Könyv született a színházi nevelési programokról

November 11-én 14 órától a Nemzeti Táncszínházban tartja Színházi nevelési programok kézikönyve c. kötetének bemutatóját az InSite Drama. A rendezvényen többek között felszólal Novák János, az ASSITEJ Magyar Központjának elnöke, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója.

 

 

 

beavato

 

Hogyan született a könyv?
Az elmúlt színházi évad második felében az InSite Drama egy kutatás keretében egységes szempontsor mentén felmérte, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Összesen 298 intézményt kerestek fel, és 118 programot néztek meg meg személyesen szakemberei.

Minden egyes program kapcsán, összesen 6 különböző forrásból gyűjtöttek adatot: a programokon részt vevő gyerekektől vagy fiataloktól, a résztvevőket kísérő pedagógusoktól, a szervezetekkel kapcsolatban a szervezetek kapcsolattartóitól, a programokkal kapcsolatban a programok alkotóitól, a programok megfigyelésével és internetes másodlagos kutatással. Az első magyarországi Színházi nevelési programok kézikönyve ennek a kutatásnak az eredményeit mutatja be.

 

Mit kínál a könyv az olvasóknak?

 

Egymással összehasonlítható leírásokat összesen 118 szervezet 171 programjáról, és rövid ismertetőt további kb. 250 kapcsolódó programról, a terület átfogó elemzését, a főbb trendek bemutatását, a főbb kérdések megjelenítését.
Olyan kategorizálási javaslatokat, amelyekben minden program könnyen elhelyezhető.

 

A 2000 forintos jegyár tartalmaz egy tiszteletpéldányt a kézikönyvből, amely a könyvbemutató után csak kereskedelmi forgalomban lesz kapható a jegyár kétszereséért.

 

 

konyv

 

 

A könyvbemutató részletes programja:

 

· 14:00-14:20 Köszöntő: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója

 

· 14:20-15:20 A kutatásmódszertan és a kutatási eredmények részletes prezentációja (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)

 

A színházi nevelés kutatása a neveléstudomány és a társadalomtudományok kutatási eszközeinek segítségével (Németh Szilvia, szociológus, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. ügyvezetője)

 

· 15:20-15:40 A kézikönyv és a hozzá kapcsolódó honlap bemutatása (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)

 

Mire és hogyan használhatják a kézikönyvet a pedagógusok? (Németh Mónika, a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola tanára)

 

· 15:40-16:00 Kávészünet

 

· 16:00-17:50 Három kerekasztal beszélgetés – mindegyiket rövid plenáris diszkusszió követi (moderátor: Bethlenfalvy Ádám és Cziboly Ádám)

 

1. Mi a szerepe a színháznak a nevelésben?
Kutatásuk során különböző pedagógiai célokat kitűző előadásokkal, programokkal találkoztunk. Az emberi/társadalmi problémákat felvető, vagy a színház rejtelmeibe beavató programok mellett találkoztunk prevenciós célokat megvalósító, ismeretátadó és készségfejlesztő programokkal is. A kerekasztal résztvevőitől azt kérdezzük, hogy szerintük mi a legfontosabb feladata a színházi nevelési programoknak.

 

Meghívott felszólalók:
Barda Beáta (művészeti vezető, Trafó Kortárs Művészetek Háza)
Hajós Zsuzsa (programvezető, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ)
Kulcsár Edit (dramaturg, Nemzeti Színház)
Láposi Terka (a Játszószínház művészeti vezetője, Vojtina Bábszínház)
Réczei Tamás (művészeti vezető, kecskeméti Katona József Színház)

 

2. Mennyire szólhat bele a néző/résztvevő a színházba?
Megfigyeléseink szerint a különböző programok más-más módon vonják be a közönséget. Van, ahol a nézőkkel beszélgetnek, máshol játékokat kínálnak nekik, megint más helyen szerepbe léptetik őket is, illetve van, ahol alkotótársként vannak jelen a fiatalok. Mibe és hogyan lehet/kell bevonni a nézőket? Ezzel kapcsolatos véleményükről kérdezzük a kerekasztal résztvevőit.

 

Meghívott felszólalók:
Madák Zsuzsanna (a Tantermi deszka program vezetője, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)
Takács Gábor (szakmai vezető, Káva Kulturális Műhely)
Tárnok Marica (bábművész, programvezető, Közép-Európa Táncszínház, Bethlen Téri Színház, Gergye Krisztián Társulat)
Végh Ildikó (programvezető, ifjúsági program, budapesti Katona József Színház)
Vidovszky György (rendező, színházpedagógus, Szabad Kurzus Alapítvány, Bárka Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Karinthy Színház, Magyar Színház)

 

3. Merre tovább színházi nevelés?
A magyarországi színházi nevelés egy rendkívül színes, termékeny korszakában van. De vajon milyen irányba kellene tovább mennie, és milyen módon kapcsolódhat az oktatáshoz, mit várhat a közigazgatástól? Erről beszélgetünk a kerekasztal résztvevőivel.

 

Meghívott felszólalók:
Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Kulcsár Viktória (elnök, Független Előadó-művészeti Szövetség; elnök, FÜGE Produkció)
Novák János (elnök, ASSITEJ Magyar Központja; igazgató, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
Schilling Árpád (művészeti vezető, Krétakör)
Vasvári Csaba (alelnök, Magyar Teátrumi Társaság)

 

· 17:50-18:00 A raportőr összefoglalja az elhangzottakat. Raportőr: Ugrai István, Kultúrbrigád, a 7óra7.hu felelős szerkesztője

 

 

 

 

“Többféle megközelítés is érvényes lehet” – Novák János válaszolt

Novák Jánost a Spiritusz oldalán kérdezte Kovács Bálint a mai gyerek- és ifjúsági színházról. Részletet olvashattok a beszélgetésből.

 

NovakJanos

 

(…)

 

– Ma már szinte minden vidéki és egyre több pesti színház kiemelten foglalkozik a gyerek- és ifjúsági színházzal. Ez jó, mert egyre nagyobb a figyelem a területen, vagy túl sok az olyan előadás, ahol nem megfelelő felkészültséggel nyúlnak a gyerekszínházhoz?

 

– Amikor az ember azt gondolja, hogy nála van a bölcsek köve, szívesen döntene arról, hogy mi a jó és mi a rossz, de ebben magamat is toleranciára intem. Weöres Sándor szerint különféle gyerekeket csinálunk – ez a megközelítés a színházakra is vonatkozik. Miért kéne mindenkinek úgy gondolkodni a gyerekszínházról, ahogy én? Hagyományos formákkal is lehet értéket teremteni és azt sem tagadnám meg senkitől, hogy erős nevelői attitűddel hozzon létre jó előadást. Arról faggattam két kedvenc, Kossuth-díjas, a Kolibriben nagy szerepeket játszó színésznőmet, hogy mi volt a legnagyobb gyerekszínházi élményük – és reméltem, hogy valami olyasmit mondanak, ami rímel az itteni tevékenységükre. Mindketten azt felelték, hogy leginkább arra emlékeznek boldogsággal, amikor gyerekkorukban a zenekari árokban megszólalt a nyitány, és lassan felgördült a függöny. Nincs jogunk tagadni, hogy egy nagyszínházi közösségi élmény, a por illata, a reflektorok fénye mennyire elementáris első színházi élmény lehet bárki számára. Igenis többféle megközelítés is érvényes lehet, csak a vacakság ellen kell tiltakozni. Csak az odadobott, maradék-elvből – maradékpénzből, maradékemberekkel – összegereblyézett gyerekelőadások lesznek kontraproduktívak.
(…)
– Ha már szóba került a gyerekcipő: milyen cipőben jár a mai magyar gyerek- és ifjúsági színház?

 

– Nem lehet arról beszélni, hogy le vagyunk-e maradva vagy sem, mert nem létezik valamiféle világtrend, amihez képest kapaszkodnunk kéne. Szerencsére egyre nagyobb a választék, és köztük egyre több az értékes előadás. Egymást is inspiráljuk a jó előadásokkal, így emelkedhet évről évre nálunk is a színvonal.  Ahhoz, hogy egy nemzetközi fesztiválon találjak három zseniális előadást, végig kell ülni 15-20 nézhetetlent. A nemzetközi színvonal is hullámzó, és mindig tükrözi az éppen adott politikai helyzetet (mennyire támogatják és mit támogatnak), és a strukturális hagyományokat (mennyire épül be a gyerekszínház az iskolai, óvodai rendszerbe). Nekünk Magyarországon kell eldönteni, hogy mi az, ami számunkra értékes, és ehhez mérten kell meghatározni, merrefelé törekedjünk. Külföldről azt kell elhozni, amire szükségünk van, amiről úgy érezzük, ez a magyar gyerekeknek is fontos. Az a kérdés, van-e erről érvényes gondolata az alkotóknak.

 

A teljes interjút itt olvashatja.

 

 

Egy perccel tovább… – Tallér Edina lélekjátéka a vendégünk

Egy perccel tovább… címmel adja elő Tallér Edina lélekjátékát Mester Szilvia és Köleséri Sándor november 12-én, kedden a Kolibri Pincében. Az előadás előtt és után a Flying Bird Tea House fantasztikus teáit kóstolhatják meg nézőink!

 

Mit rontunk el egy társkapcsolatban? Miért nem működik? Miért hozzuk jelenbe a múlt hibáit? – többek közt ezekre a kérdésekre keres választ a tavasszal a Pepita Ofélia Bárban nagy sikerrel bemutatott kortárs irodalmi felolvasóest.

 

egyperccel

 

Gerner Csaba, egy korábbi előadás rendezője a darabról:

„A darab a női lélek, a társkapcsolat olyan megmutatkozása, amely olyan problémákat tárgyal, feszeget, amelyekről nem szoktunk beszélni. Mi, férfiak, nem értjük, hogy mért csinálja ezt a csaj. Itt egy bizonyos aspektusból fény derül arra, hogy miket hordozhat egy nő magában. Természetesen egy nőnek is tanulságos. Mit ront el egy társkapcsolatban? Miért hozza be a jelenébe a múlt hibáit? Miért nem működik a kapcsolat? Ezzel a lánnyal csúnya dolgok történnek, hoz magával egy olyan múltat, amellyel nagyon nehéz életre kelni. Talál egy fiút, aki meg tudná törni a jeget, ám neki is van viszonya a világhoz…”

 

Részlet a darabból:

„Állítólag a sors, az eleve le van osztva, mint a kezdőlapok a kártyajátékban. De hogy ki nyer, az már rajtunk múlik, mármint a játékosokon. Simán meglehet, hogy tök jó lapjaid vannak, csak rohadtul nem értesz a kártyához, és elszúrod. Meg olyan is van, hogy nem figyelsz a többiekre eléggé, magadra se… Ha a másokét már sejted, a saját lapjaidat pedig ismered, akkor csak ész meg bátorság kérdése az egész. A kártya, az ilyen. Meg, mondjuk, lehet csalni is, ha minden kötél szakad… Van, aki nyerni akar mindenáron… Én viszont sokszor csak lapulok a fűben…”
Tallér Edina lélekjátékát felolvassa:

Mester Szilvia és Köleséri Sándor

Akusztikus gitáron közreműködik: Takács Attila (El Capo, HTRB Hit the Road Band)

Rendező: Koleszár-Bazil Péter

Jegyár: 1200 Ft

Jegyek már kaphatók a Kolibri Színház jegypénztárában!