BEMUTATÓT TARTUNK!

 

Április 18-án bemutatót tartunk a 4-8 éves korosztálynak Kuthy Ágnes rendezésében, a Small Size európai uniós projekt keretében. A medve, akit Vasárnapnak hívtak című bábelőadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában kerül színre a Kolibri Fészekben Alexics Rita, Ruszina Szabolcs, Czupi Dániel és Fehér Dániel szereplésével. A német Axel Hacke művét Gimesi Dóra és Nagy Orsolya írta színpadra, a szerző engedélyét a  Verlag Antje Kunstmann GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.

 

 

A történet középpontjában Alex áll, aki nagyon szeretné kideríteni, hogy mit gondol játékmedvéje, Vasárnap, miközben a szárítókötélen lóg a fürdőszobában. Egy reggel furcsa dolog történik: a kisfiú a szobája helyett egy játékboltban ébred, az eladó egy öreg mackó, és a vevők is egytől-egyig medvék. Medveországban ugyanis az embergyerekek játékok, akiket a medveszülők megvásárolnak a bocsoknak. Hamarosan Alexet is kiválasztja egy medvepapa, és hazaviszi a kicsinyének, akit Vasárnapnak hívnak.

 

“Van egy ötéves gyermekem és amikor játszani látom, akarva akaratlan eszembe jutnak a személyes történeteim, amelyek azokhoz a tárgyakhoz, babákhoz fűződnek, amelyek most ott porosodnak a polcaimon. Ilyenkor ráeszmélek, hogy erős, titkos, baráti kapcsolatban állunk a játékainkkal és hogy a sorsuk összefonódik a miénkkel, hiszen rengeteg élményt köszönhetünk nekik. Axel Hacke darabja is erről mesél. Módot ad arra, hogy visszatérjünk a gyerekkor világába, ahol még bármi lehetségesnek tűnt és felhívja a figyelmet arra, hogy a játékainkhoz való viszonyunk rengeteget elárul rólunk. Mivel mindenkinek van legalább egy macis története, a gyermek és a felnőtt is rögtön úgy érezheti, köze van a főhős, Alex történetéhez” – fogalmazott a darab kapcsán Kuthy Ágnes rendező, aki Mátravölgyi Ákos tervezővel közösen tanulmányozta a maci-történelmet, és különböző teddy mackók mintájára formálta meg a darabbéli bábokat, amelyeket bunraku formában mozgatnak meg.

 

“A nagy, ölelgethető, babusgatható macik mellett dobozokkal játszunk. Ezek végtelen sok animációs lehetőséget rejtenek, amit ki is használunk. Így a gyerekek érdekes átváltozásoknak, sőt, csodáknak lehetnek tanúi, hiszen még a falak is megmozdulnak a Kolibri Fészekben. Az előadásban fontos szerep jut az élőzenének. Novák János dalait a színészek cajonnal, melodikával, kalimbával, xilofonnal és gitárral adják elő” – árulta el Kuthy Ágnes, aki nem először jár a Kolibri Színházban.

 

“1994-ben még az egykori főrendező kislányának voltam az óvónénije. Székely Andrea tudta, hogy nagyon szeretek bábozni, ezért ajánlotta, hogy jelentkezzek a Kolibri Színház stúdiójába. Felvettek, majd bekerültem a legendás Bors néni előadásba, később szerepeltem például Pogány Judit Kék madár című rendezésében. Tehát sok emlék fűz a színházhoz, innen indult a szakmai utam, ami a Budapest Bábszínház stúdiója, majd a Berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskola Báb- és Vizuálrendező szakán át visszavezetett. Nagy öröm most újra, alkotóként jelen lenni a Kolibriben és együtt dolgozni régi ismerősökkel illetve olyan fiatalokkal, akik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a tanítványaim voltak” – nyilatkozta Kuthy Ágnes.

 

Várunk benneteket szeretettel!

 

 

KUTHY ÁGNESRŐL

 

Hol végzett?

 

2003-2006 Veszprémi Egyetem Színháztörténész szak

2001-03 Berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskola posztgraduális Báb és Vizuálrendező szak

1995-99 Eötvös József Tanítóképző Főiskola Pedagógiai Fakultás Könyvtár szak

Diplomamunka: A könyv és a bábjáték összekapcsolása az óvodás korú gyermekek részére (jeles)

1996-2000 Budapest Bábszínház Bábszínész képző Iskola

1995-96 Kolibri Színház Bábszínész képző Iskola

1990-94 Budapesti Óvónő és Pedagógiai Szakközépiskola / érettségi

 

Hol dolgozott?

 

2004- Szabadúszó látványrendező, színház és bábrendező Magyarország, EU

2002-04 a berlini Collegium Hungaricum és a berlini Magyar Követség kulturális osztályának gyakornoka

2000 -01 Budapest Bábszínház – bábművész, rendezőasszisztens

1997-2000 Puskás és Meskó Rendezvényszervezői Iroda műsorainak összeállítása, szervezése és a műsoraiban való közreműködője (pl. Fővárosi Önkormányzat műsorai)

1997-2000 Starface Színész Ügynökség szervező

1995-96 Aladin Tv stúdió Süni és barátai című bábsorozat címszereplője

Szféra Tv Uborka című politikai bábkabaréjának bábszínésze

 

 

Hogy látja…?

Részlet az Ellenfény interjújából:

 

– Miért ezt a műfajt választottad? Milyen iskolák, élmények alakították a szemléletmódodat?

 

– Nekem már a génállományomban benne volt a bábszínház. Édesapám, Tapasztó János a háború utáni magyar bábjáték mozgalom egyik elindítója volt, ő tanította Mazsola és Manócska életre keltőit, Havas Gertrúdot és Kis Pistát a bábmozgatásra. A papám annakidején nagyon sok bábot is készített, én ezek között a bábok között nőttem fel, amelyek az aput is helyettesítették, mert ő sajnos három éves koromban meghalt. Így nekem egyenes volt az utam: bábokkal akarok foglalkozni. Valószínűleg valami kapaszkodás is volt ebben az elveszett apáért. Először kitanultam az óvó néniséget, mert ott is bábozhattam a gyerekeknek, aztán a Kolibri stúdiójába mentem tanulni. Innen valóban átmentem a Budapest Bábszínház stúdiójába. Ottani tanáraim és igazgatóm biztattak, hogy menjek külföldre bábrendezést tanulni, mert látnak bennem ez irányú invenciót, itthon pedig nincs ilyen szak. Ez a biztatgatás addig folyt, míg el nem küldtek Berlinbe. Tulajdonképpen én azért annyira nem szerettem volna rendező lenni, de olyan sok helyről és olyan intenzíven ösztönöztek ebbe az irányba, hogy legalább meg kellett próbálnom. Így szinte nyelvtudás nélkül kimentem a berlini színművészeti főiskolára, ahol sikeres felvételit tettem.

 

– Nyelvtudás nélkül? Ez hogy kell csinálni?

 

– Szuggesztíven. Velem egyidőben egy német származású ismerősöm is felvételizett Berlinbe, így ő átsegített, némi tolmácsolással a felvételin. Abban az évben nem indítottak volna bábrendező szakot, de valószínűleg annyira felkeltette az érdeklődésüket, hogy ilyen pimasz módon oda mer állítani valaki ezer kilométerről, hogy csak nekem beindítottak egy külön bábrendező képzést, úgyhogy egyedül voltam a berlini színművészeti főiskolán bábrendező hallgató. Ahogy elvégeztem a főiskolát, hazajöttem.

 

 – Mondtad, hogy nem nagyon akartál rendező lenni. Mi akartál lenni?

 

– A bábszínészet közelebb állt hozzám. Az előbb pozitívumként hangzott el a világra való nyitás lehetősége. Tulajdonképpen én ettől nagyon féltem. Azért ijesztő volt kiszakadni az itthoni megszokott kis burokból, és az anyai szeretet meg a barátok nélkül létezni, hirtelen kilépni a nagy űrbe, a legteljesebb bizonytalanságba, nyelvtudás nélkül, pénz nélkül, ismerősök nélkül. Ez nagyon nehéz döntés egy ember életében, ráadásul akkor, amikor már nem 18 éves, hanem 26. Nehezen tettem meg ezt a lépést, de természetesen ma már tudom, hogy oka és értelme volt.

 

Folytatást itt találtok.

 

Egy Ady-verssel kívánunk nektek minden jót a Költészet Napja alkalmából!

Aki szívesen hallana még többet, azt szeretettel várjuk április 19-én, amikor Novák János megzenésített Ady Endre és Szép Ernő versekből ad estet.

 

 

Ady Endre – Adja az Isten

 

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos
Cudar komédiát
Adja meg az Isten.

 

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

 

 

 

 

Szép Ernő új könyvét olvastam, hogy megint hadd lássam, csakugyan olyan szomorú ember-e az én szomorú Szép Ernõm? Szomorú ember vagyok, akinek a szomorúság a vagyona, az ereje, s aki a szomorúsággal inzultálni szeret másokat. Fájna, talán irigységbõl is fájna, nálamnál szomorúbb és szomorítóbb embert látni, de íme, vidám vagyok. Ha „az isten birodalmában odafenn a jóság az egyetlen udvarképesség”, mint Szép Ernő hiszi, most ez órában sietnem kellene föl – mert udvarképes vagyok. Szép Ernõt olvastam, szép jóság érintett meg, jó vagyok, aki örül, hogy egy drága emberének a szomorúsága ilyen boldog szomorúság. (Ady Endre Szép Ernõ könyvéről 
(„Sok Minden” – Athenaeum.))

 

Április 19-én színházunk igazgatója, Novák János zenés estet ad Ady Endre és Szép Ernő verseiből. Ez alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet e két jeles írónk életéből. Így talán sejtethetjük, miért összegződik annyi érzelem és szenvedély műveikben.

 

 

Tudtátok? – 19 tény Ady Endréről és Szép Ernőről

 

Ady Endre és Szép Ernő

 

1.  Ady Endre és Szép Ernő oly közeli barátok voltak, hogy folyamatos levelezésben álltak. (Az I. Somogyi Kézjegy elnevezésű aukción Ady Endre Szép Ernő költőnek címzett képeslapja 1,3 millió forintért kelt el. „Talán a jó sorsom idejében adott egy kis szerelem-narkotikumot, hogy meg ne tébolyodjak…”– írta a képeslap egyik oldalán Szép Ernőnek a költő Csinszkához fűződő érzéseiről.)

 

Szép Ernő – “Semmi se akarok lenni, csak boldog!” 

 

1. …már életében úgy mutatkozott be: „Szép Ernő voltam”.

 

2. … Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, egyik tanára fedezte fel költői tehetségét, az ő támogatásával jelent meg az Első csokor című verseskötete 1902-ben. Az érettségit nem tette le, Budapestre költözött és újságíró lett. Különböző élclapok közölték bökverseit, volt címíró a Hermes Banknál, A Hétben is jelentkezett versekkel. A sovány, apró termetű, félszeg fiatalember emblematikus figurája volt a szerkesztőségeknek, az éjszakai kávéházaknak és a különböző irodalmi köröknek.

 

3. … irodalmi munkásságának a versnél és prózánál nem csekélyebb jelentőségű területe a színpad, voltak évek, amikor legdivatosabb drámaíróink közt tartották számon. Igazán népszerűvé kabarédalaival, sanzonjaival vált, egy időben a Fővárosi Cabaret Bonbonniere rendszeres szerzője volt.  A háború után született meg legismertebb műve, a Lila akác, amelyből ő maga készített színpadi változatot, ami hatalmas sikert aratott, máig kedvelt darabja színházainknak. (Két ízben is megfilmesítették, először 1934-ben, majd 1972-ben, érdekesség, hogy mindkettőt Székely István rendezte).

 

4. …. a Patika című darabját kísérő botrányok elől egy évre Bécsbe kellett költöznie.

 

5. … bejárta Európa nagyvárosait, egy szerelme után Szentpétervárra is eljutott.

 

 

6. … a zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét. Margitszigeti lakhelyét 1944-ben, 33 év után el kellett hagynia, lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lakója lett. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. Megpróbáltatásairól az idősödő író 1945-ös, Emberszag című memoárjában vallott.

 

7. … élete végén csaknem elfeledték. Körülbelül egy évtizeddel a halála után fedezték fel újra. Sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll.

 

8.  … Szép Ernő több kiemelkedő kortárs költőnk, írónk számára hivatkozási ponttá vált. Tandori Dezső Szép Ernőt egyenesen „titkos világtippnek” nevezte. Mellette például Lackfi János vagy Parti Nagy Lajos költészetében – az utóbbinál, ha nem is elsősorban idézetként, hanem ritmusban, hullámzásban, szóalkotásban – fellelhetjük a jellegzetes szép ernői hangot. Darvasi László írói álneve pedig Szép Ernő tiszteletére a Szív Ernő lett.

 

9. Erőteljes lüktetésű verseit többen megzenésítették: hajdan Karády Katalin, majd a Kormorán együttes, Novák János, Halász Judit, Gryllus Dániel, Malek Andrea és Tompos Kátya is. A Katona József Színház Sufnijában Szacsvay László Pianínó című egyszemélyes estjén egyszerre elevenednek meg előttünk a kishitű, a bohém, a nőcsábász, az önironikus Szép Ernő arcai.

 

Ady Endre – „Nem is tartom magamat betegnek. Én csak példátlanul összepajtáskodtam az élettel.”

 

1. …. egyik kezén hat ujjal született. Az ősmagyar hit szerint az alvilággal és istenfigurákkal táncoló táltos születik több csonttal.

 

2. …. teljes neve diósadi Ady András Endre.  Szülőfaluját, az Erdély északi részén találhatü Érmindszentet ma már Adyfalvának nevezik. Kálvinista kisnemesi családjának eredetét hét évszázadra vezette vissza. A honfoglaló „Ond vezér unokájá”-nak mondta magát a naiv, családi etimologizálás, az Ad-Od-Ond állítólagos azonossága alapján.

 

3. …. érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de a család tiltakozása ellenére nem fejezte be tanulmányait. Nagy példaképének, Csokonainak tulajdonított „garabonciás”, bohém élet vonzotta, s ehhez az újságírói, írói pálya mutatkozott alkalmasnak.

 

4. … találkozása Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, akit utóbb – nevét megfordítva – Lédának nevez verseiben, fordulópontot jelentett életében és fölszabadította költői tehetségét. 1904 és 1911 között hétszer járt az asszonynál Párizsban, kapcsolatukat Léda férje végigkövette.

 

5. … házasságra a 17 évvel fiatalabb Boncza Bertával lépett, akivel a lány apjának beleegyezése nélkül házasodtak össze. Berta híres beceneve egy pajkos-szerelmes becézgetés eredménye: ő volt az, aki Adyt Csacsinszky-nak kezdte hívni, ami lerövidült Csinszky-re, majd Ady erre válaszul nevezte el feleségét Csinszkának. Csinszka és Léda gyűlölték egymást.

 

 

6.  … Ady az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után1918-ban jelent meg újabb verseskötete.

 

7.  … portréja szerepelt a régi 500 forintos bankjegyen. A pénz a hetvenes-nyolcvanas években egy havi fizetésnek számított.

 

8. …. szertelen életmódot élt. Már befutott költő volt, amikor alkoholizmusa miatt többször is Siófokra küldték gyógykezelésre. Ady ilyenkor lefizette a portást, akinek az ablakból rendszeresen leengedett egy zsineget, amire a portás egy teli üveg bort kötött.  Ady gyakran nyugtatóra ivott, és gyakran keveredett verekedésbe. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. 1919. január 27-én, 41 évesen halt meg szifiliszben. Temetésén óriási tömeg vett részt, és az emberek a hideg ellenére sapka nélkül járták végig az utat a Nemzeti Múzeumtól a temetőig.

 

9. … Számtalan művészre gyakorolt hatást József Attilától Cseh Tamásig.  Az Ady-kultusz méreteit jól példázza, hogy 1928-ban  A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett címmel kis gyűjtemény jelent meg, amelyhez Szabó Dezső írt előszót és ahová (mások mellett) Féja Géza, Kodolányi János és Móricz Zsigmond adott lelkendező cikket, Makkai Sándor pedig a Magyar Fa sorsa című Ady-könyvéből egy fejezetet.

 

Forrás: MTI, Litera.hu, vers.hu, mazsike.hu, ElTE.hu, Magyar Irodalmi Lexikon

 

A Kolibri Fészek áprilisi premierjére készül csapatunk Kuthy Ágnes rendezésében.

A medve, akit Vasárnapnak hívtak bábelőadás lesz, amire a 3‒6 éveseket várjuk szeretettel!

 

Ajánló a darab elé:

 

Alex játékmedvéjét Vasárnapnak hívják. Füle kockás, mancsa puha, gombszemével szelíden néz. Akkor is, ha játékvonaton ül, akkor is, ha mesét hallgat, és akkor is, ha belenyomják a fejét a paradicsomszószba. De vajon mit gondol a medve, miközben egy szárítókötélen lóg a fürdőszobában? Fáj-e neki, ha megtépázzák, örül-e, ha megölelik? Van egyáltalán valami a derűsen csillogó gombszemek mögött? Alex nagyon szeretné kideríteni.

 

Egy reggel furcsa dolog történik: a kisfiú a szobája helyett egy játékboltban ébred. Körülötte hozzá hasonló fiúk és lányok sorakoznak a polcokon, az eladó egy öreg mackó, és a vevők is egytől-egyig medvék. Medveországban ugyanis az embergyerekek játékok, akiket a medveszülők megvásárolnak a bocsoknak. Hamarosan Alexet is kiválasztja egy medvepapa, és hazaviszi a kicsinyének. Egy medvebocsnak, akit Vasárnapnak hívnak…

 

A produkció Alexics Rita, Ruszina Szabolcs, Czupi Dániel, Fehér Dániel szereplésével készül, a darabot színpadra írta Gimesi Dóra, a díszletért, a jelmezekért és a bábokért Mátravölgyi Ákos felel, a zenét Novák János jegyzi.

 

A előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja.

 

„A szerző engedélyét a  Verlag Antje Kunstmann GmbH és a Hofra Kft. közvetítette.” (www.hofra.hu) 

 

Az olvasópróbáról képekben:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Fotó: Kolibri Színház

A medve, akit Vasárnapnak hívtak premierjére április 18-án kerül sor! Várunk benneteket szeretettel!

 

Új dalok címmel rendez zenés estet a Kolibri Színház április 19-én és május 30-án. Az érdeklődők Ady Endre és Szép Ernő verseit hallhatják Novák János megzenésítésében. Közreműködik: Novák János, Bornai Szilveszter, Sárközy Fanni, Tóth Tamás, Horváth Péter, Tóth József.

 

 

 NOVÁK JÁNOS AJÁNLÓJA:

 

A három éve használt mobiltelefonomban nagyszerű hangfelvevő van. Visszakereshetők rajta az elmúlt években a kolibris gyerekdarabokhoz írt dalok első felvételei, színházzenei előadásaimon rögzített lengyel és magyar zajkórusok, és a nyáron készült filmzeném témáinak különféle változatai is.

 

A megrendelésre írt zenék között szép számmal hallhatók azok a versmegzenésítések, melyeket különösebb ok nélkül, csak úgy, a magam örömére-bánatára írtam. Összeszámlálva őket meglepetéssel láttam, hogy ezekben az években az Ady-dalokhoz hasonló számban születtek Szép Ernő verseire írt új dalok. Ennek a két költőnek a műveiből kerekedik ki ez az este.

 

A dalok között Szép Ernő prózáiból olvasnak fel részleteket barátaim.

 

 

 

MIKOR? HOL?

 

2015. április 19. 20 óra és 2015. május 30. 20 óra,

Kolibri Pince, VI. Andrássy út 77.