14 éves kortól

Fotógaléria

A történet két 17 éves főszereplője Péter és Zsófi. Péter apja gazdag vállalkozó egy Balaton melletti faluban. A fiú év közben kollégiumban lakik Veszprémben, nyáron nyaralás helyett apja vállalkozásában dolgozik. Rajongó, romantikus és szorongó ember. Szerelme, Zsófi, egy, a világot sokkal józanabbul néző lány, akit azonban magával sodor a fiú heves szerelme. Péter barátja, Deda, Zsófi bátyja. Cinikus és erőteljes személyiség, az egész világról határozott véleménye van. A történet folyamán a két szerelmes fiatal külön zárt világot alakít ki magának, amelyből fokról fokra szorulnak ki a barátaik.

Bábszerepek

Péter - 17-18 éves, gimnazista: Mészáros Tamás

Deda - 17-18 éves gimnazista, Péter osztálytársa: Szanitter Dávid

Zsófi - 17 éves, gimnazista, Deda húga: Megyes Melinda

Harmadik fiú - Deda és Péter osztálytársa: Bodnár Zoltán

Barátnő - Zsófi osztálytársa: Török Ági

Juli - Deda és Péter osztálytársa: Erdei Juli

Tanár - ötvenes kollégiumi nevelőtanár: Mult István

Matektanár - ötvenes férfi: Németh Tibor

Anya - Péter anyja: Tisza Bea

Apa - Péter apja: Szívós Károly

Tanítónő - Péter tanítónője az általánosban, harmincas nő: Megyes Melinda

Narrátor (hA történet két 17 éves főszereplője Péter és Zsófi. Péter apja gazdag vállalkozó egy Balaton melletti faluban. A fiú év közben kollégiumban lakik Veszprémben, nyáron nyaralás helyett apja vállalkozásában dolgozik. Rajongó, romantikus és szorongó ember. Szerelme, Zsófi, egy, a világot sokkal józanabbul néző lány, akit azonban magával sodor a fiú heves szerelme. Péter barátja, Deda, Zsófi bátyja. Cinikus és erőteljes személyiség, az egész világról határozott véleménye van. A történet folyamán a két szerelmes fiatal külön zárt világot alakít ki magának, amelyből fokról fokra szorulnak ki a barátaik. angfelvételről): Kormos Gyula

Angyal (falzett ének): Bornai Szilveszter

Zenei vezető: Bornai Szilveszter

Látványtervező: Bagossy Levente

Jelmeztervező: Béres Móni

A rendező munkatársa: Hajsz Andrea

Rendező: Bagossy László

„Hétfő reggel negyed nyolckor egy veszprémi középiskola tizenhét éves diákja levetette magát a Viaduktról. A kiérkező mentősök még élve vitték be a kórház traumatológiai osztályára, ám olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az életét már nem tudták megmenteni."
A Napló-online internetes portál címoldalán 2010. április 12-én megjelent hírhez hasonlók szinte havonta jelennek meg. A Szent István völgyhíd Veszprém város jelképe, de az elmúlt évtizedekben az életüknek önként véget vetők egyik szimbólumává is vált. A Viaduktról leugrók aggasztóan magas aránya tizenéves.

„Háy János ezt a drámát részben bábokra írta - mondja Bagossy László, a darab rendezője. - Szinte minden műfajt kipróbáltam már, operától operettig, kortárstól klasszikusig, de bábokkal még sosem dolgoztam. Igazi kihívásnak éreztem, hogy ezek nyelvén kommunikáljak kamaszokkal, akik számára ez a műfaj valami dedós dolog. Másrészt fontos ügynek tekintem a kortárs szerzők műveinek rendszeres színpadra juttatását. Amikor Novák János, a Kolibri igazgatója felkért a Völgyhíd rendezésére, ez a két dolog motivált a legjobban."

A Kolibri évről évre bővülő ifjúsági színházi repertoárjában a tizenévesek életére, az őket foglalkoztató jelenségekre, problémákra reflektáló színdarabokat mutat be. A színháznak nem csak az a célja ezzel, hogy a fiatalok számára valóban érdekfeszítő, izgalmas produkciókkal szolgáljon. A drámák, és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozások - amelyeken a kamaszok együtt keresik a válaszokat az előadás által felvetett kérdésekre - segítenek fejleszteni problémamegoldó, konfliktuskezelő és empatikus készségeiket.

Nem tinédzserjelenség

„Nem sokkal a tragédia után, 1997-ben egy filmhez írtam a prózát, ami később több címen is megjelent - emlékszik vissza Háy János. - Az volt az érzésem, az elbeszélésben sok mindent sikerült megfognom a tizenévesek világfájdalmából, a gyerek-felnőtt konfliktusból, a kortárs közösségben kialakuló domináns és alárendelt szerepeikből, az első barátság, az első szerelem sajátos örömeiből és kínjaiból. És mindazokból a kamaszkori indulatokból, érzelmekből, amik közrejátszhatnak abban, hogy valaki eljut az öngyilkosság gondolatáig. Mégis maradt bennem valami belső elégedetlenség: régóta meg akartam írni a Völgyhidat színdarab formájában is."

Az előadásban Földre szállt angyalok kara múlt időben beszéli el, játssza újra azokat a dialógusokat, eseményeket, álomképeket, emlékeket, amikből kiderül, miért történhetett a végzetes ugrás. A gyerekszerepeket bábok, a felnőtteket színészek alakítják.
A rendező a Háy János által elképzelthez képest továbbgondolta, erősítette a bábfigurák dominanciáját. Azt reméli, hogy a kamaszok számára, akiknek az önreflexióra való készségük még kevésbé kialakult, mint a felnőtteké, ebből a távolított perspektívából könnyebb lesz magukra ismerni, magukkal szembenézni.
„Minthogy én is voltam tizenéves, nekem is vannak emlékeim ezekből a nehéz időkről - fogalmaz Bagossy. - Bár a darab elsősorban a kamaszokra és a felnőtté válás problémájára fókuszál, nem akartam pusztán korosztályos jelenségként bemutatni a történetet, hiszen felnőttek is megjelennek benne, és az ő igazságuk és igazságtalanságuk is fontos szempont. Háy is hangsúlyozza a mű ajánlásában, hogy nem csak gyerekekhez kíván beszélni."

A szerző is meglepődött

A Nyugat-Európában sikerrel játszott külföldi ifjúsági előadások bemutatása mellett a Kolibri régóta szeretett volna hazai szerzőktől, a magyar fiatalok problémáiról szóló darabokat színpadra állítani. A szeptemberben 12 ország 13 teátruma részvételével indult Platform 11+ uniós együttműködés - mely hangsúlyt fektet a nemzetek kulturális és társadalmi különbségeinek megismertetésére - pedig további magyar művek bemutatását támogatja az elkövetkező négy évben a Jókai téri színházban.

Az író szerint sosem tudni előre, milyen regény, elbeszélés szólítja meg igazán a gyerekeket. Példaként hozza fel Szerb Antal Utas és holdvilág, valamint Gárdonyi Géza Egri csillagok című műveit, amik felnőtteknek íródtak, mégis a tizenévesek rajongott olvasmányaivá váltak. „Bár a visszajelzés, amit kapok, mindig csupán részleges, a Völgyhíd kapcsán mélyebb benyomásaim vannak. A próza szövegét használva pécsi fiatalok készítettek már diákelőadást, melyek egyikén, és az azt követő beszélgetésen részt vettem. Meglepett, mennyire aktivizálja ez a téma a középiskolásokat, és milyen komolyan érinti az őket foglalkoztató alapkérdéseket. Azt kell mondjam, ők többet hoztak ki abból a beszélgetésből, mint amennyit magam, szerzőként hozzá tudtam volna tenni a történethez."

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete (Gyalog megyek hozzád a sétáló uton) 89-ben jelent meg. Azóta tizenhét könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regény és drámát. Számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen c. török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az utóbbi években mint drámaíró aratott sikert. A Gézagyerek és a Herner Ferike faterja c. darabját számtalan nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták.