Vajda Gergely
Az óriáscsecsemő
Opera énekesekre és bábokra
14 éven felüli fiataloknak és felnőtteknek
Déry Tibor avantgarde színműve alapján született kortárs ősbemutató.
Az opera kezdetén egy szülőszobában vagyunk. Egy asszony vajúdik. Megszületik az
Óriáscsecsemő. Az anya belehal a szülésbe. A gyermek átlagon felül erős, okos és hatalmas.
Vajda Gergely operájában egy férfi élet állomásait kísérjük végig a csecsemőkortól a felnőtté érésig. A történetben kitüntetett szerepet játszanak az elvek, az érzelmek és a nők.
Mi az élet értelme? Kire bízzuk a sorsunkat, kinek a tanácsait kövessük? A Nő megfejthetetlen rejtelem? Mi a szeretet, a szerelem, a pénz, a társadalom és a kötelesség?
Az előadás időtartma kb. 105 perc egy szünettel.
ÚJSZÜLÖTT / 2. ÚJSZÜLÖTT: Philipp György m.v.
ANYA / SZŰZ / STEFÁNIA: Molnár Anna m.v.
APA: Ambrus Ákos m.v.
NIKODÉMOSZ: Csapó József m.v.
Énekes-bábos szerepek:
Alexics Rita, Fehér Dániel, Rácz Kármen, Rácz Kriszta,
Ruszina Szabolcs, Szívós Károly,Tisza Bea, Török Ági
Fuvola: Ittzés Gergely, Szaxofon: Seleljo Erzsébet,Trombita: Szalóky Balázs,
Keyboard: Baja Mónika, Ütőhangszerek: Kiss Helga, Harmonika: Deli Zsolt,
Hegedű: Kruppa Bálint, Brácsa: Fejérvári János, Bőgő: Antonio Casagrande
Vezényel: Vajda Gergely, Rajna Martin
Szövegkönyv (Déry Tibor művének felhasználásával): Vajda Gergely és Horváth Péter
Díszlet-jelmez-báb: Orosz Klaudia
Koreográfus: Lakatos János
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Novák János
“Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat. (…)
A rendezés alkalmas arra, hogy a kevésbé gyakorlott színház- és operajárók számára is élményt nyújtson. Novák János színrevitele ugyanis egyfelől roppant színes és szórakoztató, jól képezi le az opera sodrását, ugyanakkor a zenéhez hasonlóan a darab könnyebb megértését szolgálja, a vizualitás, a cselekvések szélsőségességükben egyszerre hangsúlyozzák a cselekmény fontos pontjait, ugyanakkor kiemelik annak túlzásait. Már Déry Tibor drámájában is fontos szerep jut a báboknak, itt Orosz Klaudia munkái egyszerre antropomorfok, mégis az embernél elvontabb, általánosabb képződményeket jelenítenek meg, az egyéni vonások helyett karikatúraszerű típusokat felmutatva. (…)
Az óriáscsecsemő iránti érdeklődés jó előjelnek tekinthető, reméljük, látjuk még ezt a kiváló produkciót, és akkor talán a célközönségének számító tizenéves korosztályból többen is eljutnak rá” – Dadaista baba – Fidelio.hu – Kondor Kata kritikája
“Izgalmas képződmény Az óriáscsecsemő, hatalmas, gömb alakú, kopasz fej, jókora szemekkel, nagy orral, piros szájjal, törzs nélkül, lapát kezekkel, termetes, meztelen lábakkal. Egyszerre bébi, de már felnőtt is, szörnyszülött is, de sármos is, rémésztő is, de kedves is. És mindenképpen infantilis. Felnövésre való képtelenségünk megtestesülése, ahogy Orosz Klaudia, díszlet-jelmez- és bábtervező pazarul megálmodta. (…) Déry maga is írt a darabjába bábokat, úgy gondolta a tömegemberré válás, az elhidegülés, inkább kifejezhető a holt anyag megelevenítésével, mint élő szereplőkkel. Novák János, az Armel keretében, a Kolibri Színház társulatával, kiváló operaénekesek, muzsikusok közreműködésével, Vajda Gergely, a szerző vezényletével, vitte színre az operát. (…) Vajda zenéje komikus és démoni egyszerre. Kiröhögi a rút világot, de a borzalmát is érzékelteti. Viccel vele, ugyanakkor lúdbőröztető dallamok is elhangzanak (…) Zene, szöveg, ének, „élő” színész és báb, jótékonyan összeolvad. Élvezetes produkció kerekedik belőle az elviselhetetlen világról” – A sír fölött szülnek – Fühü – Bóta Gábor írása
“Déry avantgarde-dadaista szövege azt fejtegeti, van-e bármi értelme az életünknek, ha a sorsunkat már a születésük pillanatában meghatározzák társadalmi elvárásokkal, hitelekkel és egyéb kötelező kűrökkel. Hol könnyezve nevetünk, hogy meghűl bennünk a vér, mert magunkra, az életünkre ismerünk. „Bábokkal dolgozni mindig öröm – nevet kérdésünkre Vajda Gergely zeneszerző-karmester. – De a viccet félretéve: „Le a kalappal!” (idézet a darabból) a Kolibrisek előtt, akik énekelnek, játszanak és báboznak is. Remek volt a közös munka. Az eredeti Déry darabban is vannak bábok, hasonló funkcióban: tömeg, rokonok, sőt, ott a főbb szereplőknek is vannak különböző megjelenési formái. Már a 2002-es operaverziónál úgy gondoltam, hogy ezt mindenképpen megtartom, így aztán a kórus funkciója is világos, de főleg dramaturgiailag pontos és hihető.” Orosz Klaudia elképesztően ötletes jelmezei-bábjai elemelik a sztorit a valóságtól, és valószínűleg épp ez kell ahhoz, hogy ne nyomjon bennünket agyon a darab súlya” – Nem kínai lábujj – Népszava.hu – Csepelyi Adrienn írása