Elkészült A trollgyerek trailere!

 

Legújabb előadásunk A trollgyerek november 28-án debütál a nagyszínpadon. Kevcsinálónak fogadjátok szeretettel a fenti videót, Bodnár Zoltán trailerét!

 

A Nobel-díjas Selma Lagerlöf A trollgyerek című művéből zenés meseelőadás készült Novák János rendezésében. Ebben a költői darabban egy trollbanya cseréli el gyermekét egy fiatal pár szép, egészséges csecsemőjére. Az anya észreveszi, hogy kisbabája megváltozott, furcsa, ellenszenves tulajdonságai lettek, mégis sajátjaként bánik vele. Férje és a falusiak azonban nem tudnak megbékülni a rút jövevénnyel. Azt gondolják, ha megölik, visszatérhet hozzájuk az elcserélt kisfiú…

 

Az előadásról képekben:

IMG_6954

1.

IMG_6712

2.

IMG_6902

3.

IMG_6860

4.

IMG_6725

5.

IMG_6847

6.

IMG_7293

7.

IMG_6766

8.

IMG_7136

9.

IMG_7284

10.

50. alkalommal vívja meg harcát János vitéz a Kolibriben

Kinek képzeled magad szívesebben? Kukorica Jancsinak vagy Iluskának? Francia királylány lennél gondolatban, vagy huszár? Lóháton vándorolnál, griffmadáron repülnél, vagy inkább óriás tenyerébe ülve szelnéd át az Óperenciás-tengert? 

 

janosvitez

Fotó: Szlovák Judit

 

A darabról

 

János vitéz című produkciónkat mai színházi technikával, bábbal, vetítéssel és táncokkal ötvözve mutattuk be két évvel ezelőtt, az elbeszélő költemény eredetijét felhasználva. A darab azóta már több, mint negyvenszer került színre, és december 6-án ismét jubilál, hiszen ötvenedszerre  szól a 9–12 évesekhez.

 

“Egy Petőfi Sándor-mű bemutatása nem lehet kérdés egy gyerekszínházban, amely alapvető feladatának tartja, hogy magyar klasszikusokat is megismertessen az új nemzedékekkel” – fogalmazott korábban Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője.

 

A Kolibri előadásában négy furcsa utas lép ki egy pályaudvar kapuján. Egy kirakat ablaküvege mögött csomagjaikból kipakolnak, bábokat vesznek elő. A téren kitör a zivatar. A járókelők az eresz alá futnak, és nézni kezdik a kirakatban megelevenedő mesét. A képzelet és a valóság összefolyik, a bábjáték megelevenedik, a fiú, a lány, és a járókelők átváltoznak, bekerülnek a történetbe.

 

 

A négy mesélő és a boszorka munkálkodása meghatározó az előadásban: folyamatosan alakítják a helyzeteket, helyszíneket, egyszer segítik, máskor próbák elé állítják a hőst. Ők jelenítik meg azokat a múltbéli figurákat – Iluska szüleit, a mostohát, Jancsi nevelőanyját és a többieket -, akik túlvilági és jelenbéli szereplőként befolyásolják Jancsi sorsát. Színpadi jelenlétük az ókori görög kórusokéhoz hasonló.

 

A történet romantikus lelkületét fejezi ki az előadás Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből válogatott kísérőzenéje. A meséhez Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja, Kecskeméti Gábor és Bornai Szilveszter is játszott fel népdalokat, illetve Novák János is komponált zenét.

 

“E mögött a vers mögött olyan közös tudás van, ami nemzeti kincsünk” – mondta Novák Jánost, aki hozzáfűzte, hogy generációk tanulják meg rajta keresztül az anyanyelvet, és ismerkednek meg nemzeti múltunkkal, amire büszkék vagyunk. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy mai színházi nyelven, szöveghűen, szép és izgalmas előadással hozzák közelebb a mai gyerekekhez az olvasmányt, hogy felfedezhessék benne azokat az értékeket, amelyek miatt ma is fontos számunkra ez a költemény.

 

Az előadásban János vitézként Mészáros Tamás, Iluska szerepében Nagy Kata látható, a Mostohát Tisza Bea alakítja. Mellettük Gazdag László, Ruszina Szabolcs, Megyes Melinda, Farkas Éva, Megyes Melinda, Török Ágnes, Farkas Éva, Szívós Károly, Mult István és Kormos Gyula szerepel a produkcióban. A dramaturg Horváth Péter, a díszlet, a jelmez és a báb Orosz Klaudia munkája.

 

 

 

A Kolibri az Opera Diótörő-fesztiválján is fellép

opera

 

Diótörő-fesztivállal, karácsonyi hangversenyekkel és jótékonysági programokkal várja vendégeit adventkor az operaház. (Az intézmény szilveszterig hat szereposztásban 19 Diótörő-előadással készül, a december 24-i, 25-i és 26-i matiné-előadásokra világsztár vendéget is várnak, e három alkalommal az American Ballet Theatre első magántáncosnője, Polina Szemjonova lép színpadra az Leblanc Gergely partnereként).

 

boldogherceg
Az Andrássy úti Ybl-palota körül az egész adventi időszakban Diótörő-fesztivállal és az ország egyik legnagyobb karácsonyfájával várják a vendégeket. A mézeskalács-házikókban az operaház neves művészei mérik majd a teát és a forralt bort, a Hajós utcai szfinx teraszán – a két szfinx idén télre divatos ruhát is kap – december 23-áig minden este kórusok lép-nek fel, és újdonságként a Kolibri Színház is készül egy rövid szabadtéri előadással, A boldog herceg című mesével december 6-án délelőtt.

 

opera1

 

A sokadalom teljes bevételét az Ökumenikus Segélyszervezetnek ajánlották fel.

 

 

Ki adott életet Nils Holgerssonnak? – 156 éve született Selma Lagerlöf

“Inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat”. (A Nils Holgersson regényből )

 

Ma 156 éve született Selma Lagerlöf, az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Alábbi összeállításunkkal rá emlékezünk, hiszen A trollgyerek című művéből november 28-án tartunk bemutatót Novák János rendezésében.

 

lagerlof4

 

KI SELMA LAGERLÖF?

 

A vallás meghatározta munkásságát

 

Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született a värmlandi Mårbackában (ejtsd: mórbakka), Nyugat-Svédországban. Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára is kihatott.

 

Apai nagyszülei, Daniel Lagerlöf katonai írnok és uradalmi intéző, és felesége Lisa Maja Wennerwik, szintén lelkészcsaládból származtak. A nagymama előtt Mårbackát három generáción át a család női tagjai örökölték, és mindegyikük lelkészhez ment feleségül.

 

Selma születésekor egyik babonás nagynénje kártyát vetett, s a legenda szerint előre megjósolta a kis Selma életét. Azt olvasta ki a kártyából, hogy a kislány beteg lesz, s betegségének következményeit egy életen át hordozza, hogy utazik, hosszú életet él, papírokkal fog foglalkozni, de sütni-főzni nem, és sosem megy férjhez. A jóslat beteljesedett, a kislány a gyermekbénulás miatt nehezen tanult meg járni, és kicsit mindig sántított. Ezért magántanuló volt, a széltől is óvták, irodalomszerető édesapja rengeteget foglalkozott a lánnyal. Selma ismerte az összes legendát, mesét. Idős nagyanyja történetei később műveiben is felbukkantak.

 

1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei című terjedelmes munkába. A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után, a pozitív kritika hatására ismerték el.

 

lagerlof2

 

Szerelemre és barátságra lelt írótársában

 

1894-ben ismerkedett meg Sophie Elkan írónővel, akiben barátra és társra lelt. Fennmaradt levelezésükből az is kiderült, hogy kapcsolatuk szerelmi jellegű volt. 1895-ben felhagyott a tanítással, és a Svéd Akadémia pénzügyi támogatása mellett minden idejét az írásnak szentelte. Sophie Elkannal közös szicíliai utazásat tett, ennek ihletésére született az Antikrisztus csodái című regénye.

 

A dzsungel könyve sikerével vetekszik Nils Holgersson története

 

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

 

Selma Lagerlöf Nils Holgersson ifjúsági könyve legalább akkora sikert aratott, mint Rudyard Kipling 1894-ben írt A dzsungel könyve című regénye. Több mint negyven nyelvre lefordították Lagerlöf művét, Magyarországon is húsznál több kiadást ért meg.

 

“Magasrendű idealizmusát” is elismerték a Nobel-díjjal

 

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: “inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat”. A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.

 

Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.

 

lagerlofl

 

Német értelmiségieket menekített

 

A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.

 

Bergman rendezte a Lagerlöf éltéről szóló művet

 

Per Olov Enquist Képcsinálók című drámájában azt dolgozta fel, miképp hatott Lagerlöf életére és munkájára apja alkoholizmusa. A dráma színpadi- és tévéfilmváltozatát is Ingmar Bergman rendezte.

 

Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű, három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

 

Lagerlöf

 

Hegedüs Géza szavaival

 

“A mindenütt sikeres írónő otthon Svédországban nemzeti intézménnyé vált. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresték fel. Köztük Brandes, a világhírű norvég kritikus, aki terjedelmes tanulmányban elemezte és méltatta az egyre gazdagodó életművet. Felkeresték a pedagógusok, olykor az iskolák kisdiákjai is tanítóik kíséretében. Megkeresték az oktatás-nevelés hivatalos illetékesei is. Az ő kérelmükre vállalta az egész alsófokú oktatás újraszervezését. Ugyanígy jelentékeny szerepe volt az emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkájában is” – írta Lagerlöfről Hegedüs Géza.

 

lagerlof3

 

MILYEN LAGERLÖF MŰ KERÜL SZÍNPADRA NÁLUNK?

 

November 28-án mutatjuk be Novák János igazgató rendezésében A trollgyerek című Lagerlöf művet. Ebben a költői mesejátékban egy troll banya cseréli el emberi szemnek visszataszító gyermekét egy erdőn átutazó fiatal pár szép, egészséges csecsemőjére. Az anya észreveszi, hogy kisbabája megváltozott, furcsa, ellenszenves tulajdonságai lettek, mégis sajátjaként bánik vele. Férje és a falusiak azonban nem tudnak megbékülni a rút jövevénnyel. Azt gondolják, ha megölik, visszatérhet hozzájuk az elcserélt kisfiú. A darab többek között azt a kérdést járja körül, kinek van igaza, annak, aki gyilkolni akar, vagy annak, aki a szívére hallgat.

 

selma_lagerlöf

 

Kúnos László fordítását felhasználva Fábri Péter dalszövegeivel, Horváth Péter dramaturg közreműködésével készült el az új bemutató szövegkönyve. “Ebben a produkcióban elsősorban a színészi játékra, illetve a társulat zenei képességeire építek. Az elhangzó dalbetétek dramatikus jelentőséggel bírnak, hol ellenpontozzák, hol kiemelik a darabbéli konfliktusokat, hangulatokat” – nyilatkozta Novák János a zeneszerző-rendező.

 

A nagyszínpadi darabban a Kolibri színészei közül közreműködik Fehér Dániel, Mészáros Tamás, Megyes Melinda, Tisza Bea, Mult István, Czupi Dániel, Alexics Rita. A díszletért és a jelmezért Orosz Klaudia felel, a zenei vezető Bornai Szilveszter.

 

Forrás: Wikipédia, literatura.hu, Kolibri Színház

Függésben – Czukor Balázs rendezi a K.V. Társulat és a Kolibri koprodukcióját

Koprodukciót mutat be a Kolibri Színház és a K V. Társulat.  Szücs Zoltán Függésben című műve alapján készül ifjúsági előadás Czukor Balázs rendezésében. Az előbemutatóra november 16-án, 19 órakor kerül sor a Jurányi Inkubátorházban, a premiert pedig a Kolibri Pincében tartjuk november 21-én, 19 órakor.

 

fuggesben

 

A Függésben című színdarab egy 12 lépéses programon alapuló, felépülő szenvedélybetegeknek létrehozott drogterápián játszódik. A történet az egyik szereplő bekerülésén keresztül mutatja meg a felépülés fázisait. Betekintést nyújt a Függők zárt világába, sikereikbe és tragédiáikba. Bemutatja, hogy a terápia során hogyan változik meg a gondolkodásmód, az érzelmi és lelki világ, és hogy milyen nehéz újra beilleszkedni a társadalomba egy drogterápia után.

 

,,Magyarország az egyik vezető ország alkoholizmus és  gyógyszerfüggés tekintetében. Annak ellenére, hogy szinte alig lehet olyan családot találni, amely valamilyen módon ne lenne érintett a témában, a társadalmunkra mégis jellemző, hogy elutasítóan bánik a függőségben szenvedőkkel, vagy nem vesz róluk tudomást ” – fogalmaz az előadás rendezője.

 

“Az előadás nem prevencióként szolgál, hanem megpróbálja felhívni a figyelmet a kultúránkban fellelhető számos olyan területre, ami addikciót válthat ki, másrészt megmutatja, hogy milyen sorsok, és kiváltó okok állhatnak egyes addikciók kialakulásának hátterében” – vallja Czukor Balázs.

 

A produkcióban a Kolibri Színház színészei Bárdi Gergő és Krausz Gábor, illetve a K.V. Társulat művészei  Némedi Árpád, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina mellett a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola diákjai (vezető tanár: Naszlady Éva) szerepelnek.

A látványtervező Surányi Nóra, színházpedagógiai konzulens színházunk drámapedagógusa Végvári Viktória.

 

További előadások: november 24.,17h, december 10.,19h, és 11.,17h. 

Készül első bemutatónk: A Trollgyerek

 

IMG_5091

 

A Kolibri Színház november 28-án, a Nobel-díjas Selma Lagerlöf A trollgyerek című művéből tartja idei első bemutatóját.

 

IMG_5093

 

Ebben a költői mesejátékban egy troll banya cseréli el emberi szemnek visszataszító gyermekét egy erdőn átutazó fiatal pár szép, egészséges csecsemőjére. Az anya észreveszi, hogy kisbabája megváltozott, furcsa, ellenszenves tulajdonságai lettek, mégis sajátjaként bánik vele. Férje és a falusiak azonban nem tudnak megbékülni a rút jövevénnyel. Azt gondolják, ha megölik, visszatérhet hozzájuk az elcserélt kisfiú. A darab többek között azt a kérdést járja körül, kinek van igaza, annak, aki gyilkolni akar, vagy annak, aki a szívére hallgat.

 

IMG_5112

 

“Sok sok évvel ezelőtt ismertem meg Selma Lagerlöf darabját, amivel nemrég újra találkoztam egy berlini gyerekszínházi fesztiválon. Mindkét előadásban erősen hatott rám az érzelmes mese. A szerző természetes egyszerűséggel beszél a hit és a szeretet erejéről, de soha nem válik didaktikussá. A tanulság kimondása nélkül is megértjük, megérezzük, hogy a féktelen indulatok, a gyűlölet, a vádaskodás nem vezetnek sehova, általuk nem lehet legyőzni se a trollokat, se a félelmeket, míg az önfeláldozó szeretet csodákra képes” – fogalmaz Novák János igazgató-rendező.

 

IMG_5085

 

“A trollgyereket nevelő anya kénytelen szembesülni azzal, hogy az erdőből hazavitt elcserélt gyerek nem olyan, mint amilyen az édes gyermeke volt. Nehezen kezelhető, problémás, mást eszik, másnak örül, jobban kell rá vigyázni, önmagától, az apa és a falusiak haragjától is óvni kell. A trollgyerek körüli bonyodalmak és az édes fiuk elvesztése a házasságukat is próbára teszi. Megismerjük a felnőttek kétségeit, félelmeit, látjuk milyen tanulási folyamaton megy keresztül az anya, az apa, a háziak és a falusiak. A jeleneteket egy mesélő köti össze, aki hol az édes gyerek, hol a trollgyerek szemszögéből idézi fel a történetet. Alakításában a trollgyerek rosszalkodásai sok vidám percet szereznek majd, csínyeiben magukra ismerhetnek a gyerekek. A váltott gyerek története a magyar népmesékben is fellelhető. Történetünk a trollok erdejében kezdődik. Előadásunkban a nagyorrú, nagy fülű erei manók, a trollok cserélik el a két gyereket..” – fejtette ki Novák János.

 

IMG_5126

 

Kúnos László fordítását felhasználva Fábri Péter dalszövegeivel, Horváth Péter dramaturg közreműködésével készült el az új bemutató szövegkönyve. Fontos szerepe lesz a zenének.“Ebben a produkcióban elsősorban a színészi játékra, illetve a társulat zenei képességeire építek. Az elhangzó dalbetétek dramatikus jelentőséggel bírnak, hol ellenpontozzák, hol kiemelik a darabbéli konfliktusokat, hangulatokat” – nyilatkozta Novák János a zeneszerző-rendező.

 

A nagyszínpadi produkcióban a Kolibri színészei közül közreműködik Fehér Dániel, Mészáros Tamás, Megyes Melinda, Tisza Bea, Mult István, Czupi Dániel, Alexics Rita. A díszletért és a jelmezért Orosz Klaudia felel, a zenei vezető Bornai Szilveszter.