezért ajánlotta, hogy jelentkezzek a Kolibri Színház stúdiójába. Felvettek, majd bekerültem a legendás Bors néni előadásba, később szerepeltem például Pogány Judit Kék madár című rendezésében. Tehát sok emlék fűz a színházhoz, innen indult a szakmai utam, ami a Budapest Bábszínház stúdiója, majd a Berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskola Báb- és Vizuálrendező szakán át visszavezetett. Nagy öröm most újra, alkotóként jelen lenni a Kolibriben és együtt dolgozni régi ismerősökkel illetve olyan fiatalokkal, akik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a tanítványaim voltak” – nyilatkozta Kuthy Ágnes.
Várunk benneteket szeretettel!
KUTHY ÁGNESRŐL
Hol végzett?
2003-2006 Veszprémi Egyetem Színháztörténész szak
2001-03 Berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskola posztgraduális Báb és Vizuálrendező szak
1995-99 Eötvös József Tanítóképző Főiskola Pedagógiai Fakultás Könyvtár szak
Diplomamunka: A könyv és a bábjáték összekapcsolása az óvodás korú gyermekek részére (jeles)
1996-2000 Budapest Bábszínház Bábszínész képző Iskola
1995-96 Kolibri Színház Bábszínész képző Iskola
1990-94 Budapesti Óvónő és Pedagógiai Szakközépiskola / érettségi
Hol dolgozott?
2004- Szabadúszó látványrendező, színház és bábrendező Magyarország, EU
2002-04 a berlini Collegium Hungaricum és a berlini Magyar Követség kulturális osztályának gyakornoka
2000 -01 Budapest Bábszínház – bábművész, rendezőasszisztens
1997-2000 Puskás és Meskó Rendezvényszervezői Iroda műsorainak összeállítása, szervezése és a műsoraiban való közreműködője (pl. Fővárosi Önkormányzat műsorai)
1997-2000 Starface Színész Ügynökség szervező
1995-96 Aladin Tv stúdió Süni és barátai című bábsorozat címszereplője
Szféra Tv Uborka című politikai bábkabaréjának bábszínésze
Hogy látja…?
Részlet az Ellenfény interjújából:
– Miért ezt a műfajt választottad? Milyen iskolák, élmények alakították a szemléletmódodat?
– Nekem már a génállományomban benne volt a bábszínház. Édesapám, Tapasztó János a háború utáni magyar bábjáték mozgalom egyik elindítója volt, ő tanította Mazsola és Manócska életre keltőit, Havas Gertrúdot és Kis Pistát a bábmozgatásra. A papám annakidején nagyon sok bábot is készített, én ezek között a bábok között nőttem fel, amelyek az aput is helyettesítették, mert ő sajnos három éves koromban meghalt. Így nekem egyenes volt az utam: bábokkal akarok foglalkozni. Valószínűleg valami kapaszkodás is volt ebben az elveszett apáért. Először kitanultam az óvó néniséget, mert ott is bábozhattam a gyerekeknek, aztán a Kolibri stúdiójába mentem tanulni. Innen valóban átmentem a Budapest Bábszínház stúdiójába. Ottani tanáraim és igazgatóm biztattak, hogy menjek külföldre bábrendezést tanulni, mert látnak bennem ez irányú invenciót, itthon pedig nincs ilyen szak. Ez a biztatgatás addig folyt, míg el nem küldtek Berlinbe. Tulajdonképpen én azért annyira nem szerettem volna rendező lenni, de olyan sok helyről és olyan intenzíven ösztönöztek ebbe az irányba, hogy legalább meg kellett próbálnom. Így szinte nyelvtudás nélkül kimentem a berlini színművészeti főiskolára, ahol sikeres felvételit tettem.
– Nyelvtudás nélkül? Ez hogy kell csinálni?
– Szuggesztíven. Velem egyidőben egy német származású ismerősöm is felvételizett Berlinbe, így ő átsegített, némi tolmácsolással a felvételin. Abban az évben nem indítottak volna bábrendező szakot, de valószínűleg annyira felkeltette az érdeklődésüket, hogy ilyen pimasz módon oda mer állítani valaki ezer kilométerről, hogy csak nekem beindítottak egy külön bábrendező képzést, úgyhogy egyedül voltam a berlini színművészeti főiskolán bábrendező hallgató. Ahogy elvégeztem a főiskolát, hazajöttem.
– Mondtad, hogy nem nagyon akartál rendező lenni. Mi akartál lenni?
– A bábszínészet közelebb állt hozzám. Az előbb pozitívumként hangzott el a világra való nyitás lehetősége. Tulajdonképpen én ettől nagyon féltem. Azért ijesztő volt kiszakadni az itthoni megszokott kis burokból, és az anyai szeretet meg a barátok nélkül létezni, hirtelen kilépni a nagy űrbe, a legteljesebb bizonytalanságba, nyelvtudás nélkül, pénz nélkül, ismerősök nélkül. Ez nagyon nehéz döntés egy ember életében, ráadásul akkor, amikor már nem 18 éves, hanem 26. Nehezen tettem meg ezt a lépést, de természetesen ma már tudom, hogy oka és értelme volt.
A medve, akit Vasárnapnak hívtak olvasópróba
