Ünnepeljük együtt a Bábszínházi Világnapot!

A március 21-i Bábszínházi Világnapot a bábművészet határon inneni és túli magyar nyelvű képviselői a Budapest Bábszínház kezdeményezésére immár negyedik éve ünnepelik nagyszabású eseménysorozattal. Ezen a napon kő- és független bábszínházak művészei, színművészeti egyetemek hallgatói együtt igyekeznek új nézőket megnyerni az egyre nagyobb figyelmet, érdeklődést kiváltó műfajnak a színházépületekben és azokon kívül is. Budapesten, valamint a vidéki és határon túli bábszínházakban számos különleges programmal várják az érdeklődőket.

Bodnár Zoltán, Gazdag László, Ruszina Szabolcs és Alexics Rita a 2015-ös Bábszínházi világnapon (fotó: Tóth Berta)

A Kolibri Színház az idei világnap alkalmából a Spárga-tengeralattjáró című, Békés Pál meséjéből készült bábelőadást játssza 10.30 órától a Fészekben. Az előadásból kiderül, mit keresnek a verebek a víz alatt – egyébként VII. Moszat királyt, a zöldalgák urát, aki tönkreteszi, fojtogatja a vizek lakóit. Na, és hogyan merülnek a mélybe a verebek? Hát spárga-tengeralattjárón! A gyerekek pedig velük tartanak. Mert a mesés, zenés darab nézői egyben a játék résztvevői; rajtuk múlik, sikerül-e megszabadítani a vízi világot a moszatok rémuralmától. 

A további programokról a Bábszínházi Világnap – A magyar bábosok határtalan ünnepe hivatalos oldalán tájékozódhattok.

A bábművészeti világszervezet, az UNIMA indítványozására 2003 óta szerte a világon március 21-én ünneplik a Bábszínházi Világnapot. A 2017-es világnapi üzenetet Nancy Lohman Staub, amerikai bábművész írta:

1929-ben a báb néhány szenvedélyes művelője, mindössze hét országot képviselve, azzal a céllal, hogy ezt a művészeti ágat minél nagyobb körben megismertesse és fejlessze, megalakította az UNIMA-t, a Nemzetközi Bábművész Szövetséget. Én azért lettem 1970 körül az UNIMA tagja, hogy életem nagy vágyát, a bábozást beteljesítsem. Ma, az internetnek köszönhetően, ország-, politikai és vallási határokat elfelejtve, azonnal kapcsolatba kerülhetünk több ezer hozzánk hasonlóan gondolkodóval, éljenek ők bárhol a világon. A nap bármely szakában nézhetünk előadásokat, konferenciákat, oktatóprogramokat, mesterkurzusokat, némelyeket valós idejű közvetítésben. Egyetlen kattintással elérhetők tudományos értekezések, publikációk, fotók. Ez a minden képzeletet felülmúlóan megnövekedett népszerűség felmérhetetlen számú lehetőséget jelent nemzetközi együttműködések tekintetében, hogy a bábművészet által elősegítsük a kölcsönös megértést.

A világ minden részében báboznak. A tradicionális műfajokról, amelyek közül tizenkettőt az UNESCO kulturális örökséggé nyilvánított, több száz órányi dokumentáció, információ, számos prezentáció és videoanyag található a projekt weboldalán. Mindezen felül legalább tizenegy megőrzött népi hagyomány található az Ázsiai-Csendes-óceáni Térség Központi Adatbázisában. Remélhetőleg azokat, akik ellátogatnak ezekre az oldalakra, annyira elbűvölik a sokszínű előadások és azok közösségi gyökerei, hogy elkezdenek mélyebben is érdeklődni a téma iránt. A báb műfajának hagyományát, a tradicionális technikákat arra használhatjuk, hogy megmutassuk a kulturális különbözőségeink mélyén rejlő általános humánumot.

A hagyomány azonban változik, ezért fontos a dokumentáció. A világ bábművészeti enciklopédiája 2009-ben jelent meg több száz, báb iránt elkötelezett kutató, alkotó közel negyvenéves elhivatott munkájának köszönhetően, és ma már az UNIMA honlapján három nyelven, angolul, spanyolul és franciául is megtalálható a frissített kiadvány. Az enciklopédia elérhetővé teszi a bábművészet történetét. Megkerülhetetlen eszköz olyan múzeumok számára, amelyek bábgyűjteménnyel rendelkeznek, és más olyan intézményeknek, amelyek kifejezetten bábbal foglalkoznak. Gyűjtemények és katalógusok böngészhetők az interneten, némelyek közülük 3D anyagokkal kísérleteznek és oktatásban is használhatók. A világháló elősegíti, hogy a történelemre, a hagyományra alapozzuk a jövőbeli fejlődést.

Százával vannak bábosok a világ minden pontjáról, akik előadásrészleteket posztolnak, hogy felkeltsék a közönség vagy a fesztivál- és más rendezvényszervezők figyelmét. Az UNIMA saját weboldalán biztosít helyet ezeknek az élő előadásoknak, fesztiváloknak, konferenciáknak, publikációknak, posztoknak. Egy kis csapat anyagi támogatásával jöhet ez létre, az UNIMA jelenleg több, mint kilencven országból származó tagságának köszönhetően, akik különbözőségük ellenére képesek az együttműködésre. Az exponenciális mértékű növekedéssel együtt jár az a megnövekedett felelősség, amelyet nézőink és egymás iránt is érzünk. Ünnepeljük együtt a Bábszínházi világnapot mint olyan barátok, akik nem csupán a műfaj szeretetét osztják meg, hanem a világnapi eseményeket is a bennünket összekötő interneten!

(Forrás: Bábszínházi Világnap – A magyar bábosok határtalan ünnepe)

 

A 2017-es Bábszínházi világnap magyar nyelvű üzenetét Nánay István színikritikus írta – az üzenetet ide kattintva olvashatjátok. Az eseménysorozat fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök, a budapesti események védnöke Tarlós István főpolgármester.

„A színház ablak a világ megértéséhez” – Itt a 2017-es Gyermekszínházi Világnapi üzenet

Az ASSITEJ, a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszervezete március 20-át hirdette meg Gyermekszínházi Világnapnak. Ezen a napon az öt földrész minden gyerekelőadása előtt ismert művészek üzenetét olvassák fel a nézőknek. Az üzenet pár percre összekapcsolja a világon valamennyi gyerek- és ifjúsági előadás alkotóit, a művészeket és a közönséget, a pedagógusokat és a szülőket.

Idén a Kolibri Színházban a Macska voltam Londonban című előadás előtt Novák János igazgató, az ASSITEJ Magyar Központ elnöke tolmácsolja a nézőknek az IBBY-díjas Francisco Hinojosa, a mexikói Kulturális és Művészeti Nemzeti Tanács által ebben az évben a gyermek- és ifjúsági irodalom nagykövetének kinevezett szerző, valamint az ASSITEJ világszervezet vezetőjének gondolatait. 

 Francisco Hinojosa író világnapi üzenete:

Nem lévén korábbi tapasztalatom, mivel gyerekként szüleim csak ritkán vittek színházba, tizenhét évesen magam rendeztem egy darabot a barátaim és az osztálytársaim közreműködésével. A nem hivatalos bemutatót a gimnáziumban tartottuk, csak később játszottuk el nagyobb közönség előtt, nyilvános helyen a darabot, melynek a címe Ruhapróba volt. Az előadásban szó volt a drogozásról, de még inkább, mint a címe is sugallta, magáról a színházról szólt a játék. Az előadás szövegét édesapám írta, aki a veleszületett színészi képességeit fiatalon jótékonysági előadások szereplőjeként bizonyította, de sem ő, sem én nem váltunk hivatásos színésszé, felnőttként nem folytattuk a színházi pályát. Én felnőttként lelkes olvasóvá és kitartó színházlátogató lettem. Érdekes módon íróként úgy találkoztam a drámával, hogy az elmúlt húsz évben néhány gyerekeknek írt történetemet sokfelé színpadra állították. Kezdetben kérésemre a társulatok elküldték a színpadi adaptációt, hogy hozzájáruljak a bemutatáshoz. Ahogy telt az idő, már több szabadságot adtam, bizalmat szavaztam azoknak, akik a szövegemet színdarabbá formálták. Néha megnéztem az előadásokat, máskor a sajtóban vagy a neten megjelent vélemények alapján tájékozódtam. Néha tiszteletben tartották az eredeti irodalmi alapanyagot, máskor csak inspirációt jelentett az alkotó munkához, valami újhoz, az általam írt szöveg. Legtöbb alkalommal A legrosszabb nő a világon (The Worst Lady in the World) című munkámat játszották, készült belőle monológ, bábelőadás, drámai felolvasás, iskolai és professzionális színházi előadás. A egyik színház igazgatója mesélte, hogy egyszer az előadás után meg kellett menteniük a közönség haragjától a színésznőt, mert a fiatal nézők összekeverték a mesét a valósággal, igazán gonosznak hitték a főszereplőt. Az is előfordult már, hogy egyes nézők, akik olvasták a könyvet, melyből a színpadi mű készült, nem tudták elfogadni az előadás érdekében történt változtatásokat. A színészeket hibáztatták, ha egyben s másban eltért a színpadi cselekmény a regény szövegétől.

Egy jól elmesélt, hatásosan megjelenített történet megragadja és átformálja közönségét. Egy felkavaró előadás után, mikor a gyerekek kilépnek a színházból, másképp látják a világot. Olyan dolgokat is észrevesznek, amit korábban nem, képessé válnak arra, hogy észrevegyék, mit takar a felszín, érteni kezdik az események mélyebb értelmét. A katarzis, a lelki megtisztulás segíti őket abban, hogy magukra ismerjenek, hogy a szereplők sorsából és a színpadi helyzetekből erőt merítsenek. Az olvasás magányos tevékenység, a színházi előadást közösségben, másokkal együtt éljük át. Többé már nem magányos megfigyelők vagyunk, együtt sírunk, együtt nevetünk a nézőtéren ülőkkel, erőt merítünk, felszabadít minket a másokkal közösségben megélt élmény. Amikor egy történet színpadra kerül a mese életre kel, úgy érezhetjük, hogy egy kicsit mi is a történet hősei vagyunk. A szereplőkben ráismerhetünk saját érzéseinkre, félelmeinkre, vágyainkra, és örömeinkre. A színpadi történésekben, a játékban összeolvad a mese, a tánc, a zene, a költészet és a valóság. A varázslatos hatást szolgálják az olyan színházra jellemző eszközök, mint a fények, a hangosítás, a színpadtechnika, a díszletek, kellékek, a parókák és a smink. A színházi előadás gazdagítja szókincsünket, elmélyíti emberismeretünk, a művek megszerettetése segít bennünket a múltbeli és kortárs irodalmi értékek felismerésében, élettel telíti kulturális örökségünket. Hozzásegíti a fiatalokat, hogy kibontakoztassák rejtett képességeiket, fejlesszék érzelmi intelligenciájukat, elmélyítsék a mások iránti megértés, a beleérzés képességét, gazdagodjon fantáziájuk. Mindez elősegítheti, hogy boldogabb emberré váljanak, értelmet nyerjen életük.

 

Yvette Hardie, az ASSITEJ elnökének üzenete Novák János tolmácsolásában: 

 

Március 20. a Gyermek-, és Ifjúsági Színházi Világnap. Az öt földrész színházaiban ezen a napon az előadások előtt fölolvasott szöveg minket is a felnőttek felelősségére figyelmeztet: „Vigyél el egy gyereket színházba!”. A fiatalok színházlátogatásáról, a színházjegyek megvételéről a felnőttek döntenek. Jó, ha tudják, hogy a gyerekek egész emberré fejlődését szolgálja az élő színházzal való találkozás. A vitamindús étrenddel a gyerekek fizikai állapotát, a rendszeres színházlátogatással a fiatalok lelki egészséget szolgálja a gondos szülő és a hivatására büszke nevelő.

Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen élmény. Láthatatlanul összekapcsolja a nézőtéren ülőket és a művészeket, felszabadítja a lelket, oldja a szorongásokat, az ismeretlentől való félelmeket. A jó előadás felébreszti a beleélés, a mások iránti megértés, a kíváncsiság, a megismerés vágyának képességét, közösséget épít, egyéni képességeket fejleszt.

A színházi élmény aktív részvételt igényel, figyelmet, elkötelezettséget, nyitottságot és kritikus gondolkodást vár nézőitől. A passzív befogadással szemben aktivitást, a teljes bevonódást szolgálja a többféle művészeti ág együttműködése. Az irodalom, a mese, a zene, a testbeszéd, a képzőművészet és a táncok egyszerre több érzékszervünkre hatnak, egymás hatását erősítik.

Az olvasás, a versek, a mese, a regények hasznosságát széles körben ismerik és elfogadják a felnőttek. Ez még azokra is igaz, akik maguk kevesebbet olvasnak. Ők is tudják, hogy az olvasásnak gyakorlati értéke van, segítségével útlevelet nyerünk izgalmas, idegen világokba, kulcsot kapunk ahhoz a szellemi kincshez, amit az előttünk élt emberiség összegyűjtött, új irányt kaphat életünk. A szülők és nevelők megértik, hogy az olvasást nem szabad feladni, még akkor sem, ha az első lépések sokszor megerőltetőek, sikertelennek tűnnek. A felnőttek szívesen keresik meg azt a könyvet, amely megragadja a gyerek fantáziáját, hogy túljutva az első akadályokon, élvezni kezdje az olvasást.

Miért nem vált általánossá ez a felismerés a színházzal kapcsolatban is?

A színházról sem szabad lemondani egy rossz tapasztalat után. Lehet, hogy elsőre kemény és nehéz munkának tűnik az, amire később örömmel, egész további életünkre kiható élményként emlékezünk. A színházi történések „olvasójának’, a nézőnek ugyanúgy idő kell, hogy megértse, befogadja a látott sokféle jelet, érzést, jelentést, mint a regények olvasójának. A színház megértése lehetővé teszi, hogy a közönség valóban lássa, mi miért történik a színpadon, friss szemmel nézzen a tárgyakra, emberekre, nyitottan fogadja a viharos érzéseket, mágikus jelképeket, felfedezze és megfejtse jelentésüket. Ez a képesség az, ami saját gondjaink, érzéseink megértéséhez is hozzásegíthet minket.

Az élő színházzal való gyakori találkozások segítik a színpadi nyelv megértését, ez az előfeltétele annak, hogy akadálytalanul beleélhessük magunkat a játékba, örömöt találjunk az előadásokban.

A színházi műveltség ablak a világ megértéséhez, és különösen fontos ez egy olyan világban, amely láthatóan egyre ellenségesebb, és ahol annyi szerencsétlen sorsú gyerek él szegénységben, elhagyatottságban a háborúk miatt. Ezeknek a gyerekeknek a sorsáért mindannyian felelősek vagyunk.

A gyerekek felnőttek segítsége nélkül nem juthatnak el nekik való, a korosztályi sajátságokra figyelemmel készült színházi előadásokra. A színészek, alkotók, és művészetszervezők közös feladata, hogy megértessék a „Vigyél el egy gyereket színházba!” fontosságát. A felnőtteket kell meggyőzni arról hogy a gyerekek színházi műveltsége legalább olyan fontos, mint az egészséges étkezés, az írás, olvasás, matematika tudományának elsajátítása, mert az önismeretet, az egész emberré fejlődés erősíti, örömöt ad, ablakot nyit a világra a jó színházi előadás.

 

Elindult a Kolibri Színház új angol nyelvű honlapja!

Régi vágyunk teljesült azzal, hogy angol nyelven is elérhetővé tegyük nézőink számára színházunk repertoárját, aktuális híreinket és eseményeinket, nemzetközi együttműködéseink eredményeit.

Kolibri Theatre For Children and Youth 

Az angol nyelvű honlap elindításával egyre szélesebb körben tudjuk megismertetni mindazt, amire büszkék vagyunk: a Kolibri Színház, mint az ország egyetlen hivatásos gyermek- és ifjúsági színházának 25 éves történetét, egyedülállóan gazdag műsorkínálatát, kiváló társulatát, valamint hazai és nemzetközi színtéren elért sikereit.

Az angol nyelvű honlapot ide kattintva érhetitek el: 

http://en.kolibriszinhaz.hu/

Jó böngészést kívánunk!

Indul a Rövidzárlat! – Elkezdtük új ifjúsági előadásunk próbáit

A Platform Shift + nemzetközi együttműködés harmadik évében a 10 európai partnerszínház kettesével készít produkciókat, így a Kolibri Színház az észt VAT Teaterrel. A projekt keretében készülő kiskamaszoknak szóló előadás – hasonlóan a korábbi Vidovszky-rendezésekhez, mint a kettős:játék vagy a Cyber Cyrano – ismét az internet világát mutatja be, ám újszerű megközelítésben. A darab középpontjában az a kérdés áll, vajon mi történik azzal a rengeteg, soha nem törlődő adattal, amit magunkról szolgáltatunk nap mint nap a közösségi oldalakon és más online felületeken. Életünk elválaszthatatlanná vált a netre rólunk felkerülő információktól, de vajon felmérjük-e ennek a kitárulkozásnak a lehetséges következményeit.

„Egy kutatás szerint egy tinédzser számára a saját közösségi profil-oldala a legprivátabb zóna, míg egy felnőttnek ugyanezt jelenti az otthona. De míg otthon magunkra zárjuk az ajtót, és csak azt engedjük be, akit akarunk, addig online minden lépésünk publikus, és olyanok is látják, akikről, mi nem tudunk” – fogalmazta meg a darab kiinduló ötletét Vidovszky György.

Ehhez a témához keresett munkatársaival egy olyan szellemes, játékos, de egyben gondolatébresztő víziót, amelyben bepillantunk a Süti Akadémia frissen végzett diákjainak kísérleti akciójába, a Smart Kommandó egynapos bevetésébe. Megfigyelési területük a Faludi család, akik természetesen a nap nagy részét online töltik, ráadásul egyikük, Erik, a tizenkét éves fiú nem egészen megszokott módon…

A forgatókönyvet Vidovszky György, Horváth Péter és Kristiina Jalasto ötlete alapján Eck Attila írta. A báb-, díszlet és jelmeztervező Inga Vares, a báb-kivitelezésért Mátravölgyi Ákos felel. A digitális design Zádor Tamás, a mozgás Gyevi-Bíró Eszter munkája, a zeneszerző Monori András. A rendező munkatársa Hajsz Andrea, az előadás rendezője Vidovszky György.

A főbb szerepeket Krausz Gábor, Nizsai Dániel, Blahó Gergely m.v., Alexics Rita, Fehér Dániel és Bárdi Gergő játsszák.

A Rövidzárlat bemutatója 2017. május 12-én lesz a Kolibri Színházban.

További képek az olvasópróbáról:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Fotó: Bottyán Marcell