Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak 50!

2017. 11. 13.

November 13-án délelőtt 50. alkalommal láthatta a közönség a tízéves Emília és különc őrangyalának történetét a Kolibri Színházban.

2015. október 31-én mutattuk be és azóta is nagy sikerrel játsszuk Kolozsi Angéla: Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak című meséjét Novák János rendezésében.

A történet a tízéves Emíliáról szól, aki a kórházi betegágyánál megismerkedik az őrangyalával. Körmöczi György cseppet sem átlagos őrangyal: borostás, öregecske, ügyetlen és némiképp önző. Néha nem is figyel kellően a védencére, és olyankor mindketten bajba keverednek. Szeret embertestet ölteni, mert rajong a színekért, a szagokért, az ízekért – és legfőképpen a puncstortáért! Ebben, és még sok minden másban, nagyon hasonlít Emíliára, aki maga is szeret ábrándozni, bámészkodni és szintén gyakran bajba kerül… Kettejük különös barátságáról szól a Kolibri Színház kisiskolásoknak szóló produkciója.

A mese szerzője Kolozsi Angéla bábművész, író-dramaturg, aki többek között a Kolibri Színházban sikerrel futott Százlábúak láb alatt című előadást írta színpadra. Az Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak címszerepeiben Molnár Zsófia Borókát mv. és Andrusko Marcellát mv., valamint Tóth Józsefet láthatja a közönség, az előadás zenéjét Novák János szerezte.

További szereplők: Török Ági, Szívós Károly, Erdei Juli, Tisza Bea, Megyes Melinda, Bárdi Gergő, Fehér Dániel, Ruszina Szabolcs, Rácz Kriszta, Rácz Kármen, Nizsai Dániel, Alexics Rita, Nyakas Edit mv. és Kőszegi Mária mv.

Az előadás dramaturgja Horváth Péter, a jelmezt és a bábokat Matyi Ágota, a díszletet Pintér Réka tervezte. A mozgás Lakatos János, a kreatív technológia Samu Bence munkája, a produkció zenei vezetője Bornai Szilveszter.

 

A kritika így látta az előadást:

“A szabálytalan hősökről szóló mesék tágítják a szerepjátékaikban jobbára konzervatív kisgyerekek látószögét. Aki minden farsangon makulátlan hercegnőnek vagy szuperhősnek öltözik – az év fennmaradó napjaiban pedig annak képzeli magát –, őszinte érdeklődéssel fogadja majd a kopott viharkabátot viselő, borostás és szétszórt angyal figuráját (Tóth József remek alakításában), aki röhejesen profán nevét is annak köszönheti, hogy egykor nem figyelt oda a mennybéli névadási ceremónián. A tízéves Emília (Molnár Zsófia Boróka e. h.) szakadt őrangyala állandó szabályszegései miatt a lefokozás szélén áll, de kap még egy esélyt, hogy helyrehozza a galibát, amit védence körül kavart. A Kolozsi Angéla regényéből adaptált darabban fontos szerep jut egy összeesküvésnek a lányvécében, egy levakarhatatlan, idegesítő kisöcsnek és a legvidámabb égi barakknak: az angyaltanonc kis puttóknak, akik közt ugyanúgy van eminens és renitens, mint minden evilági iskolában.

Fordulatos mese, ötletes látvány, nem tolakodó tanulság és a rendező-színigazgató Novák János élőzenével kísért betétdalai – ez az, amiért a legtöbben a Kolibribe járunk. Ráadásul mindez most még egy csábító hókuszpókusszal kiegészül: előadás előtt a gyerekek angyalokat rajzolhatnak az előtérben a színészekkel közösen, és műveiket kivetítve, animálva láthatják viszont a darabban.”

(Magyar Narancs, Orosz Ildikó írása)

 

“Tulajdonképpen minden darab – célozza meg akár a gyerek-, akár a felnőttszíveket – szólhatna arról, amiről az Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak. Arról, hogy nem a nagy vágyaink, álmaink beteljesülése tesz minket boldoggá, hanem az apró, csöndesebb örömök. (…)

Az Emília nevű főhőslány angyala, ez a bizonyos Körmöczi György kissé esetlen, suta, és (…) túl közel lép az emberekhez. És a védencéhez. Akivel eszmecserét folytat a gondjairól és az Ég beosztásáról (a hármas rend ábrázolása azt sejteti, hogy a szerző Swedenborgot sem hagyta ki, amikor az angyalokat tanulmányozta). Hogy a gyerekek jobban értik és látják az angyalokat, az természetes. Ahogy az is, hogy a majdnem pubertás főhősnek problémái adódnak – ha nem is az angyal megjelenéséből, hanem abból, hogy őszintén mer beszélni arról, mit látott. Molnár Zsófia Boróka hitelesen testesíti meg a naivságig nyitott, önzetlen és tiszta tízévest. A barátnői (Nyakas Edit, Kőszegi Mária, Alexics Rita), akik az Ég rejtelmeibe, Körmöczi György (Tóth József) küzdelmeibe és a Puttók világába is bekukkantanak a szépen – bár néha túl- – gabalyodó történetben, maguk is rátalálnak őrangyalaikra, és képesek lesznek felismerni a rájuk vigyázó szellemlényt. Ami, ha akarom, tulajdonképpen annyit jelent, hogy ezek a pre-tini gráciák a hétköznapi csodákra válnak érzékenyebbé.”

(Színház.net, Kolozsi László írása)

 

“A színdarab a klasszikus, évszázados emberi értékek: a barátság, a lelkiismeret, az elfogadás, az építő kritika és a család, mint biztos háttér hangsúlyozása mellett figyel arra is, hogy a nézőközönségük mindennapjait meghatározó környezetet is visszaadja a történet. Így kerülnek a színpadon is alkalmazásra a kamaszok által jól ismert gesztusok, nyelvi elemek és a használt technikai eszközök egyaránt. A szerző, a darabot színpadra álmodók és a szereplőket alakító színészek által kikerekedett világ így lesz teljesen komfortos a befogadói oldalnak. És ez független attól, hogy a nézőtéren ülők hisznek-e az őrangyalokban vagy sem.”

(ArtNews.hu, Tóth Judit Nikoletta írása)

A darabról bővebben ide kattintva olvashattok.

Az előadást legközelebb december 14-én, 15-én és 16-án láthatjátok a Kolibri Színházban.