“Már nyakig benne vagyok a munkában” – Villáminterjú Vidovszky Györggyel

2015. 05. 02.

“Nagyon örülök, hogy olyan színházban dolgozhatok, ahol bizalom és szeretet vesz körül, ahol innovatív lehetőségek adódnak, és ami ráadásul sikeres működik” – aki válaszol: új főrendezőnk, Vidovszky György.

Négy éve mutattuk be a Cyber Cyrano című produkciót, amely immár túl van a 100. előadásán is. A darab, amelyet a 2010/2011-es évad legjobb gyermek- és ifjúsági színházi előadásnak választottak a hazai kritikusok több szerepcserét is megélt. Hamarosan azonban visszatér játszani a Kolibri Színházba az eredeti szereposztás Mátéja, Dér Zsolt. Ennek kapcsán kérdeztük a Cyber Cyrano rendezőjét, új főrendezőnket, Vidovszky Györgyöt.

vidovszkygyorgy

Vidovszky György

A Cyber Cyranoról:

 A darab, melynek szerzője Tasnádi István, megtörtént eseményeket dolgoz fel, egy budapesti középiskola 16 éves diákjainak megdöbbentő fordulatokkal teli történetébe avat be.

“Egy lány létrehozta egy testvérpár karaktereit az interneten, és rajtuk keresztül irányította két osztálytársát, chatelt velük fél éven keresztül. A dolog odáig fajult, hogy azok, akiket bolondított, belehabarodtak a figurákba. Amikor már elkerülhetetlenné vált a szereplők találkozása, a lány egy hatalmas – nem létező – bált “rendezett”… Ebben a történetben a manipulációs játék hatalmas méreteket öltött, és áldozatai is lettek mindkét oldalon. Ez az egész egy döbbenetes jelenségre világít rá, rengeteg kérdést vet föl az internettel, a kommunikációs csatornáinkkal kapcsolatban. Mire jó az sms, mennyire hiszünk a virtuális valóságban, hogy szelektálunk az interneten, miért fogadjuk el teljesen létező valóságként azt, amit az interneten találunk, amikor az információértéke sokszor megkérdőjelezhető, miért van arra szükségünk, hogy virtuális figurákban higgyünk. A vágyaink, a sebzettségünk emberi és öröktől fogva létező, a beteljesülés formái változtak csupán” – fejtette ki Vidovszky György.

cyber3

Varga Lili, Nemes Anna, Dér Zsolt 

Villáminterjú:

–      Mennyit és miként változott a Cyber Cyrano a bemutató óta?

–      Apróságokban változott, éppen csak annyit, amennyit az elmúlt években történt szerepcserék indokolttá tettek. Különben az előadás elég kötött, a vetített díszlet pontos színészi és dramaturgiai keretet ad.

–      Hányan cseréltek szerepet?

–      Az eredeti felállásban, 2011-ben a főszerepet játszó Nemes Anna mellett Varga Lili és Dér Zsolt szerepeltek, azóta mind a ketten a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész-hallgatói lettek, és ez kizárta, hogy megtartsák a szerepeiket. Helyettük Tóth Eszter (Thália Színház) és Jerger Balázs (Bárka, k2) kerültek be a produkcióba két, illetve három évvel ezelőtt.

–      Most miért áll vissza a darabba Dér Zsolt?

 –      Egyrészt azért, mert lehetőség nyílt rá, ugyanis harmad-negyedéves színészhallgatók már vállalhatnak külsős munkát, másrészt azért, mert Zsolt is nagyon szerette volna. Annak idején az alkotófolyamatban is részt vett, az improvizációi segítették az írást és a rendezést, vannak részek (a chatelések), amik az első színész-csapat chat-imprói alapján kerültek be az előadásba, tehát erősen kötődnek a Cyber Cyranohoz.

cyber2

Nemes Anna, Tóth Eszter, Jerger Balázs

–      Miben más az a figura, akit Jerger Balázs és az, akit Dér Zsolt hoz?

–      Balázs játékában a figura, Máté durvasága és humora erősödött meg, Zsolt „Mátéja” pedig naivabb, törékenyebb minden látszólagos lazasága ellenére. Fontos hangsúlyozni: a jövőben Balázs is látható lesz ebben a szerepben, úgynevezett kettőzés történt.

–      Mielőtt felvették volna az egyetemre, Zsolttal több darabban is együtt dolgoztatok. Miért alakult így? Mi az, ami miatt újra és újra tudtatok együtt dolgozni?

–      Valóban szoros és mély emberi-alkotói kapcsolat alakult ki közöttünk. 14 éves volt, amikor megismertem, A Legyek ura szereplőválogatásán. Utána pedig – még az egyetemi felvételije előtt – több mint tíz előadásban dolgoztunk együtt. Volt olyan darab, amit kifejezetten neki találtam, volt, ami csak azért valósult meg, mert ő biztatott. Abszolút alkotói bizalom alakult ki közöttünk, őszinte egymásra hagyatkozás. Különlegesen érzékeny, tehetséges embernek tartom. Azt gondolom, hogy enélkül a találkozás nélkül, talán ő sem biztos, hogy megerősödik ezen a pályán, de én sem hiszem, hogy ott tartanék, ahol.

–      Biztattad, hogy újra és újra felvételizzen?

–      Számtalanszor beszéltünk arról, hogy mit kezdjen a tehetségével és a jövőjével. Volt, amikor „főiskola”-pártiak voltunk, volt, hogy évekig nem. Először 18 évesen felvételizett. Éppen akkor harmadrostázott, amikor mi az utolsó Legyek urákat nyomtuk. A Bárka és a Színmű között ingázott napokig. Ez szinte szimbolikusan is kifejezte a dilemmát. Volt, amikor önző módon örültem annak, hogy letett a további felvételizésről, mert így újabb és újabb közös produkciókat hozhattunk létre. De végül nagyon örültem, hogy bekerült, ráadásul Máté Gábor (a Katona József Színház igazgatója) osztályába. Most már semmi akadálya, hogy folytassuk, ahogy tudjuk.

cyber4

Dér Zsolt

–      Milyen lesz/ milyennek reméled a mostani találkozásotok(at)?

–      Kíváncsi vagyok, mennyit változott színészileg! Emberileg nem érhet meglepetés, ugyanis az elmúlt években tartottuk a kapcsolatot, sokszor beszélgettünk, láttam is egyetemi előadásokban, ő is jött nézni az én munkáimat. Várom, hogy újra ebben az alkotói helyzetben találkozzunk.

–      A Cyber Cyranot négy éve, 2011-ben mutatta be a Kolibri Színház. Hogy látod, azóta mennyit változott a virtuális valósághoz való viszonyunk?

–      Rengeteget. Ilyen értelemben az előadás virtuális közegre történő utalásai már „el is avultak”, de szerencsére a darab, a téma annyira fontos és jó, hogy ez nem számít. A Cyber annak idején egy nemzetközi együttműködés (Platform 11+) keretében készült. Akkor iskolában megtörtént eseteket kellett feldolgoznunk, tehát igaz történetet dolgoz fel az előadás. A Kolibri tavaly újabb nemzetközi együttműködésbe kezdett (Platform Shift +), aminek a témája éppen a virtuális valóság, a digitális közeg, a közösségi oldalak, az internet fiatalokra gyakorolt hatása, és annak művészi megjelenítési lehetőségei. Vagyis, azt mondhatjuk, a téma, amit annak idején a Cyberben feldolgoztunk, ma egyre aktuálisabb.

–      Az elmúlt években több ízben is vendégrendezője voltál a Kolibrinek, most főrendezőként segíted a munkát. Milyen érzésekkel készülsz a következő évadra?

–      Már nyakig benne is vagyok a munkában, éppen az előbb említett nemzetközi együttműködés miatt. Nagyon örülök, hogy olyan színházban dolgozhatok, ahol bizalom és szeretet vesz körül, ahol innovatív lehetőségek adódnak, és ami ráadásul sikeres működik.

cyber

Dér Zsolt, Nemes Anna, Tóth Eszter 

–      Hogy érzed, mi az, amiért még mindig érdemes gyerekszínházzal foglalkoznod?

–      Egyre inkább tudatosul bennem, hogy ez mennyire fontos. A gyermek- és ifjúsági színházak világszövetsége, az ASSITEJ éppen most, Berlinben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Ilyen találkozókon „hasonszőrű” elszánt gyerekszínház-csinálókkal találkozik az ember Ázsiától Afrikáig, Amerikától Európáig. Fantasztikus, hogy milyen könnyen találunk közös pontokat a munkáinkban, holott a színházi és társadalmi körülmények leírhatatlanul különböznek egymástól. Még abban is hasonlítunk egymásra, hogy a „felnőtt” színházi szakma továbbra is mindenütt lenézi ezt a műfajt és alkotóit. Pedig ha látnák, hogy milyen elképesztően fontos, alaposan átgondolt, szakmailag folyamatosan fejlődő műfajról van szó, nagyon csodálkoznának.