46 előadást vár az ország legnagyobb gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválja

A sajtótájékoztatón történtekről ide kattintva meghallgathatják Józsa Ágnes interjúját!

 

 

oten

Czupi Dániel, Csomós Miklós, Balvin Nándor, Novák János, Vasvári Csaba

 

Novák János bevezetője a VII. Kaposvári ASSITEJ Biennálé elé:

 

2002 óta minden páros évben május elején az ország legjobb gyermek- és ifjúsági előadásai egy hétig Kaposváron vendégeskednek. Ez az ország legnagyobb gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválja, ahol a legjobb előadások számára műfaji korlátok  nélkül biztosítjuk a bemutatkozás lehetőségét. Az elmúlt tizenkét évben a cél nem változott: akkor is, ma is azért találkozunk, hogy szembeszálljunk az igénytelenséggel, értékes előadások példájával segítsük a gyerek- és ifjúsági előadások színvonalának emelkedését, a legjobb alkotók és társulatok megismerését, megbecsülését.  A meghívott külföldi előadások, a kiállítások és a kapcsolódó szakmai konferenciák is ezt a célt szolgálják.

 

csomosmiklos_felszolal

Csomós Miklós, Balvin Nándor, Novák János, Vasvári Csaba

 

Kezdetben még az is bizonytalan volt, születik-e kétévente annyi előadás, amiből érdemes válogatni. Már a második Biennáléra okafogyottá vált ez a kérdés. Hiszen „nem azért hajnalodik, mert a kakas kukorékol, hanem azért kukorékol a kakas, mert hajnalodik.” Sok olyan kezdeményezés országos elterjedését szolgálta a Biennálé, melynek első bemutatkozása Kaposváron volt. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

• Ifjúsági- és a csecsemő korú nézőket megszólító előadásokat először a Fókusz programban mutattunk be Kaposváron,

• ma már külön korcsoportos kategóriákban a Biennálé nemzeti versenyprogramjában szerepelnek.

• Először itt mutattunk be osztályterem-színházi előadást, ma már külön fesztiválja van a tantermi előadásoknak is. Az idei Biennálén több osztályterem-színházi előadás is szerepel.

• A programnak kezdettől fogva szerves részét képezik a színházi nevelési társulatok előadásai.

• Mára a színházak nevelési funkciója egyre szélesebb körben elfogadott, a színházi neveléssel foglalkozó szakemberek egyik első találkozója is Kaposváron volt 2010-ben, melyről saját kiadványunk is született. A Biennálén a sokféle új kezdeményezésről idén egy három napos nevelési konferencia keretében cserélnek eszmét az érdekeltek.

 

A Biennálé mindig is a fiatal művészek bemutatkozásának fóruma volt.

• A mostani találkozóhoz a művészeti egyetemek hallgatói először csatlakoznak önállóan, az OFI külön pályázati keretéből, a Kaposvári Egyetemmel közösen szervezett Next Generation programmal.

• A határon túli magyar nyelvű előadások idén először nagyobb számban is bemutatkozhatnak, saját Üveghegy-díjért versenyeznek.

• Az Európai Uniós Small Size, Big Citizens program támogatásával a legkisebbeknek szóló külföldi előadások meghívását finanszírozzuk.

• A Goethe Intézet támogatása lehetőséget teremtett az egyik legismertebb ifjúsági darabokat író német szerző, Lutz Hübner mellett a berlini Grips Theater egy előadásának (Aussetzer) és ismert német ifjúsági színházi szakemberek (Stephan Fischer-Fells és Gerd Taube) meghívására is.

• A nemzeti versenyprogram mellett hagyományosan az utcán és tereken is megjelentek az értékes szabadtéri gyerekelőadások.

• Idén először a versenyprogramban is szerepel szabadtéri produkció. Új helyszínként a sétálóutca kirakatai is megjelennek a programban.

 

novakjanos_vasvaricsaba Novák János, Vasvári Csaba

 

A támogatások megszerzése minden alkalommal az ASSITEJ Magyar Központ Elnökségének és a társszervező Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóságának két éves előkészítő munkáját igényli.

 

Idén azért tudunk minden korábbi Biennáléhoz képest már hónapokkal a rendezvény megkezdése előtt beszámolni a rendezvényről, mert – hála a támogatóknak és a támogatásoknak – most először tudjuk előre, hogy milyen keretek állnak rendelkezésünkre a Biennálé programjainak lebonyolításához!

 

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, akik lehetővé tették idei programunk megrendezését: az EMMI-nek, az NKA-nak, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának; az OFI-nak (a fiatal tehetségeket célzó szakmai keretprogram, az arculatpályázat, a fotópályázat és a zsűri egy tagjának delegálása), Budapest Főváros Önkormányzatának (díjak); a budapesti Goethe Intézetnek (a német szakmai program megvalósulásának támogatása) és a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházon keresztül a Small Size, Big Citizens uniós csecsemőszínházi együttműködésnek (a „Small Size” legkisebbeknek szóló szekció megvalósítása).

 

• Az idei válogató, Andai Katalin 89 előadás megtekintése után döntött az idei nemzeti versenyprogramban bemutatandó előadásokról.

• 2014. május 5. és 10. között 46 előadással találkozhatnak majd az érdeklődők Kaposváron, a Biennálén.

 

Mivel ennyi programot lehetetlen úgy egyeztetni, hogy öt nap alatt mindenki mindent lásson, ezért az ASSITEJ Magyar Központ elnöksége úgy döntött, hogy idén korcsoportok szerinti bontásban állítja össze a programot.

 

A nézők, a zsűri és a Next Generation rendezvény résztvevői

• a legkisebbeknek szóló,

• a gyerekeknek és az ifjúságnak szóló,

• valamint a határon túli előadások közül válogathatnak.

Két évvel ezelőtt már két Biennálé Üveghegy-díjat ítélt oda a zsűri, külön a legjobb gyerek- és külön a legjobb ifjúsági előadásnak. Idén újabb két kategóriával egészül ki az Üveghegy-díjazottak köre: külön díjazott lesz a legkisebbeknek szóló és a határon túli színházak legjobb gyerekelőadása is. Díjakkal emlékezünk egykori elnökségi tagokra: Békés Pálra, Lengyel Pálra és az életműdíjjal kitüntetett Kemény Henrikre. A zsűri elnöke idén Sándor L. István lesz; a zsűri tagjai között tudjuk Takács Katalint, Harangi Máriát, Horváth Pétert, Vasvári Csabát, Csizmadia Tibort és egy az OFI által delegált pedagógus szakembert. A szakmai beszélgetéseken vendégeink között tudhatjuk majd Kozák Katalin csecsemőszínházi szakértőt az Oslói Egyetemről és Király Ildikó csecsemőszínházi szakértő-agykutatót, az ELTE (Pszichológia Kara) Kognitív Pszichológia tanszékének vezetőjét.

 

 

andaikati

 Andai Kati

 

Az ASSITEJ Világszervezet idei gyermekszínházi üzenetét Yvette Hardie, a szervezet elnöke fogalmazta.  A felhívás – „Vigyél egy gyereket színházba, vagy a színházat vidd el hozzá!” – akár a Kaposvári Biennálé jelmondata is lehetne.

 

„Elfogadjuk és hirdetjük, hogy bár a gyerekeknek iránymutatásra van szükségük, elidegeníthetetlen joguk, hogy azok legyenek, amik lenni szeretnének. Ezt csak úgy érhetik el, ha teret adunk az álmaiknak és az álmaik megvalósításához – idézi Nelson Mandelát az elnök asszony. Yvette Hardie világnapi üzenetében felhívja a figyelmet arra, hogy 2014-ben lesz 25 éve, hogy megszületett a Gyermekjogi Nyilatkozat, mely a világ minden aláíró nemzetére fontos kötelezettségeket ró. A Nyilatkozat 31. paragrafusa szerint „minden gyereknek elidegeníthetetlen joga a pihenés, a játék, a szabadidős, a kulturális és a művészeti tevékenység”.

 

Úgy gondoljuk, nálunk is megérett a helyzet a továbblépésre. Arra kérjük ezért a szülőket, a pedagógusokat, a színházi és előadó-művészeti műfajok jeles képviselőit Kaposváron és az egész országban, tegyenek meg mindent azért, hogy Magyarországon is minden gyermek számára megteremtődjön a lehetősége annak, hogy diákévei alatt évente legalább egyszer élő színházi előadással találkozzon! Yvette Hardie gondolatait egy másik Nelson Madela idézettel zárja: „A történelem annak alapján ítél majd felettünk, hogy sikerült-e megváltoztatnunk a gyerekek mindennapjait.”

 

Kaposváron a színházak jeles képviselői azért küzdenek, hogy minél több gyermek és fiatal számára legyen átélhető a nemzeti kultúra megtartó ereje, a színházi közösségi élmény felszabadító öröme.

 

Ma van a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világnapja – Yvette Hardie üzent

nezok

 

2014. március 20-án ünnepli a Nemzetközi ASSITEJ Szövetség a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világnapját. Yvette Hardie ASSITEJ elnök és Novák János, az ASSITEJ Magyar Központ elnökének üzenetét olvashatják.

 

Az ASSITEJ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZAK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR KÖZPONTJA arra kéri mindazokat, akik március 20-án Magyarországon csecsemőknek, gyermekeknek vagy az ifjúságnak játszanak, olvassák fel előadásuk előtt Yvette Hardie ASSITEJ elnök mellékletben csatolt világnapi üzenetét a kedves közönségnek, ezzel is támogatva a világ gyermek- és ifjúsági színházainak összefogását!

 

yvette-hardie

 

YVETTE HARDIE ÜZENETE:

 

Vigyél egy gyereket színházba!

 

„Elfogadjuk és hirdetjük, hogy bár a gyerekeknek iránymutatásra van szükségük, elidegeníthetetlen joguk, hogy azok legyenek, amik lenni szeretnének. Ezt csak úgy érhetik el, ha teret adunk az álmaiknak és az álmaik megvalósításához – mondta Nelson Mandela.

 

Mi, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségének tagjai, őszintén hisszük, hogy a színház a lehető legjobb közeget teremti meg ahhoz, hogy a gyerekek álmodhassanak, és valóra válthassák az álmaikat. De vajon kellő emberséggel, tisztelettel, játékossággal, bizalommal és humorral fordulunk feléjük? Biztosítjuk, hogy a színházba látogató gyerekek – származástól, nemtől, osztálytól, anyanyelvtől stb. függetlenül – elég teret kapjanak az álmodozáshoz és álmaik megvalósításához?

 

2014-ben lesz 25 éve, hogy elfogadtuk a Gyermekjogi Nyilatkozatot. De vajon komolyan vesszük-e a benne foglaltakat? Hány nemzet érti meg a 31. paragrafus jelentőségét, miszerint “minden gyereknek elidegeníthetetlen joga a pihenés, a játék, a szabadidős, a kulturális és a művészeti tevékenység”? Hány nemzet tesz azért, hogy ezek a jogok megvalósuljanak?

 

Mindez persze nem csak a nemzetek, országok, kormányok felelőssége. Mindannyian tehetünk érte! Március 20-án, a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Világnapon arra kérünk, vigyél egy gyereket színházba, vagy a színházat vidd el neki – adj esélyt, hogy a varázslat megtörténjen!

 

Ahogy Mandela mondta: „A történelem az alapján ítél felettünk, hogy sikerült-e megváltoztatnunk a gyerekek mindennapjait.”

 

Yvette Hardie
Az ASSITEJ International elnöke

 

novakjanos

 

NOVÁK JÁNOS ÜZENETE:

 

A Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségének, az ASSITEJ Magyar Központjának elnöksége, a Magyar Színházi Társasággal, Teátrumi Társasággal és a Magyar Bábművész Szövetséggel egyeztetett közös törekvése, hogy Magyarországon is minden gyermek számára megteremtődjön a lehetősége annak, hogy diákévei alatt évente legalább egyszer élő színházi előadással találkozzon. Kérjük a szülőket, a pedagógusokat, a színházi és előadó-művészeti műfajok jeles képviselőit, hogy segítsenek abban, hogy a jövő generációk egész emberré nevelésének érdekében ez az álmunk valóra váljon!

 

Novák János
Az ASSITEJ Magyar Központ elnöke

 

Bábjáték-automata a Jókai téren!

Automata

 

A Bábszínházi Világnapon, a Kolibri Színház Nyílt napján, március 21-én, 10 és 15 óra között újra működik a színház Jókai téri bejáratánál a szabadtéri rendezvényeinken megismert, népszerű bábjáték-automata!

 

Az automatát Albertnek hívják, és minden arra járó érdeklődőnek teljesíti a kívánságát, aki leírja, vagy lerajzolja kedvenc előadását. A Kemény Henrik Vitéz László bábszínházát, egy „félkarú rablót” és egy ATM-et ötvöző automata – egyik működtetője, Gazdag László megfogalmazásával élve – reggeltől délutánig várja a kéréseket, óhajokat, memóriájában Vitéz László-jelenetekkel, dalokkal, játékokkal.

 

200. előadását ünnepelte a Moha és páfrány!

Mindenki tudja, hogy az erdőben moha és páfrány lakik. Azt talán kevesebben, hogy van egy olyan erdő, amelynek Moha és Páfrány, a két huncut erdei manó a lakója.

 

2006 szeptemberében mutatta be a Kolibri Fészek a Moha és páfrány című produkciót Szívós Károly rendezésében, Török Ágnes és Szívós Károly előadásában, Václav Ctvrtek és Zdenek Smetana könyve alapján. Idén jubilált az előadás, március 18-án már kétszázadszorra került színre!

 

mohapafrany

 

A darabot így ajánlja a Funzine:

“A legapróbbaknak, főként 3-6 éveseknek ajánljuk ezt az igazán kedves mesejátékot. Moha és Páfrány az erdő huncut manói, akik megannyi kalandban vesznek részt, és ezt örömmel osztják meg közönségükkel is. Néha segítenek másokon, néha pedig rajtuk segítenek az erdő lakói, hiszen a két manó olyannyira eleven figura, hogy lehetetlen őket veszni hagyni. A humoros szín- és bábjáték mellett, a gyerekek megismerkedhetnek az erdő sajátosságaival, és még mondókákat is dalolhatnak, amikkel órákon át szórakoztathatják majd a szülőket az úton hazafele, illetve lefekvés helyett. Irány a Kolibri Fészek!”

 

A Moha és páfrányt legközelebb 

április 29-én 15 órakor és

május 30-án és 31-én 10:30-kor játsszuk!

Jön a Kampókemp bemutató – A Kolibri nyitja a Tavaszi Fesztivált

Március 22-én új bemutatót tartunk! Tom Lycos és Stefo Nantsou Kampókemp című drámája a Tavaszi Fesztivál nyitóelőadása.

 

 

IMG_6046

 

 

A világszerte népszerű ausztrál szerzőpáros ifjúsági darabjai a való élet gondjaival szembesítik a fiatalokat. Gyakran újsághírből vett történetet dolgoznak fel azzal a céllal, hogy ráébresszék nézőiket az események hátterében fellelhető valódi problémákra.

 

 

A Kampókemp négy zűrös fiatal történetét követi végig. Szüleik abban a reményben küldik el őket egy drága átnevelő táborba, hogy mire hazatérnek, jól nevelt, szófogadó gyermekké változtatja őket a kiképzés. A darab arra keresi a választ, vajon milyen problémákkal szembesülnek azok a kamaszok, akik nem felelnek meg környezetük elvárásainak, és akiket kezelhetetlenségük miatt deviáns jelzővel illetnek a felnőttek.

 

 

“Azzal, hogy nálunk a színpadon megtörtént esetek, húsbavágó kérdések merülnek fel segíteni szándékozunk a fiataloknak, akik szeretnének megszabadulni a sokszor feloldhatatlannak érzett szorongató helyzetektől” – fogalmazott a premier kapcsán Novák János, a Kolibri Színház igazgatója.

 

 

A Tavaszi Fesztivál és a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott előadást 12 éven felüli nézőknek ajánljuk.

 

 

IMG_6131

 

A bemutató közönsége az előadás után Kovács Bálint kritikus vezetésével beszélgethet Stefo Nantsou rendezővel, majd a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal közösen szervezett színházi vitára várják az érdeklődőket. Farkas Atilla, Hajós Zsuzsa, Kálócz László, Nyáry Arnold, Egervári György és Végvári Viktória azt a kérdést járja körül, a környezet kritikájának számít-e a deviáns viselkedés, és egyáltalán kell-e kezelni a devianciát.

 

 

A bemutatóhoz nyílt nap kapcsolódik március 21-én. A Kampókemp nyilvános főpróbáját követően a Kolibri színházpedagógusai, Egervári György és Kálócz László drámafoglalkozást tartanak.

 

 

Stefo Nantsou visszatérő vendégművészünk. Először 2003-ban állított színpadra saját darabot nálunk. A megtörtént esetet feldolgozó Kövek című, humorral átszőtt krimi két fiúról szól, akik unalomból gyilkossá válnak. Az Európa-szerte bemutatott művet mindenütt telt házak fogadták. Mi is több mint tíz éve folyamatosan műsoron tartjuk a Stefo Nantsou rendezésében bemutatott Köveket. Mivel a Kampókemp próbáin szerzőtársával Tom Lycos-szal dolgozott együtt, ezt a különleges lehetőséget szeretnénk kihasználni akkor, amikor egy alkalommal mi is műsorra tűzzük az eredeti, angolnyelvű előadást az ő előadásukban. Az ausztrál Stones március 23-án, közvetlenül a mi Kövek produkciónk után lesz látható” – számolt be Novák János.

 

 

További időpontok:

március 24. 15 óra

április 2. 15 óra

április 3. 15 óra

május 13. 15 óra

május 14. 17 óra

Jegyet így tudtok vásárolni.

 

 

A közös élményszerzés öröme – Novák János a Pesti Műsorban

− Hogyan került nálatok sor a neves skandináv krimiszerző, Jo Nesbo művének a bemutatójára?

 

− Névrokonunk, a Kolibri Kiadó elkezdte megjelentetni magyarul a szerző Doktor Proktor mesesorozatát, ami világszerte nagy sikert aratott. Már az első kötet után felkértem Kárpáti Pétert, hogy készítsen a színházunk számára egy adaptációt. A következőről azt gondoltam, na ez még jobb, és végül megálltunk a harmadik regénynél, úgy döntöttünk azt kell színpadra vinni. Ezek az írások nagyon mulatságosak, és bár felnőtt logikával néha nehezen követhetők a bonyodalmak, az embert mégis mindvégig magával ragadják a kalandok, megszereti az ábrázolt figurákat. Ezért is lehet, hogy a krimiszerzőként is elismert Jo Nesbo irodalmi díjat kapott a gyerekregényeire, és hogy abból a kötetből, amivel mi most dolgoztunk, film is készül Amerikában. Van valami a Doktor Proktor szövegében, ami friss és bolondos, a gyerekek lelkéhez kimondottan közel áll. Ha eltekintünk a furcsa logikától, nem nagyon lehet felismerni benne azokat a stílusjegyeket, amik Nesbo bűnügyi históriáit jellemzik. Egyébként a szerző elsőként a saját gyerekének mutatta meg a Doktor Proktor történeteket, és saját elmondása szerint, legalább olyan fontosnak tartja őket, mint a krimijeit. Meséinek főszereplője Doktor Proktor, olyan feltaláló, aki a felnőttek számára fölösleges, de a gyerekek számára mulatságos dolgokat eszel ki. Ilyen például a pukipor is, ami semmire nem hasznosítható azonkívül, hogy akik kipróbálják, vígan röpködhetnek vele jelenbe, múltba, továbbfejlesztett változatával még az űrbe is eljutnak. A mi darabunkban a pukipor mellett az erőital, az egyensúlycipő, az OMK (azaz a színházi páholyból épített oldalkocsis motorkerékpár) találmányai szereznek derűs perceket nézőinknek. Érdekesség, hogy a norvégoknál szinte minden iskolának van fúvószenekara, ennek megfelelően a mi produkciónkban is szerepel egy. A társulat 12 tagja három hónapig tanult különböző hangszereken, úgyhogy most már tudnak annyit, mint egy igazi iskolai zenekar, az előadás alatt többször meg is tapsolják őket ezért.

 

NovakJanos_rendezo_igazgato

 

− Nagyon szerettek kísérletezni, évek óta játszotok a 8 hónapostól 3 évesig terjedő korosztálynak, immár nekik is megmutatjátok, hogy a világ nem fenékig tejfel…

 

− Többféle műfajban, többféle stílusban, minden gyermek és ifjúsági korosztálynak játszunk. Az értékválasztásban próbáljuk segíteni a gyerekeket, és szeretnénk, ha nálunk megéreznék, megtapasztalnák, hogy a közös élményszerzés kicsit több befektetéssel jár, de nagyobb örömet okoz, mint amikor egyedül a képernyőre meredünk vagy passzívan befogadjuk, miként próbálnak különféle hatásokkal manipulálni minket.

 

− Te voltál az első Magyarországon, aki az ifjúságnak színházzal beszélt válásról, alkoholizmusról, drogról, bűnözésről, gyilkosságról, öngyilkosságról. Ez azért nem az a fajta remény színháza, amit manapság sokfelé elvárnak.

 

− A remény színháza is többféle lehet. Ha a problémákat néven tudjuk nevezni, és lehetőséget adunk a verbalizálásukra, csodálatos dolgok derülnek ki, akár a saját fiataljainkról is, akikkel máskülönben alig tudunk elbeszélgetni. Ha eljönnek a színházba és az előadások után lehetőséget kapnak a problémák közös vizsgálatára, játékos feldolgozására, egyértelművé válik, mennyire felelősségteljesen gondolkoznak, ha komolyan veszik őket. Nekünk és nekik is felismeréseket ad az a színház, amely a kamaszok valódi gondjaira koncentrálva készít produkciókat. Azzal, hogy nálunk a színpadon megtörtént esetek, húsbavágó kérdések merülnek fel segíteni szándékozunk a fiataloknak, akik szeretnének megszabadulni a sokszor feloldhatatlannak érzett szorongató helyzetektől. Azzal, hogy az öngyilkosság is témánk, nem kedvet csinálunk hozzá, hanem komolyan vesszük a veszélyét. Tehát az a cél, hogy ne söpörjük szőnyeg alá a fiatalok problémáit, hanem velük együtt gondolkodjunk a megoldásokon. Nem kész receptekkel keressük meg őket, hanem a tiszta beszéd erejével. Számomra ez a felelősség és feloldás a remény színháza.

 

− Nincsenek föloldhatatlan konfliktusok?

 

− Vannak, de a színházban valamilyen módon ezek is oldódnak, hiszen a színházban átélt tragédia katarzist, megtisztulást hozhat, ezért kerülnek bemutatásra komoly drámák már a görögök óta. Mi sem gondolhatjuk azt, hogy saját sorsunkért nincs felelősségünk. Egyéni értékválasztásainkkal befolyásolhatjuk a magunk és a környezetünk jövőjét.

 

Miért tűntek el a repertoárotokról a felnőtteknek szóló produkciók, holott például a Megyeri gyalog galopp jókora szériát ért meg?

 

− Ha a Megyeri gyalog galoppot most mutatnánk be, ifjúsági darabnak mondanám. Mi hivatalosan is ifjúsági- és gyerekszínház vagyunk, felnőtteknek szóló színházból pedig sokféle akad… De az a korosztály, amelyiknek mi produkciókat készítünk, nem független a felnőttektől. Én még nem láttam annyi boldog felnőttet színházban, mint a csecsemőknek szóló előadásokon. Boldogok, mert látják, milyen hatással van a kicsikre az előadás, és ez megsokszorozza számukra a színházi élményt. A tanárok pedig rájöttek arra, hogy ha elhozzák a diákjaikat olyan produkciókra, amelyek róluk szólnak, akkor kezelhetőbbé válik az osztály, megnyílnak a fiatalok, érzékenyebbek lesznek a megoldási lehetőségekre is. Tehát a felnőttek a mi szövetségeseink. Annak érdekében, hogy ez így maradjon, sok magyar darabot tűzünk műsorra. Drámavetélkedőt is hirdettünk, most mutatjuk be Kiss Márton darabját, ami szintén meglehetősen kényes témát dolgoz föl, azt a pár évvel ezelőtt történt esetet, amikor osztálytársai érthetetlen okokból meggyilkolták az egyik barátjukat. Az az ausztrál rendező, aki a Köveket állította színpadra, pedig egy nevelőtábori történetet rendez nálunk márciusban. Utána Weöres Sándor Bóbitájával zárjuk majd az évadot. És roppant fontos, hogy ígéretesen alakul a tavasszal Kaposváron megrendezendő gyermek- és ifjúsági színházak biennáléjának a programja is.

 

Szerző: Bóta Gábor

Forrás: PESTI MŰSOR