Ki adott életet Nils Holgerssonnak? – 156 éve született Selma Lagerlöf

2014. 11. 20.

Ma 156 éve született az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Selma Lagerlöf-re emlékezünk. A trollgyerek című művéből november 28-án tartunk bemutatót!

“Inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat”. (A Nils Holgersson regényből )

 

Ma 156 éve született Selma Lagerlöf, az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Alábbi összeállításunkkal rá emlékezünk, hiszen A trollgyerek című művéből november 28-án tartunk bemutatót Novák János rendezésében.

 

lagerlof4

 

KI SELMA LAGERLÖF?

 

A vallás meghatározta munkásságát

 

Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka), Nyugat-Svédországban. Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára is kihatott.

 

Apai nagyszülei, Daniel Lagerlöf katonai írnok és uradalmi intéző, és felesége Lisa Maja Wennerwik, szintén lelkészcsaládból származtak. A nagymama előtt Mårbackát három generáción át a család női tagjai örökölték, és mindegyikük lelkészhez ment feleségül.

 

Selma születésekor egyik babonás nagynénje kártyát vetett, s a legenda szerint előre megjósolta a kis Selma életét. Azt olvasta ki a kártyából, hogy a kislány beteg lesz, s betegségének következményeit egy életen át hordozza, hogy utazik, hosszú életet él, papírokkal fog foglalkozni, de sütni-főzni nem, és sosem megy férjhez. A jóslat beteljesedett, a kislány a gyermekbénulás miatt nehezen tanult meg járni, és kicsit mindig sántított. Ezért magántanuló volt, a széltől is óvták, irodalomszerető édesapja rengeteget foglalkozott a lánnyal. Selma ismerte az összes legendát, mesét. Idős nagyanyja történetei később műveiben is felbukkantak.

 

1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei című terjedelmes munkába. A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után, a pozitív kritika hatására ismerték el.

 

lagerlof2

 

Szerelemre és barátságra lelt írótársában

 

1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan írónővel, akiben barátra és társra lelt. Fennmaradt levelezésükből az is kiderült, hogy kapcsolatuk szerelmi jellegű volt. 1895-ben felhagyott a tanítással, és a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Sophie Elkannal közös szicíliai utazásat tett, ennek ihletésére született az Antikrisztus csodái című regénye.

 

A dzsungel könyve sikerével vetekszik Nils Holgersson története

 

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

 

Selma Lagerlöf Nils Holgersson ifjúsági könyve legalább akkora sikert aratott, mint Rudyard Kipling 1894-ben írt A dzsungel könyve című regénye. Több mint negyven nyelvre lefordították Lagerlöf művét, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg.

 

“Magasrendű idealizmusát” is elismerték a Nobel-díjjal

 

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: “inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat”. A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.

 

Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.

 

lagerlofl

 

Német értelmiségieket menekített

 

A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.

 

Bergman rendezte a Lagerlöf éltéről szóló művet

 

Per Olov Enquist Képcsinálók című drámájában azt dolgozta fel, miképp hatott Lagerlöf életére és munkájára apja alkoholizmusa. A dráma színpadi- és tévéfilmváltozatát is Ingmar Bergman rendezte.

 

Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű, három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

 

Lagerlöf

 

Hegedüs Géza szavaival

 

“A mindenütt sikeres írónő otthon Svédországban nemzeti intézménnyé vált. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresték fel. Köztük Brandes, a világhírű norvég kritikus, aki terjedelmes tanulmányban elemezte és méltatta az egyre gazdagodó életművet. Felkeresték a pedagógusok, olykor az iskolák kisdiákjai is tanítóik kíséretében. Megkeresték az oktatás-nevelés hivatalos illetékesei is. Az ő kérelmükre vállalta az egész alsófokú oktatás újraszervezését. Ugyanígy jelentékeny szerepe volt az emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkájában is” – írta Lagerlöfről Hegedüs Géza.

 

lagerlof3

 

MILYEN LAGERLÖF MŰ KERÜL SZÍNPADRA NÁLUNK?

 

November 28-án mutatjuk be Novák János igazgató rendezésében A trollgyerek című Lagerlöf művet. Ebben a költői mesejátékban egy troll banya cseréli el emberi szemnek visszataszító gyermekét egy erdőn átutazó fiatal pár szép, egészséges csecsemőjére. Az anya észreveszi, hogy kisbabája megváltozott, furcsa, ellenszenves tulajdonságai lettek, mégis sajátjaként bánik vele. Férje és a falusiak azonban nem tudnak megbékülni a rút jövevénnyel. Azt gondolják, ha megölik, visszatérhet hozzájuk az elcserélt kisfiú. A darab többek között azt a kérdést járja körül, kinek van igaza, annak, aki gyilkolni akar, vagy annak, aki a szívére hallgat.

 

selma_lagerlöf

 

Kúnos László fordítását felhasználva Fábri Péter dalszövegeivel, Horváth Péter dramaturg közreműködésével készült el az új bemutató szövegkönyve. “Ebben a produkcióban elsősorban a színészi játékra, illetve a társulat zenei képességeire építek. Az elhangzó dalbetétek dramatikus jelentőséggel bírnak, hol ellenpontozzák, hol kiemelik a darabbéli konfliktusokat, hangulatokat” – nyilatkozta Novák János a zeneszerző-rendező.

 

A nagyszínpadi darabban a Kolibri színészei közül közreműködik Fehér Dániel, Mészáros Tamás, Megyes Melinda, Tisza Bea, Mult István, Czupi Dániel, Alexics Rita. A díszletért és a jelmezért Orosz Klaudia felel, a zenei vezető Bornai Szilveszter.

 

Forrás: Wikipédia, literatura.hu, Kolibri Színház